Kizárólag jogtechnikai és néhány apróbb módosítást támogatnak a népegészségügyi termékadó kezdeményezői az úgynevezett hamburgeradó szabályozásán. A két benyújtó, Font Sándor és Kovács József szerdai budapesti sajtótájékoztatóján közölték, hogy támogatják azt, hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök ne tartozzanak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot.
Nem támogatják ugyanakkor azt a fideszes kezdeményezést, hogy a kakaóital-porokat vegyék ki a népegészségügyi termékadó alól, és kijelentették, hogy marad a szeptemberi hatálybalépés is.
Koszorús László fideszes képviselő kedden nyújtott be a törvényjavaslathoz egy kapcsolódó módosító indítványt, amelyben javasolja, hogy az eredeti tervekkel ellentétben ne szeptember 1-jén, hanem az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát követő 15. napon lépjen hatályba az elfogadását követően a törvény. Ezt megelőzően a fideszes Nógrádi Zoltán 2012. január 1-jei hatályba lépést indítványozott.
Koszorús László további módosításokat is javasolt: így például azt, hogy kapjanak adókedvezményt azok, akik foglalkoztatotti létszámukat az előző adóévben növelték. Ő javasolta azt is, hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök kerüljenek ki az adóköteles termékkörből, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot. Egy másik indítványa tovább szűkítené a termékkört azzal, hogy nem adóztatná a már elkészült fogyasztásra kész főételeket (tipikusan házhoz szállítás útján értékesített levesek, mártások) azok sótartalma miatt. Egy harmadik javaslatában pedig a só jelentését is definiálja.
Öt termékcsoportra vonatkozna a hamburegeradóként elterjedt népegészségügyi termékadó a törvényjavaslat szerint. Az üdítőitalok után literenként öt forintot, az ételízesítők után pedig kilogrammonként ötszáz forintot kell majd fizetni, ha elfogadja az országgyűlés. Azok a boltok mentesülnek az adófizetés alól, amelyek ötven kilónál vagy ötven liternél kevesebbet árulnak az adóköteles termékekből.