Aggasztónak tartják a cégek szövetségei Rogán bérkompenzációs tervét

Szankciókkal kényszerítené ki a kormány, hogy a cégek kompenzálják azokat, akik a személyi jövedelemadó változása miatt rosszabbul jártak az idén. Ez azonban a munkáltatók érdekvédőinek nem tetszik. A béremelés kikényszerítése elbocsátásokhoz is vezethet az érdekszervezetek szerint, ugyanakkor arra is alkalmas lehet, hogy a "nem teljesen fehér" eszközökkel, de egyébként végrehajtott béremelést számon kérje az állam. Az egyik munkaadói szervezet azt állította, hogy nem egyeztették velük a lépést, és ez nem vall partnerségre.

"Aggasztó", "fondorlatos, rafinált szabályozás" - ilyen kifejezésekkel illették a munkavállalói érdekszervezetek a Rogán Antal fideszes képviselő által hétfőn benyújtott javaslatát, amely az állam forrásoktól való eltiltással szankcionálná azokat a vállalkozásokat, amelyek nem kompenzálják a bruttó 300 000 forint alatti fizetésűek bércsökkenését (nem pályázhatnának állami támogatásért, és nem indulhatnának közbeszerzési eljárásokon).

A személyi jövedelemadó változása, azon belül pedig az adójóváírás szigorodása miatt az átlagos jövedelemmel rendelkezőknek csökkent a nettó bére, miközben a magas jövedelműek számára az egykulcsos rendszerre való átállás nagy bérnövekedést hozott. Orbán Viktor kormányfő ígérete szerint azonban senki nem járhat rosszabbul az új adórendszerrel, ezért a kormány már korábban bejelentette, hogy mindenképpen kivasalják a magánvállalkozásoktól a béremelést.

Létrejött az úgynevezett bérmonitoring-bizottság (a köznyelvben bérkommandó), amely a béremelést menetét ellenőrizte és ajánlásokat fogalmazott meg, ez ellen már márciusban kikeltek az érdekszervezetek. Februártól ingyenesen hívható zöld számot hoztak létre, ahol jelenteni lehetett a nem teljesülő bérajánlást, Rogán Antal májusban pedig azt mondta, hogy tb-járulék-kedvezménnyel tervezik kompenzálni a vállalkozásokat, s erre 10 milliárd forintot szánnának a költségvetésből. A hétfőn benyújtott javaslatban ez nem szerepelt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács tavaly ősszel 4-6 százalékos béremelési ajánlást fogadott el, ennek azonban nincs kötelező érvénye a munkaadók felé, ezért volt szükség a Rogán-féle javaslatra ahhoz, hogy a kormány érvényesíteni tudja vállalását. Ezt azonban a munkaadók belső viszonyaikba való beavatkozásként értékelték.

"Közhatalmi jelleggel beavatkozni, aggasztó"

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az azt mondta a javaslattal kapcsolatban: a béreket azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak kell eldönteniük, akik az adott szférában direkt módon érdekeltek. "Ma az üzleti szférában a magyar kormány nem tulajdonos, nem munkáltató" - hangsúlyozta.

Nem bírság formájában jön a büntetés

Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi tanácsadójának véleménye szerint megnőhetnek a munkaügyi panaszbejelentések a szabály elfogadásával, illetve munkakörök összevonásával, munkahelyek megszüntetésével reagálhatnak a kikényszerített béremelésre a munkaadók.

A munkaügyi szakértő értelmezése szerint a bérkompenzáció elmulasztása önmagában nem lesz bírságalap, de a munkaügyi szabálytalanságoknál súlyosbító körülmény lehet. Az igazi büntetés pedig nem bírság, hanem a jövőbeli állami forrásoktól való elzárás lesz, mivel kevés hazai cég engedheti meg magának, hogy évekre kizárja magát az állami forrásokból.

A főtitkár elmondta: az az álláspontjuk, hogy a jövedelmek kompenzálása csak szociális- és családtámogatási rendszerben értelmezhető, a munkabér - amelyet a munkáltató a teljesítmény elismeréséért ad, és amellyel ösztönözni és differenciálni akar - más, munkapiaci kategória.

A versenyképesség, a piaci helyzet, a költségviselő képesség, és az adott ágazat sajátosságai határozzák meg a béremelést, "kívülről, közhatalmi jelleggel, nem piaci eszközökkel beavatkozni" "aggasztó" Dávid Ferenc szerint.

Annak kapcsán, hogy a béremelést nem teljesítő cégeket kizárnák a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból Dávid Ferenc attól tart, hogy az passzivitást okozhat a vállalkozásoknál, nem fognak pályázni, és esetleg munkahelyek leépítésével is járhat, veszélyezteti a foglalkoztatás biztonságát. A főtitkár elmondta: a munkaadókkal nem egyeztettek a bérkompenzációról, és a tervezett intézkedés "nem a partnerség szellemét tükrözni".

"Rossz véleményem van a fondorlatos, rafinált szabályozásról" - Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke. Szerinte a kis- és középvállalkozások vezetői szoros munkakapcsolatban vannak a munkavállalókkal, akiket "így vagy úgy", de a törvény nélkül is kompenzálnak, "legfeljebb nem teljesen fehér eszközökkel". Ez alapján Éliás Ádám szerint a szabályozás valójában arra irányul, hogy láthatóvá tegye a jövedelmeket, mivel egy-egy munkaügyi ellenőrzésnél "biztos találnak valamit", mert tökéletesen szabálykövető cég nincs.