Elfogadta a parlament a számvevőszéki törvényt

A hétfőn elfogadott számvevőszéki törvénymódosítás szerint a szervezet költségvetését a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb az előző évinél. A törvény elfogadásával módosult a büntető törvénykönyv is: a jövőben szabadságvesztéssel büntethetik, aki az ÁSZ ellenőrzésével összefüggő közreműködési kötelezettségét megszegi.

Az új alaptörvény sarkalatos törvényei közül elsőként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló jogszabályt fogadta el a parlament. Az új törvény is rögzíti, hogy a szervezet az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, ami a parlamentnek alárendelve látja el feladatát, és kimondja, hogy a számvevőszék minden más szervezettől független, általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Az új törvény szerint a szervezet költségvetését a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb az előző évinél.

A sarkalatos törvény elfogadásával a parlament a büntető törvénykönyvet is módosította: a jövőben szabadságvesztéssel büntethetik, aki az ÁSZ ellenőrzésével összefüggő közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja. Egy, az [origo] által korábban megkérdezett, a törvényalkotási munkát ismerő, de névtelenséget kérő jogász szerint ez inkább hangzatos, mintsem érdemi változás. "Szigorúnak hangzik" - fogalmazott, de szerinte jelentősebb ügyeknél eddig sem volt gond az adatszolgáltatással. A jogász úgy vélte, túlzás az a megfogalmazás, hogy a törvényjavaslat kiszélesítené az ÁSZ jogkörét, megerősítené a szervezetet, inkább arról van szó, hogy törvénybe foglalja az eddig is kialakult gyakorlatot.

Földes Ádám, a Transparency International ügyvezető igazgatója korábban azt mondta, a törvényjavaslat az ÁSZ függetlenségét nem biztosítja megfelelően, így például továbbra sem jelent majd problémát, hogy a jelenlegi elnök 1998 és 2002 között a nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese volt. Emellett az elnöki poszt korrupciós kockázatait növeli, hogy az alaptörvény 12 éves mandátumot biztosít az elnöknek, aki bármennyiszer újraválasztható.