Laza megállapodások dominálják a kínaiakkal kötött 12 egyezményt

A magyar és kínai magas rangú tisztségviselők találkozójára időzítettek olyan gazdasági megállapodásokat, amelyek teljesen függetlenek a kínai miniszterelnök szombati látogatásától. Sőt olyan megállapodás is van a szombaton bejelentett tizenkét pont között, amelyet már márciusban megkötöttek, most csak újra aláírták a miniszterelnökök előtt. Azt homály fedi, hogy Kína milyen feltételekkel és mikor vásárolna magyar állampapírt, mindenesetre Kína mint potenciális vásárló biztonságot adhat, mert idén év végén el kell kezdeni törleszti az IMF-től és az EU-tól kapott hitelt.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök Magyarországra látogatott a hétvégén, és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A magas rangú kínai politikus által vezetett delegációban mintegy háromszáz üzletember is érkezett. Szombaton tizenkét üzleti megállapodást kötöttek egymással kínai, illetve magyar minisztériumok, állami szervezetek és magántársaságok. A bejelentett üzletek között szerepel több mint egymilliárd eurós vegyipari beruházás is, azonban a megállapodások többsége kevésbé konkrét, csupán szándékot jelez, vagy épp régebbi bejelentéseknek ad nagyobb nyilvánosságot.

Szolnok citromsavfellegvár lesz

A szombati bejelentések egyike a kormány közleménye szerint, hogy "együttműködési megállapodás jött létre a 60 ezer tonna éves kapacitású szolnoki citromsavgyár megvalósítása érdekében". A megállapodást Andrási Imre, a Szolnoki Ipari Park vezérigazgatója és Csen Li-ping, a gyárat építő kínai BBCA nevű cég pénzügyi igazgatója írta alá. Andrási Imre az [origo]-nak azt mondta, hogy az aláírt megállapodásban újdonság nincs, csupán újra aláírták a márciusban már megkötött szándéknyilatkozatot. Szerinte az indokolta a mostani megerősítést, hogy ezúttal a miniszterelnökök előtt írták alá, így nagyobb elkötelezettséget bizonyít.

Már márciusban bejelentették, hogy a Szolnoki Ipari Parkban egy évi 60 ezer tonna citromsavat előállító gyár felépítését tervezik, amely 90 millió dollárba kerülne. Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere a helyi lapnak, a Szoljon.hu-nak azt mondta, hogy a 20 hektáron megvalósuló beruházás 350 embernek adna munkát, illetve közvetetten további ötszáznak.

A BBCA kínai befektető alelnöke, Csao Mengcsen a Szoljon.hu-nak márciusban, a szándéknyilatkozat aláírásakor azt mondta, hogy az élelmiszeriparban és vegyiparban használt citromsav évente a világon előállított 1,8 millió tonnájának mintegy kétharmada kínai eredetű. Szalay Ferenc elmondása szerint a BBCA kiemelt állami támogatást kért, és ennek eldöntésére hat hónapos határidőt adott. Andrási Imre szerint azonban a beruházásban azóta nincs előrelépés, az állami támogatásról sem született kormánydöntés.

Lámpagyár érkezik a régióba

A kínai delegáció érkezéséhez időzítették a magyar DML Europe és a kínai Canyi New Lighting megállapodásának aláírását is, pedig a döntést már februárban meghozta a kínai cég. A magyar részről aláíró Szollár András, a DML Europe ügyvezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy a Canyi egy 30 millió eurós beruházást vállalt a régióban, amely 80-100 fős dolgozói állománnyal működő, világítótesteket és a hozzá tartozó egységeket gyártó üzem létesítését jelenti majd.

Az ügyvezető elmondása szerint eddig négy helyszínt néztek meg, amelyből három Magyarországon, egy pedig Erdélyben található, a választás még idén megtörténhet. A két cég négy éve áll kapcsolatban, és a Canyi már februárban döntött a 30 millió eurós beruházásról, az aláírást - amelyet Szollár András óriási lépésnek tartana - azonban eddig halasztották.

Egymilliárd eurós vegyipari beruházás

Jelentős értékű vegyipari beruházásról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao szombaton. A kínai irányítás alatt lévő BorsodChem elnöke a Bank of China elnökével 1,1 milliárd eurós pénzügyi együttműködési megállapodást kötött, amely projektfinanszírozási hitelkeret jelent a hazai cég számára. Orbán Viktor miniszterelnök emellett egy egymilliárd eurós vegyipari befektetésről is szólt, ez azonban nem szerepelt a kormányzati közleményben később.

A BorsodChem 38 százalékát tavaly nyáron a kínai Wanhua Industrial Group vásárolta meg, majd februárban 96 százalékos tulajdonos lett a cégért fizetett 1,23 milliárd euró (több mint 330 milliárd forint) ellenében. A kínaiak jelentős forrást biztosítottak a cég modernizálásához, 2010 februárjában 140 millió eurós fejlesztésről írtak alá megállapodást.

Demján Sándor aktív volt a találkozón

Kétoldalú üzleti tanács létrehozásáról egyezett meg Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke és Wan Ji-fei, a Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke. A VOSZ közleménye szerint Demján Sándor, a szervezet elnöke már tavaly októberben együttműködési megállapodást kötött a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) elnökével, és azóta "számos fontos üzleti delegáció cseréjére került sor". Áprilisban egy hetventagú kínai delegáció tartózkodott Magyarországon, májusban pedig Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke vezetésével ment küldöttség Kínába a VOSZ szervezésében.

A VOSZ közleményében azt írta, hogy a kétoldalú üzleti tanács célja, hogy a Magyarországon működő kínai és a Kínában működő magyar vállalkozásokat segítse a letelepedésben, hatósági problémák kezelésében. A tanács kínai társelnökének Feng Csent, a Hainan Csoport elnökét kérték fel, aki Demján Sándorral külön a cégcsoportok közötti megállapodást is kötött.

A Demján Sándor 100 százalékos tulajdonában lévő Magyar Tőketársaság a Hainan Airlinest működtető HNA Grouppal írt alá stratégiai megállapodást. A HNA Group korábban többször érdeklődött a Malév iránt, végül azonban sem 2004-ben, sem 2007-ben nem vette meg. Legutóbb tavaly ősszel merült fel újra a cégcsoport neve, akkor már Demján Sándorral közösen vettek volna részt a Malév működtetésében. (A HNA mögött a Grand China Airlines Holding áll, amelyben Soros György magyar származású amerikai üzletember 18,6 százalékos tulajdonrészt birtokol.)

A Demján Csoport közleménye szerint a szombaton aláírt megállapodással a két cég logisztika, reptérfejlesztés, légi közlekedés, ingatlanfejlesztés, hotel- és bevásárlóközpont-fejlesztés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése és pénzügyi szolgáltatások területén kíván együttműködni, ezzel Magyarországot a kínai kapcsolatok "európai kapujává" tennék.

Modern iparágak

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter Peng Csi-pinggel, a Huawei távközlési cég elnökhelyettesével írt alá stratégiai megállapodást a kínai társaság Európai Ellátóközpontjának létesítéséről. A főleg távközlési elektronikát gyártó Huawei már 2009 májusában Magyarországra telepítette Európai Ellátóközpontját húsz hónapra próbajelleggel, majd idén áprilisban úgy döntöttek, hogy végleg idetelepítik az egységet. Az áprilisi bejelentés szerint ezzel Magyarország a Huawei második legnagyobb ellátóbázisa lett a világon.

A szombati megállapodások közt volt a Talentis Group és a Shandong Imperial International Investment közti megállapodás is, amely a Közép-Európai Magyar-Kínai Kereskedelmi Logisztikai és Fejlesztési Együttműködési Övezetet hozná létre.

A Talentis Group a Zsámbéki-medencében megvalósuló Talentis Program tulajdonosa, amelybe az állam is beszáll földterületekkel egy februárban aláírt szándéknyilatkozat szerint. A Talentis Group a kaliforniai Szilícium-völgyhöz hasonló tudásközpontot kíván létrehozni, ehhez kapcsolódva már több projektet megvalósítottak a Budapesttől nyugatra fekvő régióban. A szombaton aláíró Takács Ernő operatív igazgató a Talentis Groupban 10 százalékos részesedéssel bír, a többségi, 90 százalékos tulajdon Kenyeres Sándoré, aki a Napi Gazdaság idei rangsora szerint Magyarország 22. leggazdagabb embere, és korábban a Mamut Bevásárlóközpontot építtette.

Gazdaságpolitikai "egyetértés"

A kínai miniszterelnök szombati látogatásán több gazdaságpolitikai megállapodás is született, ezek többsége azonban viszonylag laza elkötelezettséget jelent. Fellegi Tamás miniszter, aki a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokért is felel, a légi és folyami közlekedésről szóló egyetértési nyilatkozatot írt alá Jang Jiecsi kínai külügyminiszterrel, vasúti fejlesztésről szóló egyetértési nyilatkozatot Gao Jian magyarországi nagykövettel, és befektetés-ösztönzési egyetértési nyilatkozatot Csen Deming kereskedelmi miniszterrel.

Mendelényi Dániel, a Magyar-Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság vezetője "közép-európai logisztikai és kereskedelmi platform kialakításáról és kereskedelmi együttműködésről", Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője pedig kulturális központok létesítéséről írt alá szándéknyilatkozatot.

Hasonlóan kevésbé konkrét megállapodás született arról, hogy Kína magyar állampapírokat vásárol. Sem arról nem nyilatkoztak a felek, hogy mekkora összegben, sem arról, mikor, sem pedig arról, milyen feltételek mellett venne állampapírokat és kötvényeket Kína. Orbán mindenesetre jelezte, hogy a kínaiak ígéretével ő középtávon megoldottnak gondolja a magyar állam finanszírozását.

A kínai segítségre, pontosabban egyelőre arra, hogy a kínaiak ott álljanak mögöttünk mint potenciális állampapír-vásárlók, azért van szükség, mert idén az év utolsó harmadában kell elkezdeni törleszteni az IMF-től és az EU-tól felvett közel 15 milliárd eurós hitelt, de nagy lejárat csak 2012-ben és 2013-ban lesz. Ha a piaci kibocsátás veszélybe kerülne - ami jelen helyzetben nem úgy fest, de előállhat újra olyan helyzet, hogy a pénzpiacokon zavar támad, ezért nehezebbé válik a lejáró adósság kifizetése -, akkor Kína ott állhat, és a kieső kereslet egy részét kipótolhatja. Ez jelenleg nem több mint fikció, hiszen - mint írtuk - nem ismert, hogy Kína milyen helyzetben és milyen feltételekkel lenne hajlandó segítő kezet nyújtani Magyarországnak.