Egyre mélyebb mocsárban gázol a horvátokkal hadakozó Mol

Több ponton lyukas történet és hivatalosan nem igazolt információk alapján gyanúsították meg nagy értékű vesztegetéssel Horvátországban a Mol elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot. Az Mol által tagadott vesztegetés a horvát lapok szerint az INA feletti befolyás megszerzését szolgálta. A vesztegetési pénzeket állítólag intéző cégek és a Mol közötti kapcsolatra nincs bizonyíték, és a sztori néhány forrása is bizonytalan, de az ügy így is veszélyes lehet a Molra nézve.

A Vecernji list horvát lap internetes oldala hétfő éjjel közölte, a lap megfogalmazása szerint nem hivatalos forrásokra hivatkozva, hogy Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját korrupcióval gyanúsítja a horvát ügyészség. A Vecernji list szerint az ügyészség azzal gyanúsítja Hernádit, hogy 10 millió eurót juttatott el Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőnek, cserébe a Mol megkapta az INA irányítását és a nyereséges gázüzletágát. A Jutarnji list kedden azt írta, szintén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy a horvát ügyészség kérni fogja Hernádi kiadatását. A Mol kedden közleményben utasította vissza a lap állítását, és közölte azt is, hogy semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az ügyről.

Az állítólagos vesztegetési pénzek útjáról a Vecernji list annyit ír - szintén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva -, hogy azt két ciprusi cég, a Cerena Holding Limited és a Hungary Oil Product Limited fizette ki a XenoplastShipping AG-nak, amely a lap információja szerint Robert Jezic üzletemberé, akit Sanader volt miniszterelnök közeli szövetségeseként tart számon több horvát újság. A lap feltételezése szerint rajta keresztül jutott el a pénz Ivo Sanaderhez.

A Mol 2010-es éves jelentéséből kiderül, hogy a vállalatcsoportnak majdnem húsz ciprusi bejegyzésű tagja van, de Cerena Holding Limited és Hungary Oil Product Limited nevű nincs köztük - vagyis a két cég közvetlenül nem kötődik a Molhoz. A két társaságról szinte semennyi információ nem lelhető fel az interneten. A Xenoplast Shipping AG ingyenes svájci cégadatbázisokban ugyan feltűnik, de azon kívül, hogy 2006-ban alapították 1,1 millió frankos törzstőkével, és egy Stephan Hürlimann nevű férfi a kapcsolattartója, semmi érdemleges nem derül ki róla.

A horvát cikkek azt nem részletezik, hogy az ügyészségnek milyen bizonyítékai lehetnek, de a Jutarnji list meg nem nevezett forrásai szerint Robert Jeziz vallomása állhat a Molt és Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót érintő, kedden kirobbant horvátországi korrupciós vádak mögött. A lap szerint ő bocsátotta az USKOK horvát korrupcióellenes hivatal rendelkezésére azokat a pénzátutalásokat igazoló dokumentumokat, amelyeket a hivatal ellenőrzött és hitelesnek talált. Ezt az állítást a horvát ügyészség nem cáfolta, de nem is erősítette meg a lapnak.

A másik névtelent eltalálták

Az USKOK horvát korrupcióellenes hivatal keddi közleménye szerint kérték Ivo Sanader kiadatását Ausztriától, ahol decemberben tartóztatták le. A közlemény szerint őt és két másik embert hatalommal való visszaélés és vesztegetés bűncselekményével gyanúsítják. A Vecernji list szerint az egyik meg nem nevezett gyanúsított (bár ezt a Mol tagadta, a lap pedig hivatalosan nem kapott megerősítést erről az információról) Hernádi, a másik pedig Damir Polancec korábbi horvát miniszterelnök-helyettes. Polancec a lapnak elismerte, hogy megkapta az ügyészségi nyomozás parancsát.

A Vecernji List részben osztrák igazságügyi minisztérium forrásokra hivatkozva jelentette meg a hírt, a cikk hivatkozott Barbara Göth-Flemmichre, az osztrák igazságügyi minisztérium alkalmazottjára. Az osztrák minisztérium szóvivője, Dagmar Albegger az [origo]-nak kedden azt mondta: az osztrák hatóságok valóban együttműködnek a horvát ügyészséggel, de neveket nem említett, és hangsúlyozta, hogy ilyet Göth-Flemmich sem tett korábban.

Szijjártó: A Mol-vezért ért gyanúsítással nincs dolga az államnak
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Duna Televízió tegnap esti Közbeszéd című műsorában azt mondta: kétségkívül súlyos vád, illetve gyanú érte Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, amelyet cáfolt az érintett és a vállalat is. "Mivel ezek csak sajtóértesülésekben jelentek meg, ezzel a magyar államnak nincs dolga. Az egy más kérdés, hogy ha ezek a sajtóértesülések majd alaptalannak bizonyulnak, akkor nyilván Hernádi úr a megfelelő jogi eszközökkel elégtételt fog venni, hiszen nyilván nem engedheti meg magának senki, hogy alaptalanul vádolják ilyesmivel" - szögezte le Szijjártó Péter.

Beszorult a horvát politikába a Mol

A Mollal szemben a horvát sajtóban felmerült vádak több pontja is bizonytalan, de az ügynek így is nagy jelentősége lehet. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, a Mol és az INA ügyeit követő három horvátországi szakember is jelezte, hogy a horvát törvények szerint felbontható az a szerződés, amelynek születéséhez valamilyen bűncselekmény kapcsolódik. Ez alapján, ha bizonyítást nyerne, hogy az INA irányítási jogát a Molra átruházó 2009-es megállapodást korrupció kísérte, máris semmis volna a megállapodás. A horvát kormány pedig az utóbbi időben nem csinált titkot abból, hogy szándékában áll a szerződés felülvizsgálata. A kabinet július elején állította fel azt a bizottságot, amely a felülvizsgálatot és a tervezett újratárgyalást végzi.

A Mol-INA-ügy a választási kampány részévé vált - mondta az [origo]-nak Pandúr József, a Political Capital balkáni régióval foglalkozó elemzője. Horvátországban az uniós csatlakozás hivatalos bejelentése után írhatják ki a választást, amelyet ősszel tarthatnak meg, addig pedig még erősödhetnek is a támadások a Mol ellen - mondta Pandúr József. A választás esélyese az ellenzékben lévő szociáldemokrata párt, míg a 2003 óta kormányon (2008 óta koalícióban) lévő HDZ veszítheti a legtöbbet, ezért a jelenlegi kormánynak érdeke lehet a volt HDZ-s kormányfőre, Sanaderre irányítani a figyelmet.

Az USKOK a kormány meghosszabbított keze - mondta az [origo]-nak Szilágyi Imre, a Külügyi Intézet nyugat-balkáni ügyekkel foglalkozó szakértője. Szerinte a HDZ-n belül is megosztottak abban, hogy mennyire Sanader a felelős az elmúlt évek korrupciós ügyeiért, de a kormányzat a választás előtt igyekszik ráhárítani a vádakat. Szilágyi szerint november és a jövő év kora tavasza közötti időszakra eshet a választás időpontja (a bizonytalanságot az okozza, hogy Horvátországban a választás időpontja nincs az alkotmányban rögzítve), és a kormánynak inkább a minél későbbi időpont lenne a megfelelő. Pandúr József szerint az ellenzéki szociáldemokratáknak jól jön az INA-botrány, mivel az a kormányzó HDZ-től vesz el szavazatokat.

INA-benzinkút Magyarországon

Nem örültek a tisztogatásnak

A Mol 2009 nyarán vette át az irányítást az INA-ban, vagyis úgy vehette át a cég menedzsmentjét, hogy nem volt meg a részvényesi többsége. A megállapodás rövid időn belül a támadások kereszttüzébe került, akkori nyilatkozatok szerint a Mol sok érdeket sérthetett az irányítás átvételével, mert közel 80 fő leváltásával vagy áthelyezésével "lefejezte" az addigi vezetést. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó, névtelenséget kérő magyar olajipari szakember szerint a horvát cég állami pénzszóróként működött mindaddig, amíg a Mol le nem állított több, a cég szempontjából ésszerűtlen kifizetést, ami nem tette népszerűvé a magyar társaságot a horvát politikusok körében.

Erre utalt a Mol is keddi közleményében. A cég ezt írta: "A két éve átvett irányítás eredménye, hogy ma az INA sokkal versenyképesebb vállalat, amely többek között a beruházásokon és beszerzéseken elért 10-60 százalékos megtakarításoknak is köszönhető. Nyilvánvaló, hogy ennek az átalakulásnak vesztesei is vannak. Azon kereskedők és beszállítók sokasága, akik immár nem tudnak a piaci ár fölött extraprofitot realizálni és a korábban megszokott módon az INA-val baráti vagy politikai alapon üzletelni. Azok, akiknek lehetőségük volt arra is, hogy az INA-val szemben fennálló tartozásukat ne fizessék évekig. A vesztesek többnyire ugyanazok, akik személyes érdekeiket előszeretettel rejtik az úgynevezett 'nemzeti érdek' jelszava mögé."

Az Vecernji list korábban azt írta, hogy "míg a Mol az elmúlt években ellenséges szándékként érzékelte a nagyobb külső tulajdonosok megjelenését, Horvátországban ragaszkodik ahhoz, hogy INA-tulajdonosként ő a kormány stratégiai partnere", valamint felrótta a horvát kormánynak, hogy "nem volt bátorsága" megvédeni a saját stratégiai energiacégét.

A nemzeti érdek abban mutatkozik meg, hogy Horvátországban "ma az emberek többsége azt gondolja, hogy a horvát kormánynak ugyanúgy vissza kellene vásárolnia a Mol INA-részvényeit, ahogy a magyar kormány megvette a Szurgutnyeftyegaztól az orosz cég Mol-pakettjét" - mondta májusban az [origo]-nak Ljubo Jurcic volt horvát gazdasági miniszter.

Horvátországban szerdán és csütörtökön munkaszüneti nap van, pénteken pedig várhatóan az ország jelentős része szabadságon lesz, így új horvát fejlemény csak a jövő héten várható az ügyben.