A visszamenőleges válságadók, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, illetve a jelenlegi politika kedvezőtlen helyzetbe hozta az érintett szektorokat, és ezen keresztül Magyarországot is, ez pedig visszafogja a munkahelyteremtést - írja a GKI gyorselemzése.
A kutatóintézet emlékeztet arra, hogy az új kormány egyik legfontosabb célkitűzése a tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtése volt, ebből időarányosan 2014-ig 400 ezer munkahely megteremtését tartották reálisnak, majd 300 ezerre módosítottak.
A GKI szerint az adópolitikai változások elvettek az átlagos fogyasztótól, hogy a "gazdagabbak még gazdagabbak lehessenek". A közlemény hozzáteszi: előbbiek kevesebbet fogyasztanak, utóbbiak viszont attól, hogy több pénzük lett, "nem esznek többet, nem ruházkodnak többet, inkább megtakarítanak, törlesztik hiteleiket, vagy külföldön költik el többletjövedelmeiket". A jelenlegi adórendszerrel, támogatási politikával, EU-forrásokkal ennél több munkahelyet nem lehet teremteni, "ha nincs piac, nincs munkahely sem" - olvasható az elemzésben.
Az intézet felhívja a figyelmet, hogy munkanélküli van bőven, ám őket a "látszat"-közmunkaprogramok helyett képezni kellene, valódi ipari munkahelyi tapasztalatot kellene adni nekik. Ennek hiányában "legfeljebb egymillió állami, jellemzően részmunkaidős, egy-két hónapig tartó, de a statisztikában szépen virító munkahely lesz tíz év múlva" - fogalmaznak.