Hétfőn reggel még úgy tűnt, hogy az amerikai adósságplafonról szóló megállapodás miatt optimista hangulatú lesz a kereskedés a nemzetközi piacokon, reggel gyengült is a frank, délután azonban a bizonytalanság és a kockázatkerülés uralkodott el a piacon, ennek eredményeként az euró jelentősen gyengült a frankkal szemben.
A svájci frankkal szemben a forint is fokozatosan gyengült, először esett a lélektani 240 forintos határnak számító árfolyam, majd fél óra alatt további 3 forinttal drágult a frank. A forinttól szinte független folyamat a devizahitellel rendelkező magyar háztartásoknak jelent problémát, mert az árfolyam-emelkedés miatt egyre nagyobb törlesztőrészletet kénytelenek fizetni. (A kormány otthonvédelmi programjában szereplő árfolyamrögzítésre pedig még legalább egy-másfél hónapot kell várni.)
A kormány az [origo] megkeresésére egyelőre nem kommentálta a forint gyengülését. A Nemzetgazdasági Minisztérium későbbre ígért választ, Havasi Bertalan, a Miniszterelnökség sajtófőnöke pedig azt mondta, hogy ez a téma "nem a Miniszterelnökséghez tartozik".
Pánik jelei mutatkoztak a tőzsdén
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 484,91 pontos, 2,24 százalékos csökkenéssel, 21.133,02 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 11,0 milliárd forint volt, a vezető részvények csökkentek a múlt pénteki záráshoz képest.
A Mol 400 forinttal, 1,98 százalékkal 19.800 forintra csökkent, 1,7 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 199 forinttal, 3,65 százalékkal 5.251 forintra esett, forgalmuk 8,3 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 8 forinttal, 1,47 355,9 millió forintot ért el.százalékkal 535 forintra gyengült, forgalma 353,5 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 500 forinttal, 1,33 százalékkal 37.000 forintra csökkentette értékét, a részvények forgalma
A Raiffeisen Bank Zrt. üzletkötője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban az európai, illetve az amerikai adósságválság mellett sem estek a részvények, és nem vesztettek a kötvénybe fektetők, sőt egy igen hosszú kötvény- és részvényralit hagyott maga mögött a világ. Véleménye szerint a pánik jelei mutatkoznak a tőzsdéken, az esés folytatódhat Budapesten is a következő napokban annak ellenére, hogy a magyar vállalatoknál illetve a magyar költségvetésben nincs gond.
A forinttól független a folyamat
Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője elmondta, hogy a nemzetközi piacon bekövetkezett változások és nem a forint gyengülése miatt döntött új csúcsot a svájci frank árfolyama hétfő délután. Külföldön ugyanis az euró svájci frankhoz mért árfolyama az 1,13-as szintről 1,1170-re csökkent, ami jelentős frankerősödésnek számít az euróval szemben. Ezt a változást követte a forint frankhoz mért árfolyama, így került 240 forint fölé a frankárfolyam. A forint csak szerény mértékben gyengült az euróval szemben, délután négy óra tájékán 269 forintba került egy euró a piacon.
A frank euróval szembeni erősödése a pesszimista nemzetközi befektetői hangulattal magyarázható. "Arról van szó, hogy a piaci szereplők nem látják a hosszú távú megoldást az amerikai és európai adósságválságra, ezért a legbiztonságosabbnak tartott célpontok felé veszik az irányt. Ezek közé tartozik az arany mellett a svájci frank" - mondta Kolba, és hozzátette, ahhoz, hogy tartósan gyengülő pályára kerüljön a frank, hiteles kiadáscsökkentő programokat kell indítaniuk az adósságválsággal küzdő országoknak. "Olyan méretű adósság halmozódott fel többek között Görögországban, Portugáliában, az Egyesült Államokban, hogy azt nem lehet egy-két év alatt lefaragni. Négy, öt vagy akár hat évre szóló programokra van szükség, amelyek szigorú költségvetési politikával leszorítják az adósságot" - tette hozzá.
A frankárfolyam miatt nem fogyasztanak a magyarok
A nagyon magas frankárfolyammal magyarázzák a visszafogott lakossági fogyasztást és magyar kiskereskedelem gyenge teljesítményét a Morgan Stanley nemzetközi bankcsoport elemzői. Hétfőn kiadott elemzésükből az derül ki, hogy hat százalékpontos hitelkamat-emelésnek megfelelő hatást gyakorol a magyar devizahiteles háztartások fogyasztására a svájci frank 2008 óta bekövetkezett erősödése. Az elemzéshez fűzött grafikon szerint a kiskereskedelmi forgalom jelenleg Magyarországon a 2008 augusztusában mért szint 95 százaléka alatt van, miközben Lengyelországban közelíti a 115 százalékot, Csehországban pedig nem sokkal marad el az akkori értéktől.
A Morgan Stanley londoni szakértői szerint a hatás "annál is inkább megrázó", mivel a magyar háztartásokon - a balti és a balkáni országokkal ellentétben - 2005 és 2008 között nem lett úrrá "a költekezési láz", így nem volt olyan mértéktelen fogyasztási hullám, amelyet vissza kellett volna fogni.