A banki hitelezésben későbbre tolódik a fordulat, vagyis egyelőre nem várható komolyabb élénkülés a vállalati, a lakossági és az önkormányzati szegmensben - közölte csütörtökön Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója a jegybank legfrissebb hitelezési felmérésének ismertetésekor. Az elemzés szerint a visszafogott magyarországi hitelpiac eltér az eurózóna-beli és a kelet-európai régiós piacoktól is, utóbbiakban ugyanis már megindult a bővülés. A magyar piac leginkább a balti államok piacához hasonlít, ahol szintén nem indult még be a hitelezés.
A jegybankár közölte, hogy a vállalati szegmensben a kínálati, a háztartási piacon pedig a keresleti oldal gátolja a hitelbővülést. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak csak visszafogottan adnak hitelt a bankok, minimális pénzt helyeznek ki a cégeknek, elsősorban folyószámlahiteleket és működési hiteleket adnak. A háztartások esetében pedig nagyon kevés az igénylés, ezért nem bővül a piac. A hitelezési felmérés szerint a bankok arra számítanak, hogy az év hátralévő részében a fedezetlen hiteleknél (áruhitel, személyi kölcsön) várható némi élénkülés a háztartási piacon.
A sajtótájékoztatón kiderült azt is, hogy a következő időszakban az önkormányzati hitelekkel lehetnek problémák, mert egyre több hitel türelmi ideje fog lejárni. Az idén június végéig az önkormányzati hitelek egy százalékát kellett átütemezni, a bankok becslése szerint ez az arány az év végére tíz százalékra hízhat.
A hitelezési felmérés szerint 2011 második negyedévében a háztartási és vállalati hiteleknél is tovább emelkedett a fizetési gondok miatt átalakított (átstrukturált) hitelek állománya, az átstrukturált jelzáloghitelek állománya 10,3 százalékról 11,5 százalékra nőtt a teljes jelzáloghitel-állományra vetítve. A problémás jelzáloghitelek minőségében érezhető romlás következett be: harmaduk legalább 30 napos késésben volt 2011 második negyedévének végén, míg az első negyedévben ez az arány csak 27 százalék körül alakult. (Csak a 90 napon túli késedelmet nézve ez az arány 16 százalékról nőtt 18 százalékra).
Nagy Márton közölte, hogy a pénzügyi stabilitás szempontjából kockázatot jelent, hogy a jelzálogszegmensben - a háztartásoknál az ingatlanfedezetű, a vállalati szektorban pedig a projekthiteleknél - romlik a portfólió, ám a bankrendszer képes kezelni a felmerülő problémákat.