Az atomstop után sem a drága magyar árammal számolnak a németek

A jelek szerint az indokoltnál optimistábban értelmezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy megrendelésére elkészült tanulmány megállapításait. A szakértők valószínűtlennek tartják, hogy Magyarországnak a német nukleráis erőművek leállása kínálhatna esélyt arra, hogy áramexportőrré váljon, a hazai gázerőművek ugyanis túl drágán termelnek.

"Olyan energetikai forgatókönyv megvalósulását igyekszünk elősegíteni, amely adott esetben akár villanyáramexportot is lehetővé tehet a jelenlegi nettó import helyett" - ez áll Fellegi Tamás fejlesztési miniszter válaszában, melyet Oláh Lajos szocialista képviselőnek küldött a szocialista képviselő németországi atomerőművek bezárásának várható magyarországi hatásait firtató kérdésére.

Fellegi egy, az országos villamosenergia-átviteli rendszert működtető Mavir Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által július elején elkészített tanulmányra hivatkozott. Az NFM a tanulmány alapján tehát úgy véli, reális lehetőség, hogy a német atomerőművek leállítása nyomán, a kieső kapacitást pótolva, Magyarország több áramot adjon el külföldre, mint amennyit onnan vásárol. (Az elemzést elkértük az NFM-től, de a tárca kommunikációs osztálya közölte, hogy mivel az a kormány stratégiai döntés-előkészítő tanulmánya, nem nyilvános.)

Amikor a miniszter parlamenti válaszának ezt a részét ismertettük vele, Kaderják Péter, a REKK vezetője azt mondta, az NFM felvetése, mely szerint a német nukleáris erőművek leállításának hosszú távú következményei lehetnek a régió energiapiacára, "teljesen releváns", de a modellezés azt mutatta, hogy a pótlás a magyar erőműveknél maximum 400 megawatt körüli többletkeresletet eredményezhet. "Ha ez így lesz, az legfeljebb a nettó importpozíciónk csökkenését eredményezheti. Most tíz százalékkal több áramot importálunk, mint exportálunk, ez az arány talán lemehet nyolcra" - magyarázta a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke.

Nem keletről vesznek a németek

Az eddigi tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a németek nem Kelet-Európából akarják beszerezni a hiányzó áramot. "A konkrét fizikai áramlások vizsgálatából az látszik, hogy az eddigi leállások miatt kiesett 8400 megawatt nagy részét az (egyébként szintén atomenergiából származó) francia termelés váltotta ki. Kisebb részt képvisel a svéd és dán áram, és csak egészen kevés származik keletről" - mondta kérdésünkre Kaderják Péter.

Az árakban annál inkább várható, hogy lesz hatása a német döntésnek. "Már az eddig kiesett kapacitás is hat- héteurós áremelkedést okozott a német piacon, ez hozzánk is begyűrűzött már, és 2012-ben a lakossági árakban is éreztetni fogja a hatását" - mondta Kaderják Péter a hazai áramár várható változásáról.

Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy a távolabbi jövőben Magyarország nettó áramexportőrré váljon, de ez nem a német import alakulásától, hanem sokkal inkább attól függ, hogy megtörténik-e a Paksi Atomerőmű régóta tervezett bővítése, és sikerül-e a megújuló energiák hazai termelését felfuttatni - ezt a Nemzet Energiastratégiának az (ugyancsak a REKK által készített) gazdasági hatáselemzése állapítja meg.

Drága a magyar áram

Mindennek az áll a hátterében, hogy Magyarországon jelenleg csak a hazai áramigény több mint 40 százalékát fedező Paksi Atomerőmű tud nemzetközileg versenyképes áron termelni. A gázerőművek által termelt áram drága, elsősorban azért, mert csak drágán tudnak földgázt vásárolni. "Az ország várható nettó áramimport (illetve export) pozíciója jelentős mértékben a hazai és a nemzetközi földgázárak viszonyának alakulásától - és ezáltal a földgázos erőművek versenyképességétől - függ majd" - szögezi le a Nemzeti Energiastratégia.

A versenyképtelenség másik oka, hogy a gázerőművek többsége technológiailag elavultnak számít. "A belföldi helyzet, a nagykereskedelmi piaci verseny hiánya nem kényszeríti a szereplőket folyamatos technológiai fejlesztésekre, így a hazai erőművek többsége elavult, (...) mind változóköltségük, mind fix költségeik nagyobbak a mértékadó értékeknél, így nemzetközi összehasonlításban, néhány kivételtől eltekintve (...) versenyképtelenek " - így rögzíti mindezt a Nemzeti Energiastratégia.

Vagyis valóban potenciális keresletet generálhatna, ha versenyképes áron tudnának szállítani a magyar erőművek - de amíg ilyen magasak a gázárak, szinte biztosan nem tudnak. A gázárak számottevő mértékű csökkenésére a jelenlegi világpiaci helyzetben nem lehet számítani, arról nem is beszélve, hogy a Magyarországon beszerezhető (többségében orosz eredetű) gáz általában drágább, mint a nyugat-európai.

Nem reális

"A hazai erőműparkot nem lehet csak úgy lecserélni, az öt-hat terawattos import tehát aligha építhető le egyhamar" - mondta az [origo] érdeklődésére Turai József, a Magyar Villamosenergia-Kereskedők Egyesületének elnöke.Szerint az adottságokat figyelembe véve egyébként is csak a nullszaldó körüli export-import arány elérése reális.

Kaderják Péter azt is megjegyezte, hogy a nettó exportőrré válásnak nemcsak a paksi bővítés a feltétele, hanem az is, hogy a Nemzeti Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) megfogalmazott célok maradéktalanul teljesüljenek. Márpedig ez egyelőre nem vehető biztosra, tekintettel arra, hogy stratégia ugyan van, a hozzárendelendő eszközöket, forrásokat viszont még nem látni.