Hat országnak - köztük Magyarországnak - tenné lehetővé az Európai Bizottság, hogy kisebb arányban járuljon hozzá azokhoz a projektekhez, amelyeket az Európai Unióval együtt közösen finanszíroz - jelentette be Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben. Az intézkedés nem jelent többletforrásokat, de lehetővé teszi a kohéziós, vidékfejlesztési és halászati alaphoz hozzárendelt összegek gyorsabb visszatérítését. Az érintett tagállam kérése esetén az uniós hozzájárulás akár 95 százalékra is növelhető.
Hétfői számában a Financial Times üzleti napilap arról írt, hogy egy terv szerint a gyengébb helyzetűnek ítélt tagállamoknak, köztük Magyarországnak kisebb önrésszel kell majd kiegészíteniük az uniós finanszírozásokat. A lap azzal számolt, hogy Görögország, Írország, Portugália, Magyarország, Lettország és Románia számára összességében 3 milliárd eurós költségcsökkentés következhet be a következő két évben. Az EU várakozása szerint azonban az intézkedésnek még ennél is sokkal nagyobb hatása lesz a gazdaságokra, mert felszabadulnak olyan uniós alapokban álló pénzek, amelyekhez eddig az érintett kormányok az önrész előteremtésének nehézsége miatt nem tudtak hozzájutni.
Johannes Hahn biztos hétfőn több mint 2,8 milliárd eurós összegről beszélt, melyből Magyarország legfeljebb 308 millió eurót hívhatna le, a legnagyobb kedvezményben Görögország, Románia és Portugália részesülne.
A könnyebben elérhető uniós forrásokból fontos infrastrukturális fejlesztések (például új utak, repülőterek) valósulhatnak meg, amelyek lökést adhatnak a "haldokló" gazdaságoknak. A brit napilap által idézett brüsszeli illetékes szerint az Európai Bizottság tervezetének célja, hogy minél gyorsabban forráshoz jussanak az említett országok, mert ez serkentheti gazdasági növekedésüket.
A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a tagállamoknak legalább 15 százalékkal kell hozzájárulniuk az EU-ból érkező forrásokhoz. A könnyítés után ez az arány 5 százalékra csökkenne. A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania. A lengyel soros elnökség szeretné, ha már a jövő hónapban sor kerülhetne a javaslat elfogadására, hogy jövőre életbe léphessen. A Financial Times írása szerint azonban a javaslat ellenállásba ütközhet, mert a jelenlegi szabályok szerint a fel nem használt pénzeket visszautalják a nettó befizető országoknak.