Keveseket ment meg a kormány devizaadós-csomagja

Sokat beszél a kormány a devizahitelesek számára indított programjáról, még reklámkampányban is népszerűsíti, de a jelenlegi feltételekkel valójában alig menthet meg vele valakit. A hitelesek többsége továbbra is csak magára számíthat, vagy a svájci frank gyengülésében bízhat.

"Ha most kezdenénk hozzá a devizahitel-probléma kezeléséhez, az eső után köpönyeg lenne" - mondta augusztus 17-én az euróövezeti válság miatt tartott tájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök. A kibontakozó gazdasági válság utáni kormányzati kommunikáció leghangsúlyosabb eleme a devizahitelesek kisegítésére még korábban bejelentett, de éppen augusztus végén elindult program.

Az adósmentő csomag fontos pillérei az állami kamattámogatás mellett nyújtott lakásváltási hitelek kivételével már kiépültek, de valódi hatásuk a probléma méretéhez képest egyelőre láthatatlan marad. A program legfontosabb eleme az árfolyamrögzítés, eziránt azonban alig érdeklődtek az első hetekben a devizahitelesek. Ez arra utalhat, hogy aki igénybe vehetné, az vagy nem szorul állami segítségre, vagy a jelenlegi feltételeket nem tartja elég vonzónak. A hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

A NET felállítása az utolsó nagy elem a kormány otthonvédelmi programnak nevezett, a devizahitelesek segítését célzó csomagjában. Az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. Bedőlt hitelesnek a már legalább három hónapos csúszásban lévő adósokat tekintik a bankok, azt az ügyfélkört, amely többszöri fizetési felszólítás ellenére is 90 napon túli hátralékot halmozott fel. A szintén beígért, államilag támogatott lakásváltási hitelek egyelőre nem elérhetőek, bár május végén erre is ígéretet tett a miniszterelnök. (A lakásváltási hitelekről olvassa el keretes írásunkat!)

Az árfolyamrögzítés csak kitolja a problémát

Az árfolyamgát lehetőségével eddig mindössze néhány száz adós élt, jóval kevesebben, mint ahány igénylőre a bankok számítottak. A kormány népszerűsítő reklámkampányt is indított a napokban, ám a konstrukció elindítását kommunikációs zavar is hátráltatta.

A Bankszövetségtől származó értesülésink szerint az árfolyamgátra vonatkozó rendeletet ma már jól értelmezik a bankfiókokban, azt az érdeklődő ügyfelek is értik, de a hosszú távú bizonytalanságok (elsősorban a frankárfolyam kiszámíthatatlansága és az így felgyülemlő későbbi pluszteher) sokakat elriasztanak a konstrukciótól.

Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik. Majdnem teljesen mindegy tehát, hogy van-e állami mentőcsomag, vagy nincs, az adósoknak egyetlen reményük volt és maradt: a svájci frank gyengülése. Az árfolyamrögzítéssel pusztán időt nyernek, de az eddigi érdeklődések száma alapján ez nem cél azoknak a hiteleseknek, akik a megnövekedett törlesztőrészletek ellenére is időben tudnak fizetni. A törlesztéseikkel késők körében talán nagyobb lett volna az érdeklődés, ők viszont csak a NET programjában vehetnek részt.

Megígérték a kamattámogatást, de csak októberre várják

Az otthonvédelmi akciótervnek volt még egy ígérete, amiből eddig semmi nem valósult meg. Az úgynevezett lakásváltási kamattámogatás lehetőségét azoknak dobta be a kabinet, akik kölcsönnel terhelt lakásukat kisebbre cserélnék.

Orbán Viktor május végi bejelentése szerint az állami kamattámogatás mértéke a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékpontot. A támogatás feltételrendszeréről azonban nem született még kormányhatározat, és mint a Bankszövetségtől megtudtuk, az elmúlt három hónapban - azóta, hogy a kormányfő bejelentette az ötpontos megállapodást - semmilyen hivatalos egyeztetés nem történt erről a bankok és a kabinet között (ahogyan más adósmentő témában sem). Az egyik nagy kereskedelmi bank felsővezetéséből származó információnk szerint viszont folynak háttérmunkák, és október 1-jéig bezárólag, amikor a kisebb értékű lakások esetében is megszűnik az árverezési moratórium, véglegesítik a koncepciót.

A banki tapasztalatok szerint nem hatékony

Arra vonatkozóan igen széles skálán (10-50 százalék között) mozognak az [origo] által a bankoktól bekért becslések, hogy az év végéig hányan kérik majd az árfolyamrögzítést, arra pedig senki sem mer becsléseket adni, hogy ez a megoldás hosszabb távon hány adósnak jelent valódi segítséget. Támpontot adhat, hogy a kormány által bevezetett árfolyamgáthoz hasonló könnyítéseket, amelyek valamilyen módon fixálják vagy csökkentik a havi törlesztést, a nagyobb lakossági ügyfélkörrel rendelkező hazai bankok már több éve kínálnak.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az átdolgozott lakáshitelek egyharmadát a bankok így sem tudják megmenteni. A legfrissebb adatot a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi hitelezési felmérése szolgáltatta, amely szerint az év második negyedévében egyre több lakossági jelzáloghitelt ütemeztek át (arányuk június végén 11,5 százalék volt a teljes jelzáloghitel-portfólión belül, március végén még 10,3), de közben nőtt a visszaesők aránya is. A szerződésüket újratárgyaló ügyfelek 33 százaléka újból legalább 30 napon túli fizetési késedelembe esett (egy negyedévvel korábban ez 27 százalék volt), a 90 napon túli nem fizetőké pedig már 18 százalékot tett ki (három hónappal ezelőtt 15-öt).

A bedőlt hitelesek 96 százalékán nem segít a NET

Az árfolyamrögzítés a még éppen törleszteni tudó, statisztikailag jó adósok problémáján próbál átmenetileg enyhíteni, a már bedőlt hiteleseket a program kizárja, számuk a jegybank szerint most 130 ezer körül van. Elvileg rajtuk segítene a Nemzeti Eszközkezelő Társaság, ám ezen intézmény kizárólag egy roppant szűk, szociálisan rászoruló ügyfélkört tud befogadni, hiszen tevékenységére az idei költségvetés - a július 18-án megjelent kormányhatározat szerint - csupán kétmilliárd forintot szán.

A társaság ennyi pénzből legfeljebb néhány száz lakást vehet az idén, a következő három évben pedig annyi forrást kap majd az államtól, hogy 2014. december 31-ig összesen maximum 5000 lakást vásárolhasson a bankoktól. Ezáltal az érintett bő 130 ezres rossz adósi kör legfeljebb 4 százalékán segítene a NET, vagyis a mostani adatok alapján marad még legalább 125 ezer bedőlt hiteles, akinek előbb-utóbb el fogják árverezni a lakását. Ha pedig a következő években tovább nő a rossz adósok száma (ezzel számolnak a bankok és a jegybank is), akkor a NET által kisegítettek aránya ennél lényegesen alacsonyabb is lehet.

Ez azzal együtt is kijelenthető, hogy az állam a Pest megyei Ócsán zöldmezős beruházásban is épít szociális bérlakásokat. Az augusztus 10-ei kormányhatározat szerint az első körben nyolcvan, összesen pedig "a tényleges igényeknek megfelelően" ötszáz lakás megépítését tervezik, ez a létszám a már említett 130 ezres nem fizető adósi körhöz képest még a fél százalékot sem éri el.

Az igen szűkre szabott állami segítséget a költségvetés jelenlegi helyzete magyarázza. A parlament július elején kénytelen volt elfogadni egy 250 milliárd forintos takarékossági csomagot, miután bizonyos adóbevételek jócskán elmaradnak a várttól, egyes kiadási sorokon pedig túlfutás mutatkozik. A helyzet augusztusban tovább romlott, miután az első becslések szerint az ez évi gazdasági növekedés 2 százalék vagy az alatti lesz. Ez további 80-100 milliárd forintos lyukat üt a büdzsén, ezt befedni Varga Mihály államtitkár szerint "nem lesz egy egyszerű történet".

Jönnek az árverések

A kormány otthonvédelmi programjának ellenére tehát a legtöbb rossz adósnak nincs más választása, mint hogy saját erejéből másszon ki a bajból. Vagy úgy, hogy megpróbál a hitelezőjével egyezkedni, és türelmet kér addig, amíg eladja a lakását, esetleg a bankkal együttműködve megpróbálják közösen értékesíteni az ingatlant - de a pangó ingatlanpiaci körülmények között a végső eszköz a legtöbb esetben az árverés lehet.

Árverésre és kilakoltatásra ez év július 1-je óta újból lehetőségük van a bankoknak, igaz, a moratórium feloldása október 1-jéig csak a 30 millió forint feletti ingatlanokra és a 20 millió forintnál nagyobb értékű hitelekre vonatkozik. A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a negyedik negyedévben már a kisebb értékű lakások is sorra kerülnek: előbb az ingatlanok 2 százaléka, majd fokozatosan emelkedve, 2014-ben az 5 százalékuk árvereztethető el.

Tizenöt hónapig lebegtették

A nehéz helyzetben lévő devizahitelesek megsegítéséről első ízben tavaly júniusban beszélt Orbán Viktor. A kormányfő első akciótervének bejelentésekor közölte: "az angolszász országokkal ellentétben nem lehet megtenni azt, hogy a bajba jutott lakáshiteleseket utcára tegyék, mert nem áll rendelkezésre az az intézményrendszer, amely segíthetné őket". Az akkori, huszonkilenc pontos akcióterv huszonnegyedik pontjaként egyúttal azt is bejelentette, hogy Nemzeti Eszközkezelő Társaságot hoznak létre. A tavaly júniusi ígéret szerint a Nemzeti Eszközkezelő Társaság koncepcióját 2010 augusztusára kellett volna elkészíteni, a társaság 2011 januárjában kezdte volna meg a működését.

A tervezetre vonatkozó céldátumot tavaly augusztusban szeptemberre frissítette Matolcsy György gazdasági miniszter, szeptemberben azt ígérte, hogy a kormány 2010. október 15-éig benyújtja a parlamentnek az eszközkezelőről szóló tervezetet. Idén nyárig aztán mégis csend volt a szervezet felállítása körül.

A miniszterelnök idén májusi, második akciótervében már nem szerepelt az eszközkezelő gondolata, Orbán Viktor ugyanakkor bejelentette az árfolyamgát bevezetését, amely eszközzel azok élhetnek, akik ha nehezen is, de még folyamatosan fizetik az adósságukat.

Az eszközkezelő idén júniusban került újra napirendre, amikor Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte, hogy nyár végére, őszre felállhat a szervezet. Az akkori menetrendnek megfelelően a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek július 31-ig kellett volna végrehajtania bizonyos feladatokat. Ezt a határidőt később "azonnal"-ra módosították, majd a kormányzati kommunikációs államtitkár megerősítette, hogy augusztus végére létrejön a szervezet.

A NET létrejöttét augusztus 29-én, hétfőn este jelentette be a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.