A korábban vártnál lényegesen lassabb, csak 1,5-2 százalék közötti idei és jövő évi növekedést vár a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely a bővülés lassulásáért a romló világgazdasági környezet és az erős svájci frank mellett a magyar gazdaságpolitikát is okolja. A gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint a gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt.
A GKI elemzése szerint a magyar gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátása részben a világgazdasági környezet romlásának következménye. Emellett a magyar gazdaságot különösen rosszul érinti a svájci frank erősödése, mivel ez a növekvő hiteltörlesztési terhek miatt csökkenti a lakosság vásárlóerejét.
Ugyanakkor a GKI szerint az alacsonyabb növekedésben fontos szerepe van a gazdaságpolitikának is, mivel az a második negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését. A csak a magas jövedelműek körében emelkedő reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve a hitelfelvételi lehetőségét fogták vissza. "A jelzálog-hitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése egyelőre csak tartósítani látszik a gondokat" - írja a GKI.
A magyar GDP a második negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, ez az egyik leggyengébb teljesítmény az EU-ban - írja az elemzés és azt is hozzáteszi, hogy a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése folytatódik, s ebben a második félévben sem várható változás. A mezőgazdaságban viszont a tavalyi rossz termést idén kiváló követi, ami a második félévben segíti a GDP-t, a kivitelt, továbbá az infláció mérséklődését. A GKI szerint a munkanélküliség az év végére kissé emelkedni fog, a foglalkoztatásban ugyanis nem sikerült áttörést elérni.