Hetvenöt év felett nem védi a kormány a devizahiteleseket

Az árfolyamrögzítésről szóló jogszabályban az életkori korlát és a törlesztőrészletre vonatkozó 15 százalékos plafon közül az előbbi az erősebb. Hetvenöt éves korig muszáj mindent visszafizetni, ha kell, a törlesztőrészletek lényeges megemelése árán is.

Mióta megjelent a devizahitelek adósainak törlesztőrészleteire vonatkozó kormányrendelet, már egyértelmű, hogy a 15 százalékos törlesztésnövekedési korlát csak a gyüjtőszámlahitelre vonatkozik, nem a teljes, rögzített árfolyam utáni törlesztőrészletre. (A gyüjtőszámlahitelen a rögzített és a valós devizaárfolyam különbségéből felhalmozodó összeg gyűlik.)

A rendeletben azonban van néhány pont, ami továbbra is zavart okozhat, az [origo] banki vezetőktől származó információi szerint még a bankok jogi osztályai is dolgoznak azok pontos értelmezésén. Az egyik kérdés a rendeletben lévő 75 éves korhatár és a 15 százalékos törlesztési korlát együttes alkalmazása.

Melyik az erősebb?

A rendelet úgy fogalmaz, hogy a devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitel futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet, illetve, hogy a gyűjtőszámla törlesztési időszaka legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét. A kormányrendelet ugyanakkor azt is kimondja, hogy a gyűjtőszámla miatti plusztartozás havi terhe maximum 15 százalékkal haladhatja meg a védett periódusban esedékes havi törlesztőt.

"Mindez akkor okozhat problémát, ha a devizaárfolyamok a mostani 250-270 forint körüli svájci frank árfolyamnál a védett időszak alatt végig kedvezőtlenebbül alakulnak, és a hitel futamidejéből 2015 januárjában már kevesebb, mint 13-15 év van hátra" - fogalmazott megkeresésünkre Kárász Tamás, az MKB Bank otthonvédelmi programjának felelőse. Számításai szerint ez legfeljebb a bank ügyfeleinek 10 százalékát érintheti.

A CIB Banknál érdeklődésünkre megerősítették, hogy a rendeletben írt 75 éves korhatár, illetve a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó legfeljebb 30 éves futamidő-hosszabbítás erősebb kritérium, mint a 15 százalékos korlát. Ha tehát az adósnak nem tudják eléggé kitolni a futamidejét (mert beleütközne az erre vonatkozó korlátokba), akkor nem valósul meg a kormány által ígért 15 százalékos védelem. A gyűjtőszámlahitel törlesztője ez esetben jobban megugrik, hiszen ugyanazt a tartozást rövidebb idő alatt kell visszafizetni.

Az időseket érinti

A probléma az idősebb adósokat érinti. Szélsőséges esetben, például egy olyan adósnál, aki a (gyűjtőszámlán felhalmozott összegre vonatkozó) forintalapú kölcsön törlesztésének megkezdésekor éppen 75 éves lesz, nem lesz semmilyen lehetőség a futamidő meghosszabbítására. "A rendelet egyértelmű ebből a szempontból, hiszen a szöveg szerint a 15 százalék kötelező alkalmazása alól kivételt képez a plusz 30 éves futamidő és a 75 éves életkori korlát" - mutattak rá a CIB Banknál.

Kérdés az is, hogy mennyire ugorhat meg az eredeti hitel havi terhe 2015 után, amikor a szerződés visszaáll a piaci árfolyamra. A 75 éves életkori korlátot itt is szigorúan kell venniük a bankoknak, miközben kedvezőtlen árfolyamok esetén előfordulhat, hogy addigra nem tud lezárulni a hitel. Hogy ebben az esetben mi történik a még fennálló tartozással, arra vonatkozóan egyik hazai nagybanktól sem kaptunk pontos információt. Elméletileg több variáció elképzelhető. A legkézenfekvőbb az, hogy amikor az adós eléri a 75. évét, akkor egy összegben megpróbálják beszedni a még fennálló adósságot, esetleg egy fiatalabb adóstársat vonnak be a szerződésbe, vagy a későbbiekben az örökösökön hajtják be a tartozást.

A Népszabadság csütörtöki számában a Nemzetgazdasági Minisztériumra hivatkozva erről azt írta, hogy egy összegben a futamidő végén, vagy előtörlesztéssel a korábbi években kell rendezniük a hitelkeret-szerződésükből még hátralévő összeget azoknak a devizaadósoknak, akik még azelőtt betöltik a 75. életévüket, hogy a hitelük futamideje lejárna.

A lapnak a szaktárca azt mondta, a "szabályozás a jelenlegi általános banki szabályozásnál enyhébb feltételeket jelent, az adós számára elérhetővé teszi, hogy a fennálló adósság visszafizetése a lehető legkisebb anyagi tehervállalást jelentse". A tartozás egyéb általános feltételeit a hatályos jogszabályok, így például a Polgári törvénykönyv rögzítik. Így az nem fordulhat elő, hogy amennyiben valakinek túlfutna a futamideje, a bank elengedi a tartozásból hátralévő részt.