"Fájdalmas lesz a válság megoldása" - interjú Zolnai Györggyel, a Budapest Bank vezérigazgatójával

Válság kell ahhoz, hogy a döntéshozók gyorsan reagáljanak egy krízishelyzetre - mondta az [origo]-nak Zolnai György, a Budapest Bank egy hónapja kinevezett vezérigazgatója. A lengyel- és oroszországi bankvezetői múlttal rendelkező bankár szerint az eurózóna válságára megoldást jelenthet a közös kötvénypiac létrehozása. Zolnai úgy véli, hogy bár a kelet-európai országokban máshol is vannak devizahitelesek, Magyarországon jelenti a legnagyobb gondot.

- Egy hete zuhannak a tőzsdeindexek, az üzleti világ attól fél, hogy újabb recesszió jöhet Európában és az Egyesült Államokban. Hogyan érinti ez a bankot? A frankárfolyam komoly problémát okoz a devizahiteles adósok miatt.
- A rendkívüli frankerősödés a háztartásoknak komoly megterhelést jelent, és ezzel a bank is tisztában van. De azt is látni kell, hogy ami az ügyfélnek rossz, az a banknak sem jó, közös érdek megoldást találni, és ezért mi minden lehetségest meg is teszünk.

- Mégis szidják a bankokat, hogy rásózták a bankok a hiteleket az ügyfelekre, és nem közölték a kockázatokat, ráadásul az árolyam-emelkedésen is szép summát keresnek. Mi a véleménye ezekről a bírálatokról?
- A bank nem kaszinó. Nekünk is az a jó, ha az ügyfél felelősen vesz fel hitelt, és az eredeti megállapodásnak megfelelően fizet - mi nem a lakását akarjuk megszerezni. Lényegre törő üzletfilozófiánk részeként a felelős ügyféltájékoztatás is ezt szolgálja. Az árfolyam-emelkedésen a bank is veszít. Egyrészt a problémás hitelek kezelése pénzbe kerül a banknak, azokra céltartalékot kell képezni, másrészt az esetleges tömeges hitelbedőlés esetén a piacra kerülő ingatlanok mennyisége a fedezetek átértékelődéséhez vezetne. Nem véletlen, hogy a Budapest Bank jóval azelőtt elkezdte saját adóssegítő programját, hogy ezt bármiféle törvény kikényszerítette volna.

- A problémás ügyfelek száma a frankárfolyam emelkedése miatt nőhet, nekik nyújthat segítséget az árfolyamrögzítés. Kinek érdemes élni a lehetőséggel?
- Az adósoknak eddig is kínáltunk segítséget, hogy átsegítsük őket a nehézségeken, és a hitel törlesztése folyamatos maradjon. Vannak olyan ügyfelek, akik a mostani árfolyam mellett már képtelenek lennének törleszteni, nekik jó megoldást jelenthet még akkor is, ha emiatt egy újabb hitelt is vállalnak.

- Néhány hete még a Budapest Bank azt közölte, hogy az érintett ügyfelek 5-10 százaléka fogja kérni az árfolyamrögzítést, de akkor még alacsonyabb volt a frankárfolyam. Most is ezzel számolnak?
- Az említett arány a néhany héttel ezelőtti felmérésünkön alapul, újabb elemzés nem készült, de a 250-260 forintos árfolyam miatt nem lepne meg, ha a tényleges arány ennek többszöröse lenne. Ez azonban a jövő zenéje, az év végéig eldől, mert nem szabad elfelejteni, hogy a frank gyengülhet is a jövőben. Az mindenesetre kedvező, hogy a mostani piaci helyzetben már kész konstrukciót vehetnek igénybe az ügyfelek, és nem most kell hozzálátni, a kidolgozásához.

- Dolgozott Lengyelországban, ahol szintén vannak devizahitelesek, ott is hasonló a probléma?
- Nem, mert a lengyeleknél alacsonyabb a GDP-hez mért devizahitel-állomány, és a nagy részét euróban vették fel, az euróval szemben pedig a zloty kevésbé gyengült, ahogyan egyébként a forint sem szerepelt rosszul az euróhoz képest. A devizahitelesek száma például még Romániában jelentős, és a Baltikumban, de a volumen miatt Magyarország számára jelenti a legnagyobb kockázatot.

- Izgalmasan kezdődik az új munkája, napok óta zuhannak az árfolyamok. Mi a véleménye a piacokon kialakult helyzetről?
- A mostani krízishez vezető problémák nem újak, lehetett számítani rá, de elég nagy erővel csapott le a piacokra. Alapvetően arról van szó, hogy a piaci szereplők az adósságok kezelhetetlenségétől tartanak számos országban, de azt gondolom, hogy erre megoldást fognak találni a döntéshozók, és remélhetőleg rövid távú lesz a krízis.

Varsó, Moszkva után Budapest - Zolnai György állomásai

A negyvenhat éves Zolnai György a cambridge-i egyetemen szerzett diplomát matematikus és alkalmazott matematikus szakon, majd a franciaországi INSEAD-on MBA végzettséget. A kilencvenes években hét évig a McKinsey&Co tanácsadó cég magyarországi leányvállalatánál volt alkalmazásban, ahol pénzügyi szolgáltatások területén nemzetközi értékesítési és üzletfejlesztési projekteket koordinált.

Később az olasz Unicredit-csoporthoz tartozó lengyel Bank Pekaónál dolgozott ügyvezető igazgatóként 2006-ig, akkor pedig az amerikai óriásvállalathoz, a General Electrichez tartozó pénzügyi csoport, a GE Capital oroszországi bankjának terjeszkedését irányította vezérigazgatóként. 2011. július 1-jétől a GE Capital a Budapest Bank vezetésével bízta meg.

A magyar születésű, magyar és brit állampolgársággal is rendelkező Zolnai György feleségével és két gyermekével él, magyar anyanyelve mellett kiválóan beszél angolul, középfokon németül és oroszul. Hobbija a vitorlázás és a téli sportok.

.- A magyar gazdaság növekedéséhez arra volna szükség, hogy hitelezzenek a bankok, márpedig több bank tulajdonosa más országokban hitelez, mert a bankadó elviszi a nyereséget. Mikor várható a hitelcsapok kinyitása?
- A Budapest Bank mindig is konzervatívan hitelezett, és a válság éveiben is fenntartottuk a felelős hitelezést. Vállalati hitelkihelyezésünk már 2010 második felében növekedésnek indult. Ezen a téren határozott javulást látok, az első féléves eredményeink szerint már növekszik a hitelezési aktivitás nemcsak a vállalkozói szegmensben, azon belül kiemelten a lízingben, hanem a lakossági körben is javult a helyzet, a Budapest Banknál például már a jelzáloghitelezés területén is pozitív elmozdulást érzékelünk. Új ügyféligényeket megválaszoló, innovatív termékek bevezetésével is sokat teszünk ezért. Persze közel sem beszélhetünk a válság előtti volumenről, de reméljük, azt is újra megközelítjük, illetve elérjük. Ennek előfeltétele, hogy a gazdaság növekedjen, új munkahelyek jöjjenek létre

- A mostani válság nem annak a jele, hogy a 2008-ban az Egyesült Állomokból indult válságot rosszul kezelték?
- Ezt könnyelműség lenne kijelenteni utólag és évek távlatából. Valamilyen megoldásra mindenképp szükség volt ahhoz, hogy stabilizálódjon a helyzet, és mindenki megtette, amit akkori tudása alapján lehetett: voltak országok, amelyek pénzügyi programmal próbálták a kezelni a válságot, például az Egyesült Államok, másutt - mondjuk Nagy-Britanniában - a kormány szállt be a rossz helyzetbe kerülő bankokba. Ma már a 2008-as tapasztalatokkal felvértezve, de másfajta krízist kezelünk.

- A jelenlegi krízis fő kiváltójaként az Egyesült Államok és az eurózóna adósságválságát szokták megnevezni. Mit lehet, mit kellene tenni?
- Abban különbözik a két hely, hogy az Egyesült Államoknak egységes pénzügyi rendszere van, miközben az eurózónában szétaprózott a rendszer. Abban viszont egyezik, hogy közös politikai akarat és döntés kell a hosszú távú megoldáshoz. Sajnos válság okozta nyomás kell ahhoz, hogy a döntéshozók gyorsan reagáljanak a még súlyosabb válság elkerülése érdekében, még ha ez fájdalmas döntésekkel jár is. Európában egységesebb rendszer létrehozására van szükség.

Zolnai: Fájdalmas lesz megoldás

- Például a több közgazdász által is emlegetett közös európai kötvénypiacra?
- Szerintem ez lehet az egyik megoldás, ez átláthatóbb, kevésbé kockázatos finanszírozási rendszert jelentene még akkor is, ha lennének vesztesei. A stabil rendszer kialakítása érdekében a fejlettebb országoknak a vállukra kell venniük a terhet, kérdés, hogy ehhez megszületik-e a kellő politikai akarat.

- Ha nincs, akkor széteshet az eurózóna?
- Ezt nem tartom valószínűnek. Úgy vélem - bár nem könnyű a feladvány -, de kezelni fogja a krízist Európa. A konkrét országokat tekintve pedig eltérő a helyzet: Görögország többek költött, mint amennyi belefért, ami súlyos probléma. Olaszország és Spanyolország helyzete megítélésem szerint jóval stabilabb, és kezelhető lesz a helyzetük.

Lehetnek kivonulások a magyar piacról

- Az orosz piacról tér haza, az, ha lehet, még gyorsabban növekszik, ráadásul a bankadó akadályozza a magyarországi bővülést. Miért vállalta el a feladatot?
- Tíz év külföldi munka után örömmel tértem haza, és vállaltam az új kihívást. Engem növekedési menedzserként is tartanak számon például oroszországi eredményeink miatt, ezért is vetődött fel a nevem a feladatra, hogy támogassam a bankot ebben a szakaszban, amikor a cél, hogy újra növekedési pályára álljunk. A bankadó sem lesz mindig ilyen mértékű, és bízom benne, hogy a gazdaság talpra állásával megindul majd a fejlődés itthon is.

- A tulajdonos a bankadó ellenére kitart Magyarország mellett?
- Hosszú távra tervez a GE Capital, és mint említettem, még lát növekedési potenciál a piacban. A Budapest Bank a bankadóval és a külső körülményekkel együtt is hatékonyan működik, fenntarthatóan nyereséges, és fejlődő pályán van már most.

- Lesznek bankok, amelyek a bankadó vagy a kis piac, illetve az esetleges veszteségek miatt bedobják a törölközőt?
- Bizonyos fokú konszolidációt már eddig is megfigyelhettünk. Egyelőre nehéz megmondani, mikor kerül tartósan fejlődő pályára a gazdaság, és azt, hogy ezt mindenki meg tudja-e várni. Úgy gondolom, elképzelhető, hogy lesz kivonulás a piacon.

- Ha lesz ilyen, a Budapest Bank lehet az egyik vevő?
- A bank és tulajdonosa a növekedésben érdekelt, ezért ha jó lehetőség adódik, és a feltételek megvannak - az adott intézmény stratégiája és portfóliója illeszkedik a miénkhez -, megvizsgáljuk a lehetőséget.