A devizatartalék bevetésével segíti a bankokat az MNB a végtörlesztés miatt

A jegybank a devizatartalékok bevetésével igyekszik csillapítani a végtörlesztési törvény miatt várható devizaigényeket - jelentette be kedden Simor András, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Az MNB a devizatartalék terhére a végtörlesztésekhez szükséges összeget, igény esetén, a bankok rendelkezésére bocsátja - jelentette be Simor András jegybankelnök kedden a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón, majd hozzátette, hogy ennek pontos módját a napokban ismerteti a jegybank.

Az elnök szerint "sajnálatos", hogy a kormány "nem időben és nem megfelelően" kérte ki az jegybanki véleményt a devizahitelek végtörlesztéséről, de elmondása szerint a döntés pénzügyi stabilitási kockázatainak mérséklésére rendelkezésre álló eszközökkel élni fog a jegybank, az egyik ilyen a devizatartalék bevetése.

Simor András magyarázata szerint a végtörlesztéssel a devizahitel-állomány körülbelül 20 százalékát kitevő adósok élhetnek. Az összes devizahitel 5550 milliárd forint, vagyis ennek ötödét több mint 1000 milliárd forintnyi hitelt törleszthet végleg a lakosság. A végtörlesztés miatt a bankoknak devizát kell vásárolniuk, ezt a jelentős többletigényt kívánja részben kielégíteni a jegybank, ha erre igényük van a bankoknak.

Gyakorlatilag adósságelengedés

Simor András szerint a végtörlesztés gyakorlatilag részleges adósságelengedés. A visszafizetés időpontjában aktuális árfolyamszinttől függően, a svájci frank esetén körülbelül 25, a jen esetén körülbelül 30, az euró esetében körülbelül 15 százalékot engednek el az adósoknak. A végtörlesztéshez a bankoknak rövid idő alatt nagy mennyiségű devizát kell vásárolniuk, ami a végtörlesztők számának ismerete nélkül is, már a várakozások miatt többletigényt jelent a devizapiacon.

A nyílt piacon a devizavásárlás forintgyengüléssel jár annak ellenére is, hogy a végtörlesztéssel valószínűleg csak a hitelesek ötöde tud majd élni - a jegybankelnök azonban hozzátette, hogy részletes számításokat még nem tudtak végezni. Becslésük szerint körülbelül a devizahitelesek 60 százalékáért "vélhetően nem fognak versenyezni a bankok", vagyis ennyien várhatóan nem tudják majd forinthitel felvételével végtörleszteni a devizahitelüket.

A devizahitelesek több mint 10 százaléka 90 napon túli törlesztési késedelemben, 5 százaléka 30-90 napos késésben van, további 10 százalék átstrukturált hiteltermékkel rendelkezik, 30-40 százalék 90 százalék feletti hitelfedezetű adós (vagyis vagyona már más hitelek fedezeteként szolgál), és 5 százalék a más, kombinált hitellel rendelkezők aránya.

Ezek alapján becsülte a monetáris tanács, hogy körülbelül 60 százalék nem tud majd végtörleszteni, mert nem jut forráshoz. A maradék 40 százalékból sem fog tudni mindenki élni a lehetőséggel, részben azért, mert a rövid, két hónapos időszak alatt nem tud majd mindenki élni a lehetőséggel, aki szeretne, részben pedig azért, mert a forinthitelek induló törlesztőrészlete nem lesz alacsonyabb, sőt adott esetben magasabb lesz, mint a devizahitel részlete - mondta Simor.

Nem vonta be a kormány a jegybankot

A jegybankelnök elmondta azt is, hogy meglátásuk szerint a 20 százalékra szűkített hitelállomány is megterhelő lesz a bankrendszer számára, amely többek közt az ország növekedési kilátásait is rontja.

Elmondása szerint a jegybankot nem hívta meg a kormány arra az ülésre, amelyen a végtörlesztésről döntöttek, és bár az Európai Központi Bank véleményét kikérte a kormány, azt mindössze egy nappal a törvényjavaslat benyújtása előtt tették meg. Simor András azt is elmondta, annak örülnek, hogy a jegybank tíz pontos javaslatából néhányat (például a referenciakamathoz kötött kamatplafon vagy a pozitív adóslista) átemelt a kormány.