MNB: Idén 2,6 helyett csak 1,6 százalékkal nő a magyar gazdaság

Január óta változatlan a magyar alapkamat, a keddi ülésén sem változtatott a 6 százalékos szinten a jegybank monetáris tanácsa. A kormány emelkedő inflációról beszélt, amit többek közt az áfakulcs emelése okozhat. A jegybank pesszimista jövőt jósolt úgy, hogy a kormány kiigazító csomagját és a végtörlesztési törvény hatásait még nem is volt idejük kiszámolni.

Változatlanul 6 százalékos szinten tartotta kedden az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a kamatszint január óta változatlan. Két javaslat szerepelt a monetáris tanács keddi ülésén, egy a kamat tartására, egy a 0,25 százalékpontos emelésre - közölte Simor András jegybankelnök a kamatülést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: a tagok többsége a 6 százalékos kamat tartására szavazott.

Az MNB az idei GDP előrejelzését 2,6 százalékról 1,6 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékról 1,5 százalékra rontotta. Az áremelkedés üteme az inflációs prognózisban maradt 3,9 százalék, a 2012-est 3,6 százalékról 3,9 százalékra emelte a jegybank a csütörtökön publikálandó inflációs jelentésében. Simor András hozzátette, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett költségvetési intézkedések, illetve a devizahitelek végtörlesztéséről szóló, hétfő este elfogadott törvény részletes hatásait "ennyi idő alatt képtelenség" átszámolni, ezért a kedden ismertetett becsülés ezeket még nem tartalmazza. (A végtörlesztésről külön beszélt Simor, az erről szóló hírt itt találja.)

Megváltozott kifejezés

Egy gyors hatáselemzést azonban végzett a jegybank elemzői stábja, ez alapján a jegybankelnök azt mondta, hogy a lépések a 2012-es gazdasági növekedést jelentősen visszafogják, az inflációt pedig számottevően emelik. Az áremelkedés ütemére vonatkozó jegybanki kommunikáció alapvetően megváltozott. Az előző kamatdöntéseknél Simor András elnök azt mondta, hogy a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez "huzamosabb ideig" tartja a kamatszintet a jegybank. Az MNB korábbi álláspontja szerint ezzel a kamatszinttel 2012 végére teljesíthető lett volna a cél.

A keddi sajtótájékoztatón azonban Simor már nem ezt a kifejezést használta, hanem azt, hogy "kiváró monetáris politikát indokol a bizonytalanság". Kockázati tényezőknek nevezte a végtörlesztésből fakadó magyar növekedési kilátások lehetséges romlását, illetve egy esetleges globális gazdasági visszaesést. Szerinte bármelyik eset bekövetkezik, az "szigorúbb monetáris eszközöket igényel".

A jegybankelnök ennél részletesebb előrejelzésre nem volt hajlandó adni, hogy ne befolyásolja a piacokat a kamatvárakozások alakulásában, de szavai azt jelentik a gyakorlatban, hogy a jegybank kamatot emel, ha jelentősen romlik az ország kockázatossága. Ezt támasztja alá, hogy eddig 2012 végére teljesíthetőnek nevezte a 3 százalékos inflációs cél elérését, a keddi sajtótájékoztatón azonban már azt mondta, hogy idén és jövőre a cél fölött alakul az infláció, számításaik szerint, 2013 első felében azonban már nagy valószínűség szerint 3 százalék alá csökken az áremelkedés üteme. Jövőre ugyanis az áfa- és jövedékiadó-emelés egyszeri ársokként megemeli az inflációt, a "visszafogott ütemű növekedés" azonban leszorítja az árakat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt pénteken 4,2 százalékos jövő évi átlagos inflációs várakozásról beszélt, ráadásul bejelentette, hogy 2 százalékponttal emelik az áfa felső kulcsát, ami az árak emelkedésével járhat.

Kockázatot jelent a "különutas" gazdaságpolitika

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzserének értékelése szerint a jegybank annak ellenére nem változtatott a kamatszinten, hogy az ország kockázati megítélése "gyorsan és látványosan" romlott. (A kockázatosság jelzőszámaként is funkcionáló cds-felár augusztus elején még 300 pontnál járt, a végtörlesztésről szóló törvényjavaslat és Matolcsy György bejelentése előtt pedig 410 pontnál, keddre azonban 470 pontra emelkedett.)

A portfóliómenedzser szerint "a jelenlegi piaci helyzet sok tekintetben hasonlít a 2008-2009-es szituációhoz, amikor a gyenge növekedési kilátások ellenére a jegybank végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült. Ezt a forgatókönyvet az elkövetkező hetekben sem zárhatjuk ki." A kockázatossághoz hozzájárul Bebesy szerint az eurózóna válsága, amely "hasonló, ha nem nagyobb kockázatot jelent, mint annak idején a Lehman-összeomlás volt". Hozzátette, hogy "kockázati plusz tényező" az országnak a "hazai különutas gazdaságpolitika".

A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy látta, a gyenge növekedés ellenére nagyobb az esélye a monetáris szigorításnak, vagyis a kamatemelésnek, mivel "az egyszeri sokkok negatívan érintik a(z inflációs - a szerk.) várakozásokat".

Inflációs várakozásokra koncentrál a jegybank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az utóbbi időben javulni látszottak az inflációs kilátások, azonban "a kormány adóemelési tervei miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat, ami azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásokhoz képest a 3 százalékos inflációs cél teljesülése sem lehetséges".

Az elemző szerint a jegybank nem az egyszeri adóemelési hatásra koncentrál, hanem a másodlagos hatásokra, az inflációs várakozásokra. "Ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással" - írta Suppan Gergely gyorselemzésében.

Bebesy Dániel véleményéhez hasonlóan Suppan Gergely is úgy látja, hogy devizahitelek végtörlesztése "igen jelentős" kockázatot hordoz a pénzügyi rendszernek, ami hozzáadódik a görög válság miatt eleve meglévő piaci kockázatokhoz. Kamatemelésre az elemző a kockázatok felerősödése, a forint jelentős gyengülése vagy a kockázati felár tartós emelkedése esetén számítana.

A Reuters legfrissebb, de még a kormány költségvetési bejelentései előtt készült elemzői felmérésében az előző hónapokhoz hasonlóan azok a piaci szakértők voltak többségben, akik a 6 százalékos kamatszint tartósságát tartották a legvalószínűbbnek. Annyiban azonban változott a kép, hogy már két elemző is akadt, akik kamatemelést vártak, ráadásul az egyikük szerint 2012 első felében 7 százalékra nőhet a magyar alapkamat.