"Neki fogunk menni" - megtámadják a bankok Orbán adósmentő lépéseit

Megtámadják az Alkotmánybíróságon és az európai bíróságon is a kormány legújabb otthonvédelmi intézkedését a bankok - állította az [origo]-nak az egyik hazai bank vezetője, aki szerint az álláspontot már több másik bankkal egyeztették. Az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint a végtörlesztésre vonatkozó árfolyamrögzítés első hallásra aggályos, de fogyasztóvédelmi érvekkel esetleg védhető. Az osztrák külügyminiszter szerint a javaslat "tarthatatlan".

Megtámadják majd, de majd megtaláljuk a megfelelő válaszokat - vetítette előre a várható reakciókat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a parlamentben hétfőn délután ismertette a kormány otthonvédelmi tervének legújabb intézkedéseit.

A végtörlesztésről szóló kormánypárti javaslat - amelyet hétfőn nagyrészt Orbán Viktor is támogatott a parlamentben - 180 forintos frankárfolyamon és 250 forintos euróárfolyamon tenné lehetővé a devizahitelek végtörlesztését. Az ehhez igénybe vehető forinthitelek nyújtását várhatóan nem teszik kötelezővé a bankoknak, Orbán Viktor legalábbis úgy fogalmazott, megkéri képviselőtársait, hogy erről ne nyújtsanak be javaslatot. Önmagában azonban már a végtörlesztést kedvező árfolyamon lehetővé tévő javaslat is jelentős, mert - ha törvénybe iktatják - azt jelenti, hogy az állam felülírja a bankok és a hitelesek között kötött korábbi magánjogi szerződést.

"Neki fogunk menni, megtámadjuk az Alkotmánybíróságon és a lehetséges európai uniós bíróságokon" - mondta el az egyik hazai bank névtelenséget kérő vezetője az [origo]-nak azt a több banki szereplővel egyeztetett álláspontot, amely a Fidesz-KDNP legújabb adósmentő javaslatának hallatán fogalmazódott meg. (A cikk megjelenése után a Magyar Bankszövetség hasonló tartalmú közleményt adott ki.) A bankvezető szerint a javaslat, amely a parlamenti frakció után immár a kormány támogatását is élvezi, több ponton aggályos, mivel sérti az új alkotmányban is szereplő tulajdonhoz való jogot, valamint a jogbiztonság elvéhez fűződő jogot. "Ezeken a pontokon megtámadjuk az Alkotmánybíróságon a javaslatot, amint azt törvénybe iktatják" - mondta a bankár, és hozzátette, hogy akár az európai bíróságra is hajlandóak elmenni.

Az [origo] több jogász véleményét is kikérte arról, hogy egy korábban megkötött polgárjogi szerződésbe miként nyúlhat bele egy harmadik fél, milyen körülmények között módosíthatja azt az állam. Barcza Mihály, az Oppenheim ügyvédi iroda banki ügyekre is szakosodott partnere szerint "nagyon szűk mezsgyén mozog a kormány", Zatik Zsuzsanna banki ügyfeleket rendszeresen képviselő egyéni ügyvéd szerint pedig az állam "elvileg nem szólhat bele polgárjogi szerződésekbe, de fogyasztóvédelmi szempontokból védhető, ha drasztikus eszközöket is bevet" az adósok védelme érdekében.

"Nagyon durva beavatkozás"

"A Fidesz által tervezett intézkedés első hallásra nagyon durva beavatkozás a piaci szférába, és nagyon szűk mezsgyén mozog a kormány, amikor két fél között egy már meglévő szerződést egyoldalúan megváltoztatva a bankok nyakába akarja varrni az ügylet minden költségét és veszteségét" - mondta Barcza Mihály, az Oppenheim ügyvédi iroda partnere. Barcza szerint ezt csak úgy lehet megtenni, ha az állam kártalanítást is kilátásba helyez, vagy esetleg előzetesen olyan háttéralkut kötött a bankokkal, amely valamilyen módon kompenzálja a veszteségeiket. Az [origo] információi szerint azonban eddig nem történt egyeztetés banki vezetők és a kormány között, ezt alátámasztja az is, hogy a Bankszövetség korábban nyilatkozatban tiltakozott a lépés ellen.

"A polgári törvénykönyv alapján elvileg van arra lehetősége az államnak, hogy kivételes esetben módosítson egy már megkötött, két fél közötti szerződést, de erre az esetre a jogszabály a sérelmet szenvedő félnek biztosítja a bírósághoz forduláshoz, illetve az elálláshoz való jogot. Egy már fennálló kölcsön esetében számos kérdést felvet az elállás jogának értelmezése, mert az elállás a szerződést visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Megannyi más mellett kérdés például, hogy az elállásig fizetett törlesztéseknél milyen svájcifrank-árfolyamot kell az elszámolás során alkalmazni" - mondta Barcza.

"Álláspontom szerint a hivatkozott Ptk.-szabálynak nem lehetséges olyan értelmezése, amely egy kényszermódosítással bármely, a szerződésben szereplő félre veszteséget telepít" - tette hozzá. Ez Barcza szerint ellentmond a tulajdonjog szentségének, amely a piacgazdaságok jogrendszerének alappillére, és ellentmond a magyar alkotmány tulajdont védelmező cikkelyének is.

Az osztrák jegybank megdöbbent, és jogbizonytalanságról beszél

Megdöbbenéssel fogadta a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésére vonatkozó magyarországi javaslatot az osztrák jegybank (OeNB). Az intézmény szerint a megoldás jogbizonytalanságot okoz - jelentette hétfőn az APA osztrák hírügynökség. Az osztrák külügyminisztérium szerint akár az Európai Unió Bírósága elé is kerülhet az ügy.

Az OeNB szerint megdöbbentő, hogy "egy uniós tagország olyan helyzetet teremt, amely aligha egyeztethető össze a belső piaci szabályokkal". Az így előálló jogbizonytalanság elriaszthat befektetőket, ami gazdasági károkat okozhat Magyarországon. A osztrák pénzügyminisztérium nem kommentálta a javaslatot, arra hivatkozva, hogy nem ismeri annak pontos tartalmát. A tárca egy szóvivője azonban megjegyezte, hogy amennyiben az ügy befolyásolja a pénzügyi piacok stabilitását, akkor az Európai Bizottság és az európai pénzpiaci felügyelet is foglalkozhat vele.

Az osztrák külügyminisztérium szerint akár az Európai Unió Bírósága elé is kerülhet a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének ügye. Michael Spindelegger külügyminiszter hétfőn Brüsszelben elmondta, hogy tájékoztatta magyar kollégáját az osztrák álláspontról, amely szerint a devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott elképzelések sértik azokat az alapokat, amelyekre az Európai Unió épül, így azt az elvet is, hogy a magángazdaságban megkötött szerződéseket be kell tartani. Budapest eljárásával "nagyon sok porcelán törne, és európai jogi szempontból ez tarthatatlan" - idézte brüsszeli tudósításában az APA az osztrák külügyminisztert. A külügyminiszter szerint az osztrák bankok hitelállományában 6 milliárd euró nagyságú a magyar javaslat által érintett rész.

Martonyi János külügyminiszter az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, és a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. Martonyi János emlékeztetett arra, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Mint megjegyezte, nem hiszi egyébként, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.

Ennek megfelelően egy ilyen intézkedés esetén a bankok kártalanításra tarthatnának igényt, amelyet az államnak kellene teljesítenie. Hogy hogyan számolnák ki ezt a kárt, azt meglehetősen nehéz megmondani, hiszen, mint Barcza Mihály elmondta, "számos, jelenleg ismeretlen tényezőt kellene a precíz kármodell felállításához számszerűsítenünk, amelyet csak a futamidő végén ismerünk". Ezért a kártalanítás is csak valamilyen átalánymodell mentén valósulhatna meg az Oppenheim partnere szerint.

"Etikai felelőssége és kötelessége, hogy közbelépjen"

"Közjogi hatalomként a kormány elvileg nem szólhat bele egy polgárjogi szerződésbe" - állította Zatik Zsuzsanna ügyvéd, hozzátéve, hogy "ha viszont a fogyasztóvédelem oldaláról közelítjük a kérdést, akkor indokolható az állami beavatkozás". Az ugyanis állami feladat, hogy az állam kiépítse a fogyasztóvédelem kereteit, mondja az ügyvédnő, aki szerint, ha ezt korábban az elmulasztotta megtenni, akkor "most etikai kötelessége és felelőssége, hogy utólag lépjen közbe, és akár drasztikusabb eszközöket is bevessen".

Hogy ebbe az értelmezésbe belefér-e az, hogy konkrétan megszabja a végtörlesztésre vonatkozó árfolyamot a kormány, az Zatik Zsuzsanna szerint nem egyértelmű, mivel egy teljesen önkényesen meghatározott árfolyam nehezen magyarázható. Szerinte védhetőbb volna, ha mondjuk minden egyes szerződőnél a szerződéskötéskori árfolyamból kiindulva, annál 10-20-30 százalékkal gyengébb forintárfolyamon nyitnák meg ezt a lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ekkora árfolyam-ingadozásra lehetett reálisan számítani, nagyobbra viszont már nem.

A fogyasztóvédelmi szempontok Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében is többször felmerültek. A devizahitelesek ma "olyan helyzetben vannak, amelyre nem lehetett felkészülni, és ez részben a hitelnyújtók hibája", mondta például a kormányfő, és kijelentette azt is, hogy "nem fogom hagyni, hogy a válság árát bárki is a magyarokra hárítsa át". A fogyasztóvédelem fontosságára utalt a miniszterelnök akkor is, amikor a banki költségek forintban történő kötelező elszámolásáról, az átlátható kamatszámításról, valamint a referenciakamatok és a pozitív adóslista szükségességéről beszélt.