Az áfa 27 százalékra emelése és járuléknövelés is szerepel a költségvetési tervben

Több adó megemelését és új adó bevezetését is tartalmazza a kormány által készített jövő évi költségvetési terv, amely szerint az előzetes elképzeléshez képest jóval nagyobb, összességében 750 milliárdos kiigazítást fognak végrehajtani. 25-ről 27 százalékra nő az áfa, 1 százalékponttal emelik a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot, 40 százalékkal a cégautóadót, és bevezetik a baleseti adót. Eltörlik a félszuperbruttósítást és az adójóváírást a személyi jövedelemadóban. A terveket bejelentő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ezek nem megszorítások.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Parlamentben tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elkészült a költségvetés tervezete, amelyet a kormány elküldött a Költségvetési Tanácsnak. A miniszter a tervet "országvédelmi költségvetésnek" nevezte.

Az egyik legfontosabb intézkedés az, hogy a normál, most 25 százalékos áfa mértéke 27 százalékra nő, ezzel az EU-ban Magyarországon lesz a legmagasabb áfakulcs. A munkavállalói járulékot egy százalékponttal emelik, mondta a miniszter. Munkavállalói járulék azonban Magyarországon nincsen, az 2010. január 1-jétől összeolvadt a munkavállalói egészségbiztosítási járulékkal. A miniszter vélhetően erre gondolhatott, amikor az emelést jelentette be. Most az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalék, ez lenne 8,5 százalék. Ezt a bruttó bérből vonják le, mint neve is mutatja, a munkavállalót terheli.

Ezen kívül a vállalkozások által fizetendő járulékot a minimálbér helyett a minimálbér másfélszeres után kell megfizetni.

Negyven százalékkal emelik a cégautóadót, és baleseti adó néven új adót vezetnek be. Utóbbit a sok balesetet okozó autósok biztosítói fizetik, "akik pedig ráterhelik az autósokra" - jelentette ki a miniszter. A társasági adónál a veszteségelhatárolásnál korlátozás lesz.

Előrehozzák az úgynevezett félszuperbruttósítás megszüntetését: már jövőre eltűnik a félszuperbruttó szorzó (a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, ez most az adóalapja a személyi jövedelemadónak), és az adójóváírást is megszüntetik teljesen. (A félszuperbruttó emeli az adóterhet, az adójóváírás csökkenti.)

Matolcsy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ezek nem megszorítások, hanem "mindenki tudja, az adóemelések az eltitkolt jövedelmekre vonatkoznak."

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette azt is, hogy nem a Széll Kálmán-tervben jelzett 550 milliárd forinttal, hanem 750 milliárd forinttal javítják a költségvetési egyenleget, ekkora kiigazítást hajtanak végre. Ennek nagyobbik része, 450 milliárd forint adóemelés, 300 milliárd forint kiadáscsökkentés lesz. A 300 milliárd forintos kiadáscsökkentés "legvaskosabb" része hatékonyságjavulásból fakad. (A Széll Kálmán-tervben 450 milliárd forint volt a kiadáscsökkentési cél, de ott konkrét intézkedésekkel - gyógyszerkasszából kivesznek 120 milliárd forintot, csökkentik a munkanélküliek ellátását, 120 ezer rokkantnyugdíjast visszavezetnek a munkaerőpiacra - akarta ezt elérni a kormány.)

Három helyett másfél százalékos növekedésre alapozzák a költségvetést

Matolcsy György közölte, hogy a jövő évi költségvetést 1,5 százalékos "nagyon óvatos" növekedéssel számolják, de "szeretnénk két százalékos növekedést látni". Két hete az [origo] azt írta, hogy jövőre 1,7 százalékos GDP-növekedéssel készülhet a költségvetés, Matolcsy egy aznap tartott sajtótájékoztatón azt közölte, hogy 2 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. A konvergenciaprogramban még 3 százalékos bővülési ütemre számított a kormány.

Matolcsy pénteki szavai szerint a 2012-es költségvetés "kétségtelenül nem növekedésközpontú" lesz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint a hiány a GDP 2,5 százaléka lesz. Az államadósság az idei év végére 73, jövő év végére 72 százalék lesz a kormány tervei szerint.

A költségvetésben 300 milliárd forintos tartalékot képez a kormány.

A jövő évi lesz az első büdzsétervezet, amelyet az új összetételű Költségvetési Tanács véleményez. A testület tagja Járai Zsigmondon kívül Domokos László, az Állami Számvevőszék és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a Tanácsnak.

A törvény szerint a kormánynak már korábban át kellett volna adnia a büdzsé tervét a Költségvetési Tanácsnak. A kormány a saját maga elé állított, egyszer már módosított menetrendben is augusztus 31-ét jelölte meg határidőként a költségvetés elfogadására és a KT-nek való átadására. Az [origo] szeptember elején úgy értesült, hiába ez a határidő, szeptember elején csak egy olyan, mindössze néhány oldalas dokumentum került a kormány elé, amely nem tartalmazott számokat.

Csak az árfolyamkorlát lesz a végtörlesztés akadálya

A kormány csak az árfolyamkorláttal szűkíti a végtörlesztésben részt vevő körét, jelezte Giró-Szász András kormányszóvivő, nem lesz tehát kizáró ok az, ha valaki nagy összegű devizahitelt vett fel. Ilyen előterjesztés nem is volt a kormány előtt, mondta a szóvivő. Mint az [origo] megírta, a kormány többek között a Nemzetgazdasági Minisztérium apparátusát kérte, hogy találjanak ki olyan, az árfolyamkorláton túli feltételeket, amelyekkel lehet tovább szűkíteni a végtörlesztési programban potenciálisan részt vevő körét. Az apparátusnak az étlapot kellett összeállítania, amiből a kormány válogathat. A kormányszóvivő szavai alapján a kormány elvetett minden felkínált lehetőséget, így azt is, hogy a problémás ügyfeleket kizárják a lehetőségből.

Pénz- és tőkepiaci reakciók

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX Matolcsy sajtótájékoztatója környékén, fél öt körül 16840 pontról 16610 pontra csökkent, de zárásra kicsit visszakapaszkodott, 16780 ponton zárt - ami még mindig elmarad a csütörtöki záróértéktől, azt 0,1 százalékkal múlja alul.

Az euró árfolyama Matolcsy bejelentései előtt 285,70 forint volt, de fél ötre 287 forintig gyengült a hazai valuta, este fél hétkor azonban 285 forint alá került a kurzus.