Tele van buktatókkal Matolcsy luxusáfás ötlete

Az EU-ban egyhangú döntés kellene a Matolcsy György által javasolt, luxuscikkekre kivetendő 35 százalékos áfához, és adószakértők szerint legalább két évbe telne meggyőzni az ellenzőit. Annak a tisztázása nem egyszerű, hogy mit is öleljen fel a luxuscikkek köre. Egy drágább külföldi pezsgő luxustermék, de egy olcsóbb magyar már nem? Ha csak a magyar kormány vezetné be a magas áfakulcsot, azzal a külföldre irányuló bevásárlóturizmus kapna lendületet.

Most lényegében esélytelen bevezetni, és amúgy is számos buktatója van - ezt mondják az adószakértők Matolcsy György gazdasági miniszternek arról a javaslatáról, amely szerint a normál, 25 százalékosnál nagyobb, 35 százalékos áfával kellene terhelni bizonyos, úgynevezett luxuscikkeket a gazdasági válságra hivatkozva.

Matolcsy szerdán levélben kérte Algirdas Šemeta adóügyi biztost, hogy az Európai Bizottság mihamarabb tegyen javaslatot a luxuscikkek forgalmi adójának normál kulcsúnál magasabb adóztatására. A magyar miniszter a közleménye szerint 35 százalékos áfakulcsot javasolna bizonyos termékek esetében.

A javaslat részleteiről semmit nem tudni. Az [origo] szerdán este megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mi alapján határoznák meg, mi számít luxuscikknek; ki döntene erről; a tárca becslése szerint mikor léphet életbe a magasabb áfakulcs; és kértünk konkrét példákat arra, mely termékek számítának biztosan luxuscikknek. Megkeresésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem válaszolt.

Két-három év, mire ebből bevétel lenne, de ahhoz még győzködni is kellene az ellenkező uniós országokat

A nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett, bizonyos termékek utáni 35 százalékos áfakulcs nem fér bele most az EU szabályába (az uniós áfairányelvbe), mert az irányelv szerint a legtöbb termékre vonatkozó általános áfakulcsnál magasabb, kiemelt áfakulcsot a tagállamok nem alkalmazhatnak a termékek szűkebb körére - mondta az [origo] megkeresésére Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere. Lehet ugyan kezdeményezni, hogy változtassa meg az EU az irányelvet, de ennek kimenetele kétséges, nem beszélve arról, hogy sokáig tarthat, mire a közösség országai egyáltalán elfogadják a javaslatot, és abból jogszabály lesz.

"Adóügyekben az EU-ban egyhangú döntés kell. Lehet, hogy lesz olyan ország, amely vevő a 25 százalékot meghaladó áfakulcs ötletére, de vélhetően lesznek olyanok is, akiket győzködni kellene, ez az alkufolyamat két-három évig is eltarthat" - magyarázta Földes. Az alkufolyamat végére az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak is hivatalos döntést kell hoznia, majd ezt követően alkothatják meg a saját jogszabályukat azok az országok, amelyek be is akarják vezetni a 25 százaléknál nagyobb áfakulcsot.

Az időt említette akadályként Riszter Gergely, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda adóügyekkel foglalkozó partnere és Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke is. Riszter szerint évekbe telne, amíg életbe léphetne a javaslat, Zara pedig az MTI-nek azt mondta, nem érzi reálisnak, hogy gyorsan keresztülmehetne az EU-ban a javaslat. Hasonlóan gondolja Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke, aki szerint ha az uniós tagországok bele is mennének, ez "a következő évek zenéje" lehet. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a fogyasztási adó emelésekor kisebb ellenállásra kell számítani, mint a jövedelemadók módosításánál, a fogyasztási adó emelése ugyanis csak azt érinti, aki ténylegesen fogyaszt.

Külföldön olcsóbb lenne megvenni a terméket

Van egy másik buktatója is a dolognak. Riszter Gergely azt mondta, ha egy ország nem tartja indokoltnak a magasabb adókulcs bevezetését, akkor elképzelhető, hogy a luxusáfát bevezető országok vásárlói oda fognak utazni vásárolni. Azaz alacsonyabb áron szereznék az adott terméket, így könnyen kikerülhető lenne a magasabb adókulcs. Erről beszélt Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő az MTV Ma reggel című műsorában csütörtökön, szerinte életveszélyes lenne úgy bevezetni a magasabb adókulcsot, hogy a környező országokban ezt nem teszik meg.

"Adótechnikailag több kérdést is tisztázni kellene" - mondja Földes Balázs. "Meg kell határozni a luxustermékek körét, ami nem egyszerű. Hol húzzák meg a határt, például egy drágább külföldi pezsgő luxusterméknek minősül, egy olcsóbb hazai pezsgő viszont már nem? Ez már az uniós versenyjogi előírásokat is sértheti, mert a piaci viszonyokat érdemben eltorzítja. Az is okozhat visszásságot, hogy ha termékfajtákat sorolnak a luxus kategóriába - például aranyékszer, autó -, akkor több tulajdonos érezheti úgy, akár jogosan is, hogy ő mégsem luxust vásárolt, nem luxusterméket használ. Az értékhatárhoz kötött luxusáfa azért nem célravezető, mert az a valós összeg eltitkolására, csalásra ösztönözhet, és arra, hogy a komplett termékeket az értékesítésnél papíron részenként, darabonként adják el, hogy alatta maradjanak egyenként a luxusáfa-értékhatárnak."

Zara arra hívta fel a figyelmet a luxustermékek körének kijelölését illetően, hogy ami az egyik tagállamban luxuscikknek számít, nem biztos, hogy egy másikban is annak minősül. Földes Balázs szerint pedig ha mindenképpen valami pluszbevételt akar szedni a luxuscikkek után az állam, akkor a népegészségügyi termékadóhoz - elterjedt nevén a chipsadóhoz - hasonlóan tételes fogyasztási adó kivetése is szóba jöhetne. "Ekkor bár nem értékarányos az adó, de a kisebb tételekre is fel lehet számítani, és az uniós joggal való ütközést is el lehet kerülni. Alacsony díjtételt nem érdemes bevezetni, mert az adminisztrációja, az ellenőrzése is pénzt visz el. Ha pedig nagyon megdrágítja a terméket az adó, akkor a fent említett problémával, a környező országokba irányuló bevásárlóturizmussal szembesülhet a magyar állam."