A műszakpótlékról kemény viták várhatóak

A minisztérium a jövő hétre már a megállapodást várja, de a szakszervezetek és a munkavállalói szervezetek még kemény vitákra készülnek az új Munka törvénykönyvéről. A műszakpótlék kérdése és a szakszervezeti vezetők munkajogi védettsége lehet a két legérzékenyebb téma.

"Nagyon lényeges kérdésekben egyelőre messze vannak az álláspontok, és bizonyos dolgokról egyáltalán nem is beszéltünk még" - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az [origo]-nak arra reagálva, hogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön beszámolt az új Munka törvénykönyve tervezetéről folytatott egyeztetések eredményeiről.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatóján egyebek mellett közölte, több pontban sikerült előrelépni a tárgyalások során, néhány kérdésben megállapodás is született, és nincs olyan téma, ahol "merev elutasítást" tapasztalna valamelyik fél részéről. Az [origo] kérdésére úgy vélte, a jövő héten az érdemi tárgyalások akár lezárulhatnak.

A szakszervezeti szövetség elnöke szerint azonban az olyan témákon, mint a védett kor intézménye, könnyen túl lehetett jutni, miközben a túlmunka szabályozásáról még távolinak tűnik a kompromisszum a munkaadók képviselőivel, hiszen nem világos például, hogy a délutáni pótlék eltörlése esetén mi lesz a garancia arra, hogy a munkavállalók bére nem csökken. Ugyanígy tisztázásra vár, hogy az egyéni és kollektív szerződésekben milyen arányban lehessen eltérni a törvényi szabályozástól - említett két példát az érdekvédő.

"Elvi viták folynak"

Pataky Péter azt mondta, az egyeztetések valóban nem haladnak rosszul, de problémának látja, hogy nem egy konkrét szövegről beszélnek a felek, hanem elvi vitát folytatnak. "Én óvatos lennék azt mondani, hogy a jövő héten megállapodás lehet, az államtitkár egyébként érthető derűlátását csak akkor tudom osztani, ha látom a korábban közzétett, számunkra számos pontban elfogadhatatlan verzióhoz képest változó szöveget" - tette hozzá.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke is felvetett néhány, keménynek ígérkező témát. Ilyen lehet a szakszervezeti vezetők munkajogi védelme: szerinte ma "elképesztő mennyiségű" tisztségviselő részesül a védelemben, ezért a törvénynek a létszámukat radikálisan csökkentve meg kellene határoznia, mennyien lehetnek. Ide tartozik szerinte annak szabályozása is, hogy ha több szakszervezet van, akkor melyikkel kell tárgyalnia a munkáltatónak.

Dávid Ferenc reméli, hogy a túlmunkával töltött órák kollektív szerződésen kívüli maximumát húsz százalékkal fel lehet emelni a jelenlegi kétszázról - az államtitkár erről még nem akart számokat mondani. A műszakpótlék kérdéséről a VOSZ elnöke megjegyezte, nem azért akarják eltörölni, hogy csökkentsék a béreket, hanem mert a rendszer elavult, életszerűtlen, és hatalmas adminisztrációt igényel a fenntartása.

"Ha nem is a legtökéletesebb, jobb, mint a mostani"

A Foglalkoztatók Munkajogi Fóruma furcsállja, hogy az egyeztetések legutóbbi fordulójára már nem hívták meg, noha aktívan részt vett az új törvénytervezet eredeti változatának kidolgozásában - tudta meg az [origo] Suhajda Attilától, a szervezet főtitkárától. Lehet, hogy az új javaslat nem a legtökéletesebb, de "mindenképp jobb, mint a mostani jogszabály", ezért a magyar gazdaság jelenlegi állapotában már így is sokat tudna segíteni a cégek versenyképességének javításával - jelentette ki.

Az IBM kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjeként dolgozó szakember azt mondta, a csütörtökön ismertetett változások elfogadhatók, igazán lényeges a műszakpótlék és a kárfelelősség ügyének rendezése lenne. A munkavállaló gondatlan károkozásáért viselt felelősség érzékeny pontnak tűnik: Pataky Péter szerint tarthatatlan, hogy a munkaadók eredetileg azt akarták, az anyagi felelősség mértéke (amelynek felső határa most kétheti bérrel egyenértékű) korlátlan legyen. A vállalkozói érdekképviseletek belementek ennek módosításába, jelenleg a kéthavi bérnek megfelelő összeg lehet ésszerű kompromisszum.