Parragh László szerint "turbulencia nélkül nem megy" a költségvetési egyensúly megteremtése, ennek azonban már ma is súlyos hatása van a reálgazdaságban. Ha a gazdaság mostani átalakítása nem lesz elég, akkor nagy bajba kerül az ország - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlésén.
Parragh előadásában arról beszélt, hogy jelenleg a gazdaságban súlyos örökség felszámolása zajlik. Utalt arra, hogy az MKIK 2010. február 18-án megállapodást írt alá a Fidesszel a gazdaságpolitikai irányokról. A kereskedelmi kamara több ponton javasolta a gazdasági rendszer átalakítását, például az innováció, a felnőttképzés vagy a közmunka területén. "Nincs nagy különbség, hogy valaki füvet kaszál a patakparton vagy almát szed egy vállalkozásnál, de az utóbbi talán még segít is a gazdaságon" - mondta.
Parragh László szerint a minimálbér- és közteheremelés károkat okoz: versenyhátrányba kerülhetnek az alacsonyabb képzettségűeket foglalkoztatók, eltűnhet a maradék könnyűipar, és mindez visszaveti a mezőgazdaságot. Mindez Parragh szerint rosszabb esetben recesszióba viheti Magyarországot.
A kamara elnöke úgy látja, hogy inkább azok a gazdaságpolitikai programok futnak végig a kormányzati döntéshozatalon, amelyek az egyensúly fenntartására irányulnak, miközben a rendszerszintű átalakítások elakadnak.
A kilábalás szempontjából a mostani euróárfolyam nem rossz - mondta Parragh. Szerinte az exportáló cégeket segíti az euróval szemben gyenge forint, de a túlzott árfolyammozgások már rontanák a versenyképességet. A legnagyobb veszélyben a kisvállalkozások vannak Parragh László szerint, mivel ott gyakran összemosódik a magánvagyon a cégvagyonnal.
Simor András: Szigorodhat a hitelfelvétel
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a vándorgyűlésen azt mondta, hogy a rögzített árfolyamos végtörlesztés miatt várhatóan még tovább fog gyengülni a pénzintézetek hitelaktivitása, még kevésbé lesz fordulat a hitelpiacon. Simor András hangsúlyozta, hogy elsősorban a jobb minőségű adósok fizethetik vissza a devizahiteleket, hiszen nekik van megtakarításuk, ők a hitelképesek. A végtörlesztés ezáltal rontja majd a bankok portfólió összetételét, és jelentős tőkevesztést is okoz a bankrendszernek. Emiatt pedig még inkább szigorodhat a hitelfelvétel. Simor András szerint a devizahitelek végtörlesztésének mértéke számottevően módosíthatja a makrogazdasági kilátásokat is.
Varga Mihály: A kormánynak a megváltozott helyzetekre is kell tudnia reagálni
Varga Mihály a vándorgyűlésen bejelentette, hogy a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,5 százalékos hiánnyal, 3,7 százalékos folyó fizetési egyenleg többlettel, 4 százalék feletti inflációval és a foglalkoztatottság 1-1,5 százalékos bővülésével számol a jövő évi költségvetés tervezetében. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, hogy a hiánycél tartása érdekében jövőre szükség lesz az utazási kedvezmények szűkítésére, a közszférában a létszámleépítés jelentős kiterjesztésére, a beszerzési korlát és a költségvetési stop alkalmazására is.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a tervezet egy optimista forgatókönyv, ezért még az ősz folyamán olyan háttérszámításoknak is készülniük kell, amelyek képessé teszik a kormányt, hogy megváltozott helyzetekre is reagálni tudjon. Az államtitkár szerint Magyarországnak a jelenlegi helyzetben három dolgot kell tennie: biztosítania a likviditást, folytatni a strukturális átalakításokat, és elérni az intézkedések társadalmi elfogadottságát. Utóbbiak nélkül ugyanis nem lehet sikerre vinni komoly gazdaságpolitikai intézkedéseket.