"A leminősítés a legrosszabb eset, de elképzelhető" - szakértők Magyarország felülvizsgálatáról

Az [origo] által megkérdezett szakemberek többsége szerint alapesetben nem kell számolni a leminősítéssel, de ez is reális forgatókönyv. A forint és a magyar állampapírok szempontjából kedvezőtlen lépést elősegítheti a devizahiteleseknek biztosított kedvezményes végtörlesztés és az európai adósságválság is.

A Moody's és a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő októberben vizsgálja felül Magyarország hitelminősítését, az S&P éves felülvizsgálatot is végez - mondta szeptember végén Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Reuters hírügynökség szerint.

A két hitelminősítő vizsgálatának eredménye kulcsfontosságú Magyarország szempontjából. Ha lerontják a magyar osztályzatot, akkor Magyarország a befektetésre nem ajánlott, a pénzügyi szakzsargonban bóvlinak nevezett kategóriába kerülne, mivel valamennyi nagy hitelminősítő a befektetésre ajánlott besorolási sáv legalján tartja nyilván a magyar osztályzatot, ráadásul a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással.

Elképzelhető a leminősítés

"Alapesetben nem számolunk a leminősítéssel, de sajnos ez is teljesen reális forgatókönyv" - mondta az [origo]-nak több bank szakértője, akik mindegyike névtelenséget kért, mondván, meglehetősen érzékeny témáról van szó. "Senki sem szereti ásni a saját országának a sírját" - tette hozzá egyikük indoklásként. Véleményüket alátámasztja a Portfolio.hu online gazdasági lap felmérése is, amely szerint tizenhárom külföldi és magyar szakértőből tizenegy számít arra, hogy a leminősítés miatt Magyarország a befektetésre nem ajánlott kategóriába süllyed.

"A leminősítés a legrosszabb eset, de nem lehet kizárni. Ha ez megtörténne, azzal a kormány nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedéseiről mondanának véleményt a hitelminősítők - fogalmazott az [origo]-nak Mellár Tamás egyetemi tanár. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint azonban nem fogják leminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, mert vannak bíztató, stabilizáló adatok, mint például a külkereskedelmi egyenleg, az államháztartási hiány vagy a folyó fizetési mérleg alakulása. Igaz, tette hozzá, nehéz megjósolni az intézmények döntését, mert a minősítés rendszerint közép- és hosszú távra vonatkozik, így a hitelminősítők olyan kockázatokat is figyelembe vehetnek, amelyek a makrogazdasági mutatók későbbi romlását eredményezhetik.

Leminősítések sorozatban

A hitelminősítők az elmúlt hetekben sorra rontották le a nagy adósságállományú országok osztályzatait. Egyszerre három fokozattal került lejjebb az olasz besorolás október elején a Moody'snál, miután szeptember végén a Standard & Poor's is lefokozta. A Moody's Szlovéniát, nyolc görög bankot, hat portugált és több brit pénzintézetet is leminősített az elmúlt hetekben, illetve felülvizsgálat alá vette Belgiumot. A Fitch Ratings Olaszországot és Spanyolországot fokozta le, Magyarország leminősítését azonban nem jelezte, csupán annyit, hogy a "végtörlesztés nyomást gyakorolhat a bankokra". A Standard & Poor's az olasz leminősítés mellett más uniós tagállamról nem döntött szeptember közepe óta.

A név nélkül nyilatkozó banki elemzők azért tartják lehetségesnek a leminősítést, mert a hitelminősítők elsősorban azt mérlegelik, mennyire fenntartható egy ország adósságpályája, vagyis mennyire biztos a folyósított hitelek törlesztése. "Ebből a szempontból pedig nem néz ki jól Magyarország. Egyrészt rosszak az európai kilátások, amelyek meghatározzák a magyar gazdaság szereplését. Nem lehet tudni, lesz-e Európában recesszió, a görög csőd hatásait sem lehet egyelőre felmérni, ráadásul azt sem lehet biztosan állítani, hogy egyben marad az eurózóna" - mondta az egyik szakértő. "Mi a sor végén vagyunk az európai gazdaságban, vagyis ha jól megy az európai gazdaságnak, akkor nekünk is, ha viszont ott recesszió vagy stagnálás alakul ki, akkor nálunk rosszabb lesz a helyzet" - mondta az egyik névtelenséget kérő szakember. Hozzátette, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások lenullázása rövid távon ugyan javítja a makroszámokat, de hosszú távon nagyon komoly fenntarthatósági kockázatot jelent.

"Szintén probléma, hogy a tavasszal bejelentett Széll Kálmán-tervben szereplő lépések közül azok megvalósultak, amelyeket egy tollvonással meg lehet oldani, de az átfogó reformokkal még adós a kormány" - közölte az egyik elemző. Szerinte az adósságmegújítási kockázatok is nagyok, ez pedig azt jelenti, hogy a Széll Kálmán-tervben foglalt lépések miatt több külföldi befektető bevásárolt magyar papírokból, ám kérdés, hogy megtartják-e ezeket a futamidő végéig, illetve, hogy fognak-e újabbakat vásárolni. "A görög csőd bekövetkezésekor és egy esetleges magyar leminősítés esetén nagyon nehéz lesz az Államadósság Kezelő Központ által jövőre tervezett 4-5 milliárd eurót bevonni a piacról az egyre erősödő kockázatok miatt" - fogalmazott azt elemző.

A bóvlivá minősítés esetén Magyarország befektetői megítélése jelentősen romlana. Kedvezőtlen hangulat alakulna ki a magyar eszközök piacán, és azzal is számolni kell, hogy egyes befektetési alapok menekülnének a magyarországi papírjaiktól. A nagy külföldi alapok saját szabályzata, illetve az ezen alapokra vonatkozó pénzügyi jogszabályok ugyanis egyértelműen kimondják, hogy az alapkezelők nem fektethetnek be a bóvli kategóriába eső termékekbe. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország osztályzatát lerontanák, akkor ezek a befektetők kivonulnának a magyar piacról. "Több befektetési alapnál azonban ehhez az kell, hogy a háromból legalább két hitelminősítő küldje bóvliba Magyarországot" - fogalmazott az egyik banki szakértő.

Kínaiak, szaúdiak vagy az IMF

Arra a kérdésünkre, hogy mit tehet a kormány abban az esetben, ha nem veszik meg az állampapírokat a befektetők, a név nélkül nyilatkozó banki szakértők szerint elképzelhető a kínai, orosz vagy szaúdi befektetők színre lépése, de erről konkrétumot egyelőre nem lehet tudni. Az elemzők szerint, "ha ez sem sikerül, akkor talán az IMF lehet az utolsó mentsvár". Osztotta a szakértők véleményét Mellár Tamás is, aki szerint a leminősítés, illetve az utána előálló helyzet sem jelenti a világvégét, mert megoldható lenne a finanszírozás. "A kormány döntéshozói a legrosszabb esetet is feltételezve tárgyaltak a kínai kormány képviselőivel vagy legutóbb a szaúd-arábiai vezetéssel. Valószínűsítem, hogy egy vész esetére szóló segítségnyújtásról is szó lehetett az egyeztetéseken. Ha minden kötél szakad, akkor pedig a Nemzetközi Valutaalap támogatására is lehet számítani, függetlenül attól, hogy a kormány tavaly nem kért az IMF további segítségéből" - fogalmazott Mellár.

Ezzel összhangban nyilatkozott Járai Zsigmond is. A volt jegybankelnök, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke és a Költségvetési Tanács tagja a TV2 hétfő esti műsorában azt mondta, a legrosszabb esetben nem kizárt, hogy Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalap segítségét kell kérnie. "Attól függ, mi lesz a világgazdaságban" - fogalmazott Járai, és hozzátette, egyelőre kiszámíthatatlan, mi történik, de a görög csőd vagy egy komolyabb uniós ország államcsődje esetén előfordulhat, hogy bizonytalanná válik a magyar államadósság törlesztése.

Legkorábban novemberben kaphatunk új osztályzatot

"A magyar megítélés szempontjából szintén nagyon rosszkor jött a devizahitelesek megsegítését célzó végtörlesztés bevezetése. Bár egyelőre nem tudni, mennyien élnek vele, ha tömeges méreteket ölt, akkor súlyos tőkeveszteség alakulhat ki a bankoknál. Legrosszabb esetben pedig bankválság alakulhat ki, ami azt jelenti, hogy a bankok nem fognak senkinek hitelt nyújtani, és nem lesznek beruházások, amelyek növelnék a GDP-t. Mindez messzire vezet, és az összkép elég rossz" - közölte az egyik banki elemző. "A végtörlesztés nem tetszik nekik, ez világos" - mondta Bod Péter Ákos, jelezve hogy a kormány devizahiteleseket mentő ötlete lehet a kényes pont a minősítésnél. "Az, hogy ez elég lesz-e a leminősítéshez, már kétséges, mivel szerinte a végtörlesztés gazdasági hatása nagyban függ attól, hogy hányan élnek vele. Azt állította, a minősítők figyelembe veszik a politikai kockázati elemeket is, ezek pedig nehezen számszerűsíthetőek.

A végtörlesztést a Moody's szakértői szeptember végén "aggasztó precedensnek" nevezték, amely szerintük bizonytalanságot okoz a jövőben, mivel hatással van a hitelek mögött álló biztosítékok értékelésére. Az elemzés nem vetette fel az ország leminősítését, az azonban kiderült, hogy a hitelminősítő döntésében komoly tényező lesz a végtörlesztés. Az egyik banki szakértő szerint, ha októberben elvégzik a felülvizsgálatot a hitelminősítők, akkor novemberben adhatnak új osztályzatot. "Elképzelhető azonban, hogy a végtörlesztésből adódó hatásokat addig nem lehet pontosan számba venni, ezért lehet, hogy csak később, decemberben vagy januárban kerül sor az osztályozásra" - tette hozzá az elemző.