Nem minden hétvégi munkáért járna bérpótlék

Több ponton is változtatott korábbi elképzelésein a kormány, mire a parlament elé került a Munka törvénykönyvének tervezete. Nem csökkenne például a fiatalok szabadnapjainak száma, de még kevesebb kártérítés járna a jogellenesen elküldött munkavállalóknak. A tervezetben szerepelnek a korábban elhagyott bérpótlékok is, igaz, ezeket nem feltétlenül kellene alkalmazni.

Benyújtotta a kormány az országgyűlésnek az új Munka törvénykönyvét (Mt.). A törvényjavaslat több, jelentős ponton is különbözik attól a változattól, amelyet júliusban hoztak nyilvánosságra: elállt például a kormány attól a szándékától, hogy csökkentse a fiatalabb munkavállalók által kivehető szabadnapok számát (a korábbi változatról itt olvashat).

A törvényjavaslat értelmében továbbra is húsz nap maradna az évi rendes szabadság, amelyhez már 25 éves kortól hozzáadódna még egy nap, majd háromévente további egy-egy nap, így 45 éves kor felett már összesen 30 szabadnapja lenne a munkavállalónak. Továbbra is megmaradna a 16 évnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság is, ami legfeljebb - három vagy több gyermek esetén - hét nap lehet.

A szabadságot továbbra is a munkaadó adja ki, de a törvénytervezet szerint a jelenlegi ötről hétre nőne azoknak a napoknak a száma, amelyeket a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. Az általános szabály továbbra is az lenne, hogy a szabadságokat az adott évben kell kiadni, vagyis nem lehetne átvinni a megmaradt szabadnapokat a következő évre. Ettől azonban a kollektív szerződésben el lehetne térni, és a következő év márciusáig görgetni a szabadnapok negyedét.

Kártérítés oda-vissza

Az első koncepcióhoz képest is szigorúbb viszont a törvénytervezet a jogellenesen elbocsátott alkalmazottak kártérítésének ügyében: a júliusi koncepcióban még az szerepelt, hogy a jogtalanul elbocsátott munkavállaló legfeljebb 18 havi bérének megfelelő kártérítést követelhet, ezt a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat legfeljebb 12 havi bérnek megfelelő összegre csökkenti.

A jelenlegi gyakorlat szerint a jogtalanul elküldött munkavállalókat a kártérítés mellett megilleti a felmondás és a jogerős bírói ítélet közt eltelt időre járó munkabérük. A törvényjavaslat indoklása szerint ez nem fenntartható, mert "az egyes esetekben rendkívül elhúzódó munkaügyi perek kockázatát teljes egészében és indokolatlanul telepíti a munkáltatókra."

Ugyancsak legfeljebb 12 havi bérnek megfelelő kártérítést követelhet a munkaadó is, ha kára származik abból, hogy alkalmazottja jogellenesen távozik. Kártérítést kell fizetnie annak a munkavállalónak is, aki kárt okoz a munkaadójának. Ennek mértéke a jelenlegi másfél havi fizetés helyett a törvényjavaslat szerint legfeljebb négyhavi bér lehet, viszont a teljes összeget lehet követelni tőle, ha a kárt szándékosan okozza.

Bérpótlékok kiskapuval

A törvényjavaslat szerint továbbra is bérpótlék járhat a vasárnapi és az éjszakai munkáért, illetve a rendes munkaidőn túl elrendelt pluszmunkáért. A vasárnapi munkáért 50, ünnepnapokon 100 százalék pótlékot kellene fizetni, a több műszakos beosztásban dolgozóknak 30 százalék pótlék járhat este 6 és reggel 6 óra közt, a nem műszakos rendben beosztott munkavállalók pedig 15 százalékra számíthatnak, ha éjszaka (este tíz és reggel hat közt) dolgoznak.

A törvényjavaslat azonban olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek alapján el lehet tekinteni a pótlékfizetéstől. A rendes - általában heti 40 órás - munkaidőn felül elvégeztetett munka esetében például a munkaadó döntheti el, hogy 50 százalékos pótlékkal vagy plusz szabadidővel kompenzálja a dolgozókat. A vasárnapi vagy éjszakai pótlékokat pedig egyszerűen be lehet építeni az alapbérbe, ügyeleti rendszer esetén pedig havi átalányként is meg lehet állapítani.