Olcsó hitel reményében állt össze, és akár bankot is venne egy új civil közösség

Erővel, közel kétszáz ügyfél hitelét és megtakarítását összegyűjtve fordulna bankokhoz egy új civil közösség. A cél az lenne, hogy olcsóbb forinthitelt kapjanak, cserébe azért, hogy nagy tömegben viszik megtakarításaikat a bankokhoz. A végtörlesztők tömegeire eddig legnyitottabb takarékbankok szövetsége szerint azonban "ötletelni mindenkinek van joga", de az elképzelés nem reális.

A tömeg erejében bízva hoztak létre civilek egy "hitelközösséget", amelytől a devizahitelük rendezését várják. A szervezők olcsó forinthitelért fordulnak bankokhoz, cserébe a közösség tagjait, mint ügyfeleket ajánlják a pénzintézetek figyelmébe. A kínált üzletre azonban közel sem biztos, hogy lesz vevő banki oldaláról.

Doubravszky György, a Bagolyvár Könyvkiadó alapítója, a hitelközösség szervezője egy olyan társulást kíván létrehozni, amelyben a tagok együttesen ülnek le tárgyalni a bankokkal, hogy kedvezőbb feltételeket alkudjanak ki tagjaiknak. Az [origo]-nak azt mondta "erővel" akarnak a bankokhoz menni, vagyis abban érdekeltek, hogy minél több devizahiteles ügyfél nevében tárgyalhassanak.

A koncepció lényege, hogy az összegyűjtenének több száz, akár ezer ügyfelet, akik számára egy banktól alacsony kamatozású forinthitelt alkudnak ki (a bankközi forint kamatláb, ami jelenleg valamivel 6 százalék fölött van + 1,5 százalékpont), cserébe az ügyfelek mindegyike a megtakarításait, hitelét és egyéb banki szolgáltatásait az adott bankhoz viszi. A kezdeményezés honlapján péntek délután az szerepelt, hogy 188-an regisztráltak 2401 millió forint "becsült hitelösszeggel".

Nehéz lesz

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) keddi közleménye szerint a takarékok a végtörlesztés miatt megemelkedő forinthitel-igényt kielégítve szereznének piaci pozíciót. A takarékokat tömörítő szövetség azonban 10-11 százalékos hiteldíjat ajánlott a pénzügyi döntésekben önálló 114 tagjának, vagyis jóval magasabbat, mint amit a társulás szeretne elérni.

Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója szerint nem reális a bankközi kamatláb (BUBOR) + 1,5 százalékos kamat, ők a 10-11 százalékos ajánlott hiteldíjat BUBOR + 4-5 százalék alapján számolták. Elmondta, hogy "nem mennek árversenybe", vagyis nem fogják leszorítani végletekig a kamataikat a piachódításért. A takarékszövetkezetekhez már csak azért sem fordulhat eséllyel a hitelközösség, mert a szövetkezetek önállóak, több mint 100 külön jogi személy és minden hiteligényt egyedileg bírálnak el.

Értelmezhetetlen

A kereskedelmi bankok többsége a forinthitelek megdrágításával reagált a végtörlesztésre, ezzel fékezve a végtörlesztést. Doubravszky György ambiciózusan azt mondta, "vagy találunk egy bankot, vagy csinálunk". Felsorolt néhány lehetőséget: szerinte a takarékszövetkezeteket lehet adni-venni, de az is megoldás lehetne, hogy az állam hoz létre egy bankot. Hangsúlyozta, hogy nem a bankok ellen akarnak fellépni, de céljuk, hogy aki szeretne végtörleszteni, az kapjon forinthitelt.

Varga Antal szerint azonban "értelmezhetetlen", hogy a közösség venne egy takarékszövetkezetet. Mint mondta, "azt lehet megvenni, ami eladó. Nincs eladó takarékszövetkezet". Szerinte a közösség tagjainak joguk van ötletelni, de a bankvásárlás mellett a saját vagy az állami bankalapítást sem tartotta reális lehetőségnek. Alapítani nem lesz idejük - magyarázta arra utalva, hogy a végtörlesztés lehetősége csak december végéig áll fenn.