Fél évet csúszhat az új Munka törvénykönyve

Néhány kérdésben közeledtek az álláspontok, azonban továbbra is éles vitapont a Munka törvénykönyvének érdekegyeztetési tárgyalásain a szakszervezetek jogainak kérdése. A túlórában, a kártérítési felelősségben és a szabályozás fél évvel való elcsúsztatásában egyetértettek a partnerek a csütörtöki egyeztetésen a szakszervezeti vezetők beszámolója szerint.

Apró előrehaladás volt, de nem vagyunk elégedettek a tárgyalások állásával - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a kormánnyal és a munkaadói oldallal tartott tárgyalások után. A szakszervezeti vezető szerint csak elvi megállapodások születtek, nem vetették papírra ezeket.

Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője azt mondta, hogy azért nem tudnak elégedetlenek lenni, mert "nem látjuk az eredményt", vagyis a tárgyalófelek az álláspontjaikat egyeztették, de nem rögzítették mindenben, hogy miben közeledtek egymáshoz. A szakszervezeti vezető szerint jövő héten kerül kormány elé a tervezet, ha onnan kikerül a döntés, akkor lehet megmondani, mi valósult meg az ajánlásaikból.

A legfőbb változás, amelyben a szakszervezeti vezetők beszámolója szerint egyetértett mindhárom oldal, hogy több időre lesz szükség az új Munka törvénykönyvének bevezetésére. Bár hivatalos döntés nem született, várhatóan júliusra tolódik az új szabályozási csomag életbe lépése az eredetileg januárra tervezett időpontról.

Elvi egyetértés született a túlóra kérdésében: a jelenlegi állás szerint a munkaadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia arról, hogy a túlóráért járó pihenőidőt mikor kapja meg a dolgozó, ha nincs megegyezés, úgy pénzben kell kifizetni a járandóságot. A munkavállalók gondatlan károkozás esetén való kártérítési kötelezettsége sem korlátlan már, bár Pataky Péter szerint a mértékén még vitatkoztak.

Gaskó István szerint előre haladtak az állami cégeknél dolgozókat érintő egyes szabályokban is. Kikerülhet a Munka törvénykönyvéből az állami cégeknél dolgozókra vonatkozó bérplafon, illetve több más szabály, mint például a végkielégítés. Gaskó szerint ezeknek a kérdéseknek nincs köze a Munka törvénykönyvéhez, azokról az adott állami cég majd megállapodik a dolgozóival.

Szóba került, de a kormányt képviselő Czomba Sándor államtitkár nem volt felhatalmazva a szakszervezetek jogállásáról szóló szabályokban való megegyezésre - így látta Gaskó István, aki elmondta, hogy a Liga ajánlásait lejegyzetelte a kormányoldal, de megállapodás nem született. "Ha az érdekvédelmi jogok a jelenlegi formában maradnak, az a szakszervezetek halálát jelentené, ezért ha nem lesz előrelépés, a Liga megszakítja a tárgyalásokat" - mondta Gaskó.

A tárgyalásokról való kivonulásról ugyan nem beszélt, de hasonló szellemben nyilatkozott Pataky Péter is, aki szerint a kormánynak sem érdeke, hogy "tönkretegye a kollektív érdekvédelmet", azaz a szakszervezeteket, mert visszaüthet rájuk. Ez azonban politikai kérdés, a kormányzat döntése, hogy milyen érdekvédelmi rendszert kíván kiépíteni, ezért a Munka törvénykönyvéről szóló tárgyalásokon részt vevő államtitkár ebben a kérdésben nem volt döntésképes.