A puhatolózásig jutottak a dúsgazdag szaúdiakkal Orbánék

Nagy reményekkel utazott a héten az Orbán Viktor vezette kormányküldöttség Szaúd-Arábiába, hogy a gazdasági együttműködés különféle formáiról tárgyaljon. Kézzelfogható eredménye nincs még a látogatásnak, de a delegáció [origo]-nak nyilatkozó tagjai szerint minden jel arra utal, hogy a szaúdiak komolyan veszik a magyarországi lehetőségeket. Beszállnának mezőgazdasági beruházásokba, finanszíroznának ingatlanfejlesztéseket, és a hazai szaktudásra is igényt tartanak.

"Megállapodtunk néhány dologban" a pénzügyi együttműködés területén, a tárgyalások "rendkívül sikeresek" voltak - így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök e heti, a keleti nyitás politikájába illeszkedő szaúd-arábiai útját. A kormányfő egy külügyi egyezmény aláírásán kívül kézzelfogható fejleményről nem tudott beszámolni, az őt Szaúd-Arábiába elkísérő küldöttség két tagja szerint ugyanakkor a fogadtatás körülményei arra utalnak, hogy az arab ország vezetőinek komoly tervei vannak Magyarországgal, és a kapcsolat hosszú idő után történő újrafelvétele után, a következő fél évben dőlhet el, mit tud ebből hasznosítani a hazai gazdaság.

"Most még valóban csak arról állapodtunk meg, hogy később mi mindenről fogunk megállapodni, konkrét tárgyalásokat tehát nem folytatott a magyar küldöttség. De számos lehetőségről esett szó, általában a nemzetközi pénzügyi együttműködési formákról, és az egész látogatást jellemző rendkívül magas protokolláris szint azt mutatja, hogy ezek nemcsak elméleti esélyek" - mondta az [origo]-nak a delegáció egyik, neve elhallgatását kérő, kormányzati tisztséget viselő tagja. (A kormányzati vezetőkön kívül ott járt Rijádban Baranyai László MFB-elnök, Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, Lázár Vilmos, a CBA kiskereskedelmi üzletlánc résztulajdonosa és más üzletemberek.)

Informális program a palotában

"Maga a szaúdi király hívta meg a miniszterelnököt, amire egy kis közép-európai ország esetében ritkán van példa. Ezt erősíti, hogy mindössze három hónap telt el a júniusi előkészítő látogatás óta" - mondta a kormányzati forrás, hozzátéve, hogy volt találkozó többek között a belügyminiszteri posztot betöltő Naif herceggel, a jegybankelnökkel, a pénzügyminiszterrel és a helyi iparkamara elnökével.

"A látogatás jól elő volt készítve, ott volt a helyi gazdasági elit színe-java, a hazaiak szemlátomást nagyon komolyan vették a küldöttséget, a hivatalos programon kívül is" - mondta érdeklődésünkre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak. A magyarokat egyebek mellett vendégül látták egy milliárdos palotájában, amelynek méreteire jellemző, hogy a közös terekben kényelmesen elfért kétszáz ember, és itt hasznos háttérbeszélgetések zajlottak - idézte fel Parragh László.

Orbán Viktor miniszterelnök a szaúdi vendéglátókkal

Arra a kérdésünkre, hogy miért lenne olyan fontos a világ legnagyobb olajkitermelőjének az együttműködés Magyarországgal, az MKIK elnöke azt mondta: kétségtelen, hogy a fél világ ott tolong a szaúdiaknál üzleti lehetőségeket keresve, de ők a legnagyobb kereskedelmi partnereik mellett keresik a kapcsolatot a kis és közepes országokkal is, részben valószínűleg azért, mert egy nagy amerikai multihoz képest az ő cégeik is kicsinek számítanak.

"Emellett racionális okai is vannak a közeledésüknek, hiszen Szaúd-Arábia nagyon komoly erőforrás-problémákkal néz szembe. A népesség az utóbbi évtizedekben a sokszorosára szaporodott, ma már 35 millióan élnek az országban, melynek körülményei nagyon mostohák. Kis túlzással az állam gazdagságát egyelőre bőven biztosító kőolajon kívül szinte semmi sincs az országban" - vélte Parragh, aki szerint a szaúdiak ezért érdeklődnek a mezőgazdasági projektek és a külföldi termőföldvásárlás iránt (ez utóbbi elől Magyarország elzárkózik, de Ukrajnában már kötöttek ilyen üzletet).

Szociális program 170 milliárd dollárból

Az MKIK alelnöke és magyar-arab tagozatának vezetője, Miklóssy Ferenc szerint a szaúdi kapcsolat azért különösen időszerű most, mert világosan érződik, hogy Szaúd-Arábia nyitni akar Európa felé, keresi a befektetési lehetőségeket. Eközben indított egy 170 milliárd dolláros jóléti-szociális programot, az ehhez kapcsolódó üzletekért máris nagy a verseny. (A programról, amelynek az is célja lehet, hogy az arab világban zajló forrongások átterjedését megakadályozza, bővebben itt olvashat.) "Azt ugyanakkor jó tudni, hogy befektetőként a szaúdiak inkább pénzügyi befektetők, tökéletesen előkészített projektekre szeretnek pénzt adni" - jelentette ki Miklóssy Ferenc.

Parragh László szerint a döntéshozókkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy mivel a szaúdiak a nagyobb projektekhez szükséges szakmai tudásnak gyakran híján vannak, előfordul, hogy komplett menedzsmenteket bérelnek fel, például vízgazdálkodással foglalkozó vállalatok működtetésére. Nálunk is keresnek együttműködő partnereket, ebben segít a magyar kamara, melynek munkatársai már dolgoznak a céges kapcsolatok megteremtésén. "A következő fél évben derülhet ki, hogy a magyar vállalatok mit tudnak ezekből hasznosítani" - vélte az elnök.

Irán magyar buszokat venne

A szaúdi látogatással egy időben Teheránban is járt egy üzletemberekből álló kisebb magyar küldöttség, az MKIK szervezésében. Tagjai olyan - mezőgazdasági, egészségügyi, gépipari, élelmiszer-feldolgozási, valamint megújuló energiával összefüggő - beruházásokról tárgyaltak, amelyek nem sértik az Iránnal szemben fennálló uniós embargót. Egyebek mellett kiderült, hogy az irániak szívesen vennének, például, magyar buszokat. "A nyolcvanas években több százmillió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, ma a tízmillió dollárt sem éri el az iráni importunk, miközben az ország teljes kivitele 18 milliárd dollárra rúg" - mondta az [origo]-nak Miklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke.

A névtelenséget kérő kormányzati forrás azt mondta, "nehéz megmondani", mikor lesznek láthatók az út eredményei, de "előbb-utóbb biztosan jönni fognak". Emlékeztetett rá, hogy az arab világban másutt is aktív a magyar gazdasági diplomácia: Kuvaittal januárban írta alá a kormány a gazdasági együttműködési megállapodást, Egyiptomban az év elején magyar befektetéseket avatott Orbán - ezek szerinte "rendszereken átívelőek", tehát Hoszni Mubarak bukása nem befolyásolja a jövedelmezőségüket -, és a Mol kapcsolata révén "Ománban is ott vagyunk". (A Molnak gázkutatási projektje van Ománban.)

Az üzleti lehetőségek kiaknázásában problémát jelenthetnek a kulturális különbségek - mondta kérdésünkre Parragh László. Ez szerinte még az olyan beruházások esetében is elképzelhető, mint a szaúdiak által felvetett magyarországi szállodafejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó szaúdi turizmus. "Egy három-négy feleséggel, akár tucatnyi gyermekkel, valamint háztartási alkalmazottakkal érkező arab üzletember kiszolgálásához ugyanis egészen más léptékű szállodák szükségesek, mint amelyek Magyarországon elterjedtek. Ilyenekből még Budapesten is kevés van - nem is beszélve a vallási előírások betartásának gyakorlati nehézségeiről." Ezenkívül a szaúdi befektetők megtérülési igényei is magasabbak, pontosabban gyorsabbak az Európában megszokottnál. Ezek a gondok azonban áthidalhatók, a rendszerváltás előtt virágzó arab kapcsolatok esetében is sikerült, a megoldás alighanem a kereskedőházakra épülő modell lehet - mondta az MKIK elnöke.

Az állampapír-vásárlásról nincs még konkrétum

Az angol nyelvű szaúdi, illetve arab internetes portálok közül röviden több is foglalkozott a magyar miniszterelnök és kísérete látogatásáról. Az Arabnews.com az egészségügyért felelős állami vezetők tárgyalását, és ehhez kapcsolódóan az egészségügyi együttműködést emelte ki, a Saudigazette.com viszont a helyi iparkamara elnökének közlését idézve azt írta, az egészségügy mellett az oktatás, a megújuló energia, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság terén is vannak lehetőségek a kooperációra. A hivatalos állami hírügynökség, az SPA majdnem egy tucat hírben számolt be a látogatásról, de főként a protokolláris mozzanatokra szorítkozott, egy ízben említette csak meg a mezőgazdasági befektetések lehetőségét.

Hazatérve Orbán Viktor beszélt a magyar államkötvények szaúd-arábiai vásárlásának lehetőségéről, és a küldöttségben most és júniusban is ott volt az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, az esetleges vásárlásról azonban semmiféle konkrétumot nem tudni még. Egy hazai banknak a neve elhallgatását kérő állampapír-piaci kereskedője kérdésünkre azt mondta, nem elképzelhetetlen egy ilyen megállapodás, de ha tényleg Szaúd-Arábiáig kell menni ilyen ajánlatokkal, akkor "elég nagy baj van".