Visszakozik a kormány, nyernek a cégek a plakátháborúban

Január óta nem lehet útmenti reklámokat elhelyezni, mert a kormány megítélése szerint ezek veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A tíz hónapja életbe lépett törvény végrehajtását nehezíti, hogy szövege nem egyértelmű, a pontos szabályok pedig még mindig nem jelentek meg. A szabályozás jelentős reklámpiaci versenybe avatkozik be, melynek egyik szereplője az előző Fidesz-kormány idején kulcspozíciókat betöltő Simicska Lajoshoz kötődő cég.

Az év eleje óta hatályos a közutak melletti reklámok részleges tiltása, de az elmúlt tíz hónapban minden változatlan az út menti óriásplakátok és a villanyoszlopokon lévő reklámok piacán. Pedig az új szabályozás indoka az volt, hogy az utak mentén elhelyezett hirdetések balesetveszélyesek, a közterületi médiapiac mégis az év eleje óta várja a kormány végrehajtási rendeletét. Az átmeneti időszaknak egy napokon belül megjelenő kormányrendelet vethet véget, és tisztázhatja az eddig nyitott kérdéseket.

Egy idén januárban hatályba lépett törvénymódosítás korlátozta a főutak melletti reklámtáblák nagyságát, és meghatározta az úttól való minimális távolságukat. Ugyanez a jogszabály egységesen megtiltotta a reklámok elhelyezését a lakott területen belüli villanyoszlopokra, lámpaoszlopokra. A változást a törvényjavaslat azzal indokolta, hogy "a közlekedés biztonságát veszélyeztető táblák visszaszorítása" a cél.

A leginkább zavaró hirdetésekkel kezdik

A tavaly elfogadott törvény szövegéből arra lehetett következtetni, hogy csak az új reklámhordozók elhelyezésére vonatkozik, az nem egyértelmű, hogy a már kint lévő táblák milyen megítélés alá esnek, el kell-e azokat távolítani. Ezt tisztázhatta volna a törvények részletezésére, pontosítására hivatott végrehajtási rendelet, ilyen azonban az elmúlt tíz hónapban nem jelent meg - holott az oszlopokra szerelt berendezések esetében egy teljes reklámpiaci szegmens léte függ a törvényszöveg értelmezésétől.

A januárban hatályba lépett törvénymódosításban foglaltakat egy "napokon belül kihirdethető kormányrendelet egészíti ki a részletes eljárási rendre vonatkozó előírásokkal. A közútkezelők a részben már elvégzett felmérések alapján e szabályok szerint kezdeményezhetik a korlátozásokba, tilalmakba ütköző módon elhelyezett reklámhordozók eltávolítását. A véges szakhatósági kapacitások figyelembe vételével elsőként a leginkább zavaró, legsúlyosabb baleseti kockázatot jelentő táblák felszámolása várható" - közölte érdeklődésünkre az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A táblák balesetveszélyesek

A minisztérium szerint "a közutak mentén túlzott mennyiségben és méretben feltűnő reklámtáblák a járművezetők figyelmét elterelve balesetveszélyes helyzeteket okozhatnak. Továbbra is határozott kormányzati szándék ezek érezhető megritkítása a kihelyezés engedélyhez kötésével, a szabályszegés szankcionálásával".

Az ügyre rálátó, de a döntéshozatalban részt nem vevő, névtelenséget kérő minisztériumi forrás ugyanakkor biztosnak nevezte, hogy az értelmező rendelkezés nem teszi kötelezővé az összes érintett reklámhordozó eltávolítását, csak "bizonyos esetekben" írja azt elő: ott, ahol a táblák "fokozott biztonsági kockázatot jelentenek, a lakott területen belüli tábláknál például forgalmas csomópontokban" - mondta forrás, jelezve, hogy mindezt a részletek ismerete nélkül mondja. Arra a kérdésünkre, hogy a leszerelés előírása a felületek hány százalékára vonatkozhat, nem tudott válaszolni.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Rendhagyó, hogy a végrehajtási rendelet csak tíz hónappal a törvény hatályba lépése után jelenik meg. Az idén áprilistól hatályos jogalkotási törvény kimondja, hogy "a végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul". Hasonlóan rendelkezett az előző jogalkotási törvény, és a jogbiztonság elve is azt diktálná, hogy legalább aznap megjelenjen a rendelet, amikor hatályba lép a törvény (de a felkészülés segítése érdekében akár még előbb).

"Máskor is előfordult már késés, de a tíz hónap kirívóan hosszú, nehezen magyarázható időtartam. Arról nem is beszélve, hogy az eredeti törvényszöveg is kimondottan silány munka, hiszen annak mindenképpen világosan ki kellene derülnie belőle, hogy kire, mire vonatkozik" - mondta kérdésünkre egy többéves jogalkotási gyakorlattal rendelkező, korábban minisztériumi alkalmazásban is álló jogász, aki azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét.

Somogyi Miklós, a kormánnyal a szabályozásról többször is egyeztető Közterületi Média Szövetség (KMSZ) elnöke január végén még azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy a rendelet "egy hónapon belül várható". A törvény eredeti szövege azonban nem is tartalmazott felhatalmazást végrehajtási rendelet megalkotására, csak egy július 13-ától hatályos, újabb módosítás emelt be. Eszerint a kormány felhatalmazást kap, hogy "a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklámcélú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg".

Megkérdeztük az NFM-et csúszásról, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Magyarázatot adhatna rá, hogy egy érintett, de névtelenséget kérő piaci szereplő tájékoztatása szerint az NFM-ben nemrég még egy olyan törvénymódosítás is napirenden volt, amely a fentieknél sokkal szigorúbb előírásokat tartalmazott, lényegében minden érintett reklámtábla eltávolítását előírta volna. "Az erről szóló tervezet néhány hete jutott el hozzám" - állította, de saját forrásának védelmére hivatkozva nem mutatta meg a dokumentumot.

Simicska Lajost sejtik a háttérben

A magyarországi közvilágítási és villanyoszlopokon lévő hirdetési felületek elsöprő többsége az ESMA Csoport birtokában van. A decemberi törvénymódosítás után a Figyelő azt írta, a 2010-es választások előtt Simicska Lajos érdekeltsége, a Mahir Zrt. meg akarta venni a vállalatot, de nem tudott megegyezni a vételárról, így az üzlet nem jött létre. A cikk szerint a reklámpiacon elterjedt, hogy az ESMA számára akkor végzetesnek tűnő törvénymódosítás nem volt független a sikertelen felvásárlási kísérlettől. Bleuer István, az ESMA többségi tulajdonosa és vezérigazgatója azonban azt mondta a hetilapnak, "minden oldalról azt hallja", hogy nincs összefüggés a két eset között. (Simicska Lajos az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, 1993 és 1995 között a Fidesz gazdasági igazgatója, 1998 és 1999 között az APEH elnöke volt.)

Bleuer István hozzátette, a bizonytalan helyzetben nemrég levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek arról, hogy 250 munkahely megszűnését és milliárdos adóbevétel-kiesést jelentene cége esetleges ellehetetlenülése, és azt a választ kapta, hogy levelét az NFM-hez továbbították. Megkerestük a Mahir Zrt.-t azzal, hogy a reagáljanak a korábban megjelentekre, illetve a várható piaci folyamatokra. A cégnél szóban jelezték, hogy visszahívják az [origo] újságíróját, ha akarnak válaszolni, de azóta nem jelentkeztek.

Bleuer István azt mondta, a mérsékelt szigorítás mellett az ESMA vélhetően tovább működhet, de ettől függetlenül nem tesz le arról, hogy a szerinte így is diszkriminatív törvényt nemzetközi fórumon támadja meg. "Már felvettük a kapcsolatot az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosának hivatalával" - közölte a vezérigazgató.

Országszerte 15 ezer tábla
Hetényi Szabolcs, a közterületi kampányok szervezésével foglalkozó PPI Central Europe Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre a teljes kültéri reklámszektor pénzforgalmának 5-10 százalékára tette az oszlopokon elhelyezett reklámhordozók részesedését. Hozzátette, a szegmens jelentősége valójában túlnő ezen az arányon, mert az eligazító jellegű táblák csaknem száz százaléka tartozik ide (ezek azt jelölik, hogy merre van egy-egy áruház, hol kell lekanyarodni az eléréséhez). Bleuer István szerint a ESMA-nak országszerte körülbelül 15 ezer táblája van, negyven százalékuk Budapesten.