A kihelyezés időpontjától függetlenül jogellenesnek minősül minden olyan köztéri reklámhordozó, amelyet villany- vagy telefonoszlopra szereltek fel, vagy a közút tengelyétől számított ötven méteren (autópálya, autóút és főútvonal esetében száz méteren) belül helyeztek el - ez áll egy pénteken, a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben, mely előírja az érintett berendezések eltávolítását.
A rendelet ellentmond a minisztériumi forrásból származó korábbi információnknak, mely szerint az ilyen felületeknek csak egy részét ítélnék megszüntetésre. Ez azt jelenti, hogy megszűnik egy teljes reklámpiaci szegmens, az oszlopokra helyezett reklámtábláké. Ezek a hirdetések sokszor olyan irányítótáblák, amelyek bevásárlóközpontokhoz, hipermarketekhez vezetik az autósokat, de választások idején ezek átmeneti formáját szívesen alkalmazták a pártok is kampányolásra.
Eredetileg egy januárban hatályba lépett törvénymódosítás korlátozta a főutak melletti reklámtáblák úttól való távolságát, valamint a nagyságukat, és ugyanez a jogszabály egységesen megtiltotta a reklámok elhelyezését a lakott területen belüli villanyoszlopokra, lámpaoszlopokra. A változást a törvényjavaslat azzal indokolta, hogy "a közlekedés biztonságát veszélyeztető táblák visszaszorítása" a cél. A törvény szövegéből azonban nem derült ki egyértelműen, hogy a már kint lévő reklámhordozók milyen megítélés alá esnek, el kell-e távolítani őket. A mostani kormányrendelet tisztázta ezt a kérdést.
Ugyancsak pénteken, de még a Magyar Közlöny aktuális számának megjelenése előtt az [origo] birtokába került egy rendelettervezet, mely nem fogalmazott egyértelműen, de annak szövegéből is inkább arra lehetett következtetni, hogy a kormány az összes reklámcélú berendezést leszedetné a közutak melletti villany- és lámpaoszlopokról. A végső változat a kihelyezés időpontjára való utalással minden kétséget eloszlat.
A szöveg előírja a közútkezelőknek a rendelettel ellentétes módon elhelyezett reklámcélú berendezések felmérését, valamint azt, hogy először az érintett ingatlanok tulajdonosait szólítsák fel a berendezések eltávolítására. (Ez országosan 15-16 ezer táblát jelent.) A táblák tulajdonosait csak abban az esetben szólíthatja fel, ha az ingatlantulajdonos nem lelhető fel. Eredménytelen felszólítás esetén a közút kezelője intézkedhet az eltávolításról.
A magyarországi közvilágítási és villanyoszlopokon lévő hirdetési felületek elsöprő többsége az ESMA Csoport birtokában van. A decemberi törvénymódosítás után a Figyelő azt írta, a 2010-es választások előtt Simicska Lajos érdekeltsége, a Mahir Zrt. meg akarta venni a vállalatot, de nem tudtak megegyezni a vételárról, így az üzlet nem jött létre. A cikk szerint a reklámpiacon elterjedt, hogy az ESMA számára végzetesnek tűnő törvénymódosítás nem volt független a sikertelen felvásárlási kísérlettől. (Simicska Lajos az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, 1993 és 1995 között a Fidesz gazdasági igazgatója, 1998 és 1999 között az APEH elnöke volt. A Mahirt korábban hiába kerestük, hogy reagáljon a cikk felvetéseire.)
Ha valóban az összes villanyoszlopon elhelyezett reklámot le kell szerelni, az ESMA számára nincs kiút, végelszámolás vagy - meglévő jogainak a szerződések lejártáig történő megőrzése végett - a cég elaltatása következhet. "Az alvállalkozókat is beleszámítva 250 ember veszíti el a munkáját, az állam pedig egymilliárdos adóbevételtől esik el" - mondta az [origo]-nak Bleuer István, az ESMA többségi tulajdonosa. Hozzátette ugyanakkor, hogy nemzetközi fórumokon támadja meg a szerinte diszkriminatív törvényt. "Már felvettük a kapcsolatot az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosának hivatalával" - közölte.