Egyértelmű, hogy nem lehet devizában a devizahiteleket végtörleszteni, bár egyes bankok a végtörlesztéshez szükséges forrást nem forintból, hanem devizából szeretnék biztosítani - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyűlésén. Bár a jogszabály kimondja, hogy a közvetítői rendszer nem kérhet díjat a szolgáltatásért, egyes kisebb hitelintézetek mégis különböző bújtatott költségekkel felajánlják a közvetítőknek azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel átalakíthatják a portfóliójukat - tette hozzá Szász Károly, aki szerint alapjában kell újragondolni a rendszer működését, és ebben a piacnak és a szabályozóknak is van feladata és felelőssége.
A PSZÁF elnöke úgy vélte: a magyar bankok tőkehelyzete összességében kedvező. Külön megemlítette az OTP Bankot, amely előkelő helyen végzett a bankok európai stressztesztjében. A többi bank esetében látszólag jó a helyzetünk, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a bankok között a szórás egyre erősebb. Az elmúlt időszak különböző intézkedései a bankrendszer tőkemegfelelőségi mutatóját érzékenyen fogják érinteni, a felügyeletnek fel kell készülni arra, hogy figyelemmel kísérje a változásokat - mondta a PSZÁF-elnök.
Szász Károly kitért arra, hogy a Bázel-III-nak nevezett, 2010-ben elfogadott nemzetközi pénzpiaci megállapodás teljesítése a magyar bankrendszertől 2019-ig 150-180 milliárd forint tőketöbbletet igényel. Az Európai Unióban a bankok 19 500 milliárd euró hosszúlejáratú finanszírozást biztosítanak 8500 milliárd euró hosszúlejáratú forrásból. Magyarországon 232 milliárd euró finanszírozására 47,7 milliárd euró hosszúlejáratú eszköz áll rendelkezésre.
Oszkó: Nem járt sikerrel a fogyasztásélénkítés alapú gazdaságpolitika
Oszkó Péter szerint a jövő évi büdzsé kormányzati előterjesztéséből annak beismerése látszik, hogy nem járt sikerrel az a kísérlet, amely a fogyasztásélénkítés alapú gazdaságpolitika visszahozatalát célozta a 2000-es évek elejéről. A volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója a Közgazdász-vándorgyűlésén úgy fogalmazott, a kormány lemondott a fogyasztásélénkítés eszközéről, kísérlete azonban drága volt, tulajdonképpen a magán-nyugdíjpénztári vagyonba került.
Oszkó Péter szerint ez óriási korrekciós igényben jelenik meg jövőre, amire az elmúlt két évtizedben ritkán volt példa, és ami a bevételi oldalon meghaladhatja a GDP két százalékát. Szerinte a költségvetési korrekció ráadásul sok ponton kritizálható adómodellre épül, szélsőségesen aránytalan adóteher-eloszlást eredményez, és hátráltatja a foglalkoztatást az alacsony jövedelemkategóriában. Oszkó Péter szerint a kormányzati gazdaságpolitika "háborús hangulatban" fogant, a gazdasági racionalitások helyett inkább csak az ellenségeket keresi, viszont hiányzik belőle a stratégiai tervezés és a távolba látás képessége.
Kovács Árpád: A döntéshozóknak ügyelniük kell a terhek elosztására
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke a vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a döntéshozóknak fokozottan ügyelniük kell arra Magyarországon, hogy milyen arányban osztják el a fájdalmas intézkedések terheit a lakosság különböző csoportjai között. Az Állami Számvevőszék korábbi elnöke felhívta a figyelmet: a teherelosztás során egyaránt figyelemmel kell lenni az intézkedések gazdasági növekedésre gyakorolt hatására és a társadalmi igazságosságra, a társadalom teherbíró képességének határára.
Kovács Árpád szerint különösen nagy kormányzati önfegyelemre, visszafogottságra, türelemre és empátiára van szükség ahhoz, hogy nem improvizációval, kierőszakolt megoldásokkal szülessenek meg az azonnal szükséges beavatkozások. A kormányzati cselekvésnek kiszámíthatónak kell lennie; "a konzisztencia zavarai, a kényszeresen aktivista szerepfelfogás előbb-utóbb kontraproduktívvá teszi a legbátrabb lépéseket is" - mondta a társaság elnöke.