Még nyerhet Orbán a háborújában

A nettó államadóság történelmi csúcson van, a Nemzetgazdasági Minisztérium mégis állítja, hogy jó úton haladnak az államadósság csökkentésében. Hogy lehetséges ez?

Soha nem látott szintre nőtt az államadósság - ilyen felütéssel jelent meg kedden és szerdán a Vastagbőr és a Véleményvezér blogposztja. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig , szerdán olyan közleményt adott ki ezekre az írásokra reagálva, hogy az államadósság csökkent, és az írások félreértésen alapulnak. Csökkent vagy nőtt az államadósság?

Az Államadósság Kezelő Központ honlapján fellelhető táblázat tanúsága szerint 2011. szeptember végén a központi költségvetés nettó adóssága 20625 milliárd forint volt, ilyen magasan még nem járt a mutató. Az NGM a közleményében viszont a bruttó államadósságra és annak nem a forintban mért, hanem a GDP-hez viszonyított arányára fókuszál, ráadásul nem az évközi állapotot, hanem az év végi helyzetet tekinti mérvadónak, és nem csak a központi költségvetés, hanem az önkormányzatokkal kiegészített állam adósságát nézi. Így végül is az NGM is igazat ír, amikor azt állítja, hogy a tavaly év végi 82 százalékos GDP-arányos államadósságot a kormány 74 százalékra csökkenti.

Bruttó vagy nettó

A bruttó államadósság és a nettó államadósság abban tér el egymástól, hogy ha például valaki száz forint hitelt vett fel, de húsz forintot pedig kölcsönadott valaki másnak, akkor az ő bruttó adóssága - az a pénz, amit meg kell adjon a hitelezőjének - száz forint, de a nettó adóssága csak nyolcvan forint, mert neki is tartoznak húsz forinttal. A központi költségvetés esetében szeptember végén a bruttó államadósság forintban mérve 21067 milliárd forint volt, vagyis 442 milliárd forinttal nagyobb a nettó államadósságnál. A kettő különbözete éppen az a 442 milliárd forint, amennyi az IMF-től korábban, még a Bajnai-kormány által lehívott, de azóta sem felhasznált pénz értéke. A forintban kifejezett bruttó államadósság szeptember végén mindenesetre majdnem rekordot állított fel, ennél magasabb csak 2011 májusának végén volt ez a mutató.

A befektetők és az Európai Unió a bruttó államadósságot, annak is nem a forintban, hanem a GDP-hez, a bruttó hazai termékhez viszonyított arányát nézik. A GDP év közben idén vélhetően folyamatosan növekszik, ezért hiába nő év közben a bruttó vagy nettó államadósság forintban mérve, a forintban mért GDP is nő, a kettő aránya pedig csökkenhet is, változatlanul maradhat, vagy persze nőhet is. Éppen ezért a befektetők és az EU nem az évközi mutatószámra kíváncsi, hanem arra, hogy mennyi év végén - így 2011. december 31-én - a GDP-arányos bruttó államadósság.

Az tény, hogy a tavaly év végi, 81,3 százalékos GDP-arányos államadósságból év közepére a kormány 4 százalékpontot lefaragott, mert a magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése azt jelentette, hogy a vagyonból a GDP több mint 4 százalékát tette ki az állampapír-rész, a júniusi átvétellel ennyivel automatikusan csökkent az államadósság. Júniusban a forintban mért nettó adósság is jelentősen esett, ugyanezen okból kifolyólag, a május végi 20218 milliárd forint egy hónap múlva 18688 milliárd forintra csökkent. (A nyugdíjpénztári vagyonnak azonban nem a teljes összegét, hanem csak egy részét fordítja idén a kormány államadósság-csökkentésre, mint arról írtunk.)

A kormányfő azonban még augusztusban bejelentette, hogy ezt 73 százalékra fogják tovább csökkenteni. Azért történik mindez, mert korábban felvett forint- és eurókölcsön októberben és novemberben jár le, a pénzt most visszafizeti a kormány. Ezen felül pedig átutalja az EU-nak a 2008 őszén felvett hitel első törlesztőrészletét.

Bekavar a gyenge forint

A dologba azonban bekavar az augusztus eleji kijelentés óta bekövetkezett forintgyengülés. Az államadósság valamivel több, mint 40 százaléka devizában - főként euróban - van, ezért egy 5 százalékos euróerősödés - vagyis forintgyengülés - önmagában 2 százalékponttal löki feljebb a GDP-arányos államadósságot.

Márpedig az augusztus eleji-közepi kicsivel 275 forint feletti euróárfolyam mára 295 forint környékére szökött, ami 7 százalékos gyengülést jelent két hónap alatt, vagyis ha semmi egyéb nem történik, a kormány tartja magát azokhoz az intézkedésekhez, amiket augusztus elején tervezett, akkor 2,8 százalékponttal emeli meg az azóta bekövetkezett - részben éppen a kormány végtörlesztés kezdeményezésének a számlájára írható - forintgyengülés az államadósságot. Vagyis 73 helyett 75,8 százalék lenne év végén a GDP-arányos államadósság, ami még mindig kisebb a 2010 év véginél, de magasabb a kormányfő által jelzett 73 százalékos célnál.

Vélhetően emiatt, vagyis mert a forintgyengülés keresztülhúzhatná a kormány számítását, döntött úgy a kormány pár hete, hogy olyan, korábban elhatározott, az adósság növelését maga után vonó lépéseket, mint például a BKV adósságának átvállalása vagy a PPP-szerződések kivásárlása, nem lép meg. A forintgyengülés mindenesetre az elsőszámú felelőse annak is, hogy a nettó adósság szeptember végére csúcsra ugrott.

Júniustól újra emelkedésnek indult a forintban mért nettó adósság, de augusztusról szeptemberre jelentősen megnőtt az adósság, csaknem ezer milliárd forinttal haladja meg a szeptember végi központi költségvetési nettó államadósság az augusztus végit. A nettó adósság növekedésének kisebb részét pedig az magyarázza, hogy havonta rendszerint hiány keletkezik a költségvetésben, ezt pedig finanszírozni kell, ezért év közben rövid lejáratú államkötvényeket, diszkont-kincstárjegyeket bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ.