Senki nem ússza meg az egyre durvább forintgyengülést

A folyamatosan gyengülő forint már legalább a felét elvitte annak a pluszpénznek, amelyet az egykulcsos adóval hagyott a kormány az adózók zsebében. A rekordgyenge valuta közvetett hatásai a forinthiteleseket is veszélyeztetik, sőt azokat is, akiknek nincs hitelük, csak egyszerűen vásárolnak a boltban. A közvélekedéssel szemben a gyenge forint az exportőröknek sem csupa öröm.

Az utóbbi napokban az euró árfolyama megközelítette a 2009 márciusában elért eddigi 317 forint feletti csúcsát, vagyis a magyar pénz legutóbb a globális pénzügyi válság csúcspontján, több mint két és fél évvel ezelőtt volt annyira gyenge a közös európai devizával szemben, mint most. A gyengülés számos azonnali vagy valamivel később jelentkező káros következménnyel érezteti a hatását.

A legérzékenyebb terület kétségkívül a devizahiteleké, hiszen a forint szeptember eleje óta nemcsak az euróval, hanem a svájci frankkal és a japán jennel szemben is jelentősen gyengült. (Az euróval szemben durván 15 százalékot, a svájci frankkal szemben 9 százalékot, a japán jennel szemben pedig közel 20 százalékot.) A háztartások mintegy 6500 milliárd forintnyi devizakölcsönének nagyjából kilenctizede frankhitel, a maradék euró- és jenhitel.

Az árfolyam elviszi a pluszpénzt

A forint gyengülése az idén kétszázmilliárd forintot vitt el a magyar családok költségvetéséből, ez csaknem a fele annak az összegnek, amelyet a kormányzati intézkedések összességében az emberek zsebében hagytak - mondta kedden Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdasági fórumon.

Palócz Éva az [origo] kérdésére azt mondta, a kétszázmilliárdos számot a 2010 első felében és 2011 első felében érvényes devizaárfolyamok 12 százalék körüli különbözete adja, a hitelállomány esetében 8-10 éves átlagos futamidővel és nyolcszázalékos átlagos teljes hiteldíjmutatóval (THM) számolva. Hozzátette, a második féléveket összevetve nagyjából hasonló árfolyam-különbözet adódik, így ebben az összehasonlításban is megállja a helyét a kétszázmilliárdos veszteség.

A forintkamatok is elszállhatnak

A forint gyengülése ráadásul nem feltétlenül csak azok számára eredményezheti a törlesztőrészletük emelkedését, akiknek euró- vagy svájcifrank-alapú hitelük van. Ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa úgy ítéli meg, hogy a gyengülés megállításához az alapkamat megemelése szükséges, akkor a forintban eladósodott hitelfelvevők terhei is azonnal megnőnek. A banki kamatszintek ugyanis az alapkamathoz alkalmazkodnak.

Ez az áttételes hatás nem automatikus, hiszen nem lehet tudni, a jegybank kamatdöntő testülete milyen árfolyamszintnél folyamodna a szigorításhoz. Mivel a gazdaság számára egy ilyen, a hitelezést megdrágító lépés nagy károkat okoz, valószínű, hogy csak a legvégső esetben folyamodnak ehhez. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó elemzők azt mondták, a tanács tagjai feltehetően nem önmagában az árfolyam aktuális szintjét veszik figyelembe, hanem a dinamikáját is.

Azt is mondták ugyanakkor, hogy a forintgyengülés megállítását célzó kamatemelésnek csak akkor van értelme, ha két vagy három százalékpontos, máskülönben aligha éri el a kívánt hatást. 2008 októberében, amikor az euróárfolyam a 320 forintot közelítette, az MNB 8,5-ről 11,5 százalékra emelte az alapkamatot. Két százalékpontos emelés nagyjából 15 százalékkal, három százalékpontos pedig több mint 20 százalékkal növeli egy átlagos lakáshitel törlesztőrészletét - devizahitel esetén ekkora tehernövekedéshez drasztikus (15-20 százalékos) árfolyamgyengülés kell.

Gyengül a vásárlóerő, az export sem biztos, hogy jó

A törlesztőrészleteken kívül egyéb területeken is érezteti a hatását a forint gyengesége. Amellett, hogy emelkednek a külföldi utazás költségei, ugyanígy drágul elvileg minden import termék, vagyis emelkedik az infláció, a bérek veszítenek vásárlóerejükből. Igaz, a korábbi forintgyengülések alkalmával előfordult már, hogy a jellemzően importból származó tartós fogyasztási cikkeknél csak késleltetve és tompítottan jelentkezett a hatás, mivel lanyha volt a kereslet - idézte fel Palócz Éva.

A drágító hatás általában jól lemérhető a külföldről behozott személyautók árán. Az autóimportőrök többsége 2011-ben körülbelül 270 forintos euróárfolyammal számolva állapította meg az árakat, ehhez a szinthez képest az euró az utóbbi hetekben körülbelül 15 százalékkal erősödött. A nagy hazai importőrök közül a Porsche Hungária első lépésben 3-5 százalékkal már meg is emelte az általa forgalmazott típusok többségének az árát.

A közvélekedés szerint az exportra termelő cégeknek az az előnyös, ha minél gyengébb a forint, így olcsón tudják kínálni a termékeiket és növelik az értékesítésüket. Ez többnyire igaz, de nem mellékes, hogy az exportcégeket is sújtja az import termékek - így például az energia, a nyersanyagok - drágulása.

A Portfolio.hu által szervezett, Budapesti Gazdasági Fórum nevű októberi konferencián Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója azt mondta, a vállalatok számára a "gyengén alulértékelt" nemzeti valuta jó, a Graphisoftot vezető Bojár Gábor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az import megdrágulása a hazai piacra termelő cégeket segíti. A konferencia résztvevői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy fontos az árfolyam stabilitása, mivel ingadozás esetén nagyon nehéz a tervezés.

A konferencián Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője azt mondta, nem látszik, hogy a gazdasági növekedést érdemben élénkítené a forintgyengülés - az infláció az egyetlen, amire hat, viszont arra kedvezőtlenül. Ráadásul Magyarországon az exportserkentő hatást eleve kioltja a lakossági devizaadósság törlesztési terheinek növekedése. A lakosságtól ugyanis forrásokat von el, így potenciálisan csökkenti a hazai fogyasztást.

A költségvetésre is hat

A gyenge forintnak a költségvetésen és az államadósságon keresztül érvényesülő hatásai az ország minden lakosa számára hátrányosak. A jövő évi költségvetést 268 forintos átlagos euróárfolyammal tervezték, de végigszámolták 280 és 300 forintossal is. Utóbbi esetben százmilliárd forinttal nőne a hiány, egyebek mellett azért, mert az uniós befizetések forintban jelentősen megugranának. A részben éppen az árfolyamkockázat kivédésére a büdzsébe beépített 300 milliárd forintos tartalék egyharmada ezzel el is tűnne.

Magyarország államadósságának több mint negyven százaléka devizában van (főként euróban, kisebb részt dollárban), vagyis tízszázalékos forintgyengülés négy százalékkal emeli meg a GDP-arányos államadósságot, illetve az éppen aktuális kamatfizetési kötelezettséget.