Nem vésné kőbe az adórendszerről szóló sarkalatos törvény, hogy ténylegesen csakis valódi egykulcsos adórendszert lehet működtetni Magyarországon - az [origo] információi szerint ilyen tartalmú előterjesztést tárgyalt a kormány első olvasatban a múlt szerdai ülésén.
Januárban lép életbe az új alaptörvény, ami a közteherviselésről csak azt a két alapelvet fekteti le, hogy "teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez", valamint "a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani". Ez a két általános tétel semmit nem mond arról, hogy hogyan is nézzen ki az adórendszer, ezért van szükség arra a sarkalatos törvényre, amely, mint az alaptörvény fogalmaz, "a közteherviselés alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás érdekében" határozza meg. Ebben a kétharmados törvényben lefektetett elvekre épülnek majd a konkrét adó- és járuléktörvények.
A sarkalatos törvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) terjesztette a kormány elé értesülésünk szerint, holott Orbán Viktor kormányfő a nyáron azt jelezte, hogy ezt a feladatot saját magára szignálta. Úgy tudjuk, hogy a kormányülésen abban maradtak, néhány ponton még át kell dolgozni a tervet, ezért visszaküldték az NGM-nek.
Az adóalap lehet többféle, az adókulcs nem
A kormány elé került előterjesztés azt mondaná ki, hogy a jövedelemadózás területén, vagyis voltaképpen a személyi jövedelemadónál az adóalaptól független adókulcsot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy papíron egyetlen adómérték lesz, azt azonban nem zárja ki, hogy ezt az egy adókulcsot más és más adóalapra kelljen felszámítani. A jövő évi adórendszer is ilyen lesz: havi bruttó 202 ezer forintig a bruttó bér az adóalap, a 202 ezer forint feletti jövedelemrésznél pedig a bruttó bér 1,27-szerese lesz az adóalap, miközben az adókulcs egységesen 16 százalék. Így formálisan ugyan egykulcsos az szja-rendszer, valójában azonban kétkulcsos, 202 ezer forintig 16, afölött 20,32 százaléknyi adót kell levonni a bruttó bérből. A kormány ezzel a megoldással vágja át a gordiuszi csomót, úgy tud kétkulcsos rendszert fenntartani, hogy közben formálisan egy kulcsot tartalmaz az adótörvény.
Máshol is hagy magának kiskaput a kabinet. Eddig olyan megkötés volt csak, hogy adóemelés vagy az adózók szemszögéből nézve bármilyen szigorítás előtt legalább 45 napnak el kell telnie a törvény kihirdetése és életbe lépése között, ezt a felkészülési időt 30 napra rövidítették a kormánypárti képviselők egy ősszel elfogadott törvénnyel. Az [origo] által megismert sarkalatos törvény új adó bevezetésénél 180, meglevő adó emelésénél 60 napos felkészülési időt írna elő. A kétharmados törvény tervezete azonban kivételt is adna ez alól: uniós kötelezettség teljesítésekor vagy akkor, ha "a gazdasági helyzet megköveteli", el lehet térni ezektől. Azt azonban nem írja körül, mit kell érteni azon, hogy a gazdasági helyzet megköveteli, később erre sok mindent rá lehet húzni, akár azt, ha a gazdaság visszaesik, de akár azt is, hogy a tervezettnél x százalékponttal kisebb a gazdasági növekedés, vagy ha hirtelen be kell tömni a költségvetési lyukat.
Arra sem tér ki az előterjesztés, hogy milyen szankciója lenne annak, ha nem tartaná magát a mindenkori kormány a kétharmados törvényben rögzítendő alapelvekhez.
Amint azt többször hangsúlyozták kormányzati tisztviselők, a sarkalatos törvény is rögzítené: az adórendszernek figyelembe kell vennie, el kell ismernie a gyereknevelés költségeit, és ezt a kedvezményt, támogatást nem lehet csökkenteni. Idén év elejétől az egy- vagy kétgyerekes munkavállalók gyerekenként havi tízezer forinttal csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat, a három- és többgyerekesek pedig 33 ezer forinttal.
Államadósság, nyugdíj, Költségvetési Tanács
A sarkalatos törvény a stabilitási törvény nevet viseli, és a közteherviselésen kívül foglalkozik az államadóssággal, a nyugdíjrendszerrel, valamint a Költségvetési Tanáccsal is. Amíg az államadósság a GDP 50 százaléka felett van (most 82 százalékon áll), az államadósságot nagyobb ütemben kell csökkenteni, ha fut a gazdaság szekere, és kevésbé, ha dekonjunktúra van. Az alaptörvény szerint azonban ha a gazdaság tartósan és jelentősen visszaesik, akkor a folyamatos államadósság-csökkentést fel lehet függeszteni.
A nyugdíjrendszerről kimondanák, hogy az kétpilléres, a kötelező állami felosztó-kirovó rendszerből és az önkéntes alapú magánpillérből áll. A járulékbefizetésnek a jövedelemmel arányosnak kell lennie. Az állam a magánpillérnek a szabályozási kereteit biztosítja.
A Költségvetési Tanácsnál a mostani feles törvényben foglaltak közül több dolgot átvenne a sarkalatos törvény. Így például azt, hogy három tagból áll az intézmény, elnöke a köztársasági elnök által hat évre kinevezett személy, a másik két tag pedig az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A KT a döntését szavazattöbbséggel hozza meg, ülést pedig bármelyik tag kezdeményezhet.