Csak félszázalékos növekedést jósol Magyarországnak az EU

A magyar kormány által kitűzöttnél sokkal rosszabb makrogazdasági mutatók szerepelnek az Európai Bizottság következő két évre szóló előrejelzésében. Az Unió szerint kisebb lesz Magyarország növekedése, nagyobb a költségvetési hiánya, ebből következően pedig az államadósság nem csökkenni, hanem nőni fog. Kedvezőtlenebb számokat jósol az EB a munkanélküliség, az infláció és a lakossági fogyasztás terén is. Ha a legfontosabb számokban igaza van, újabb megszorító intézkedésekre lehet szükség.

Csak félszázalékos gazdasági növekedést jósol az Európai Bizottság friss előrejelzése Magyarországnak, szemben a kormány által hivatalosan várt 1,5 százalékos mértékkel, amely a jövő évi költségvetés tervezéséhez is alapul szolgált. Az EB a kormány által kitűzöttnél (2,9 százalék) ugyancsak jóval alacsonyabb, 1,4 százalékos növekedéssel számol 2013-ra.

A régió többi országa számára a magyarországinál kivétel nélkül nagyobb növekedést prognosztizál az EB. Eszerint Szlovákiában jövőre 1,1, 2013-ban 2,9 százalékkal bővül a GDP, Csehországban 0,7 és 1,7, Lengyelországban 2,5 és 2,8, Szlovéniában 1 és 1,5, Romániában 2,1 és 3,4 százalékos lesz e két év növekedése.

A csütörtök délelőtt nyilvánosságra hozott őszi előrejelzés szerint a magyar költségvetés hiánya jövőre 2,8, egy évvel később 3,7 százalék lesz. A kormány 2012-re 2,5, 2013-ra 2,2 százalékos hiányt vár.

Az Európai Bizottság adatai szerint a következő két évben nőni fog az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, az idei 75,9 százalékhoz képest 2012-ben 76,5, 2013-ban 76,7 százalék lesz. Ez nagy különbség a kormánynak a konvergenciaprogramban szereplő prognózisához képest, amely szerint jövőre 72,1, majd egy év múlva már 69,7 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság.

Növekvő munkanélküliség, magasabb infláció

Az uniós számítások szerint az idei csekély bővülés után jövőre 0,8 százalékkal visszaesik a lakossági fogyasztás, majd 2013-ban ismét 0,3 százalékos növekedés várható. A 2012-es költségvetéshez kapcsolt kitekintőben stagnáló, aztán 1,4 százalékkal növekvő lakossági fogyasztás szerepel.

A foglalkoztatás 1,1-kal emelkedik, egy évre rá stagnál, míg a munkanélküliségi ráta ugyan jövőre 11 százalékra csökken, de 2013-ban a mostaninál is magasabbra, 11,3 százalékosra ugrik az EB szerint. A konvergenciaprogramban felvázolt két pálya közül még a konzervatív is 10,9, majd 10,5 százalékosra süllyedő munkanélküliségi rátát vetít előre.

Magasabb inflációt prognosztizál az Európai Bizottság, mint a kormány. Eszerint az idei évre várhatót meghaladó, 4,5, illetve 4,1 százalékos pénzromlás következhet az előttünk álló két évben, szemben a költségvetésben szereplő, 4,2, valamint 3,0 százalékos előrejelzéssel.

Újabb csomag jöhet

A kormány és az Európai Bizottság előrejelezése közötti nagy különbségeknek az is oka lehet, hogy az utóbbi most készült el, míg a konvergenciaprogramot áprilisban hozták nyilvánosságra, a költségvetést pedig szeptember végén nyújtották be, és azóta az eurózóna válsága miatt sokat romlottak a külső körülmények. Ha ennek megfelelően az uniós testület által közölt számok állnak közelebb a valósághoz, akkor újabb takarékossági intézkedésekre lehet szükség, hogy a hiány ne menjen három százalék fölé, és az államadósság ne nőjön.

Már csak azért is szükség lehet egy újabb költségvetési kiigazításra, mivel a januárban hatályba lépő új alkotmány kimondja, hogy amíg "az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésrol szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza".

Az uniós prognózis "Magyarország: rögös út előtt" címet viselő fejezete az előnytelen külső hatások (csökkenő exportkereslet, devizaárfolyam-változások) felsorolása mellett megemlíti, hogy a szeptemberben bejelentett "megszorító intézkedéseket övező bizonytalanság" miatt csökkenő fogyasztás is hozzájárul a gazdaság gyenge teljesítményéhez. A személyi jövedelemadó csökkentése ezen a területen "a jelek szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket" - áll a szövegben. Az EB megállapítja azt is, hogy a 2012-es adóátrendezés "ismét a legszegényebb háztartások terheit fogja növelni".

Fennmaradhat a túlzottdeficit-ejárás

A bizottsági anyagot ismertető sajtótájékoztatón Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa azt mondta, idén ugyan többlettel zárhat a magyar költségvetés a magán-nyugdíjpénztári pénzek bekebelezése miatt, és jövőre is három százalék alatt maradhat a hiány, de rá egy évre már jócskán kicsúszik ebből a tartományból, ezért Brüsszel nem javasolja, hogy az EU szüntesse meg Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást - számolt be a Portfolio.hu. Rehn egyúttal újabb intézkedésekre is sarkallta a magyar kormányt, hogy a hiány fenntartható módon csökkenjen három százalék alá.

Az Orbán-kormány egyik fontos célkitűzése volt, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, mely az ország uniós csatlakozása, 2004 óta folyik ellene. Az uniós "szégyenpadról" nemcsak presztízsokból akar lekerülni a kabinet, hanem azért is, mert Brüsszel azt szabta meg még 2009-ben, hogy többszöri halasztás után Magyarországnak 2011-re fenntartható módon három százalék alá kell vinnie a költségvetési hiányt. Vagyis nemcsak az számít, hogy három százalék alá kerül-e idén a deficit, hanem az is, hogy az EB előrejelzése szerint néhány évre előretekintve nem kerül-e újra a határ fölé.

Az uniós követelmény megszegése azzal a veszéllyel jár, hogy Magyarországtól uniós forrásokat vonnak meg. Az eurózóna adósságválsága kellős közepén az EU-nak demonstrálnia kell, hogy a költségvetési szigorból nem enged, ez a körülmény tehát növeli a büntetés esélyét. A túlzottdeficit-eljárás ügyét azonban nem most zárják le, hanem 2012 májusában - mondta az [origo]-nak egy brüsszeli forrás. 2012 áprilisában lesz meg az első, az Eurostat által is hitelesített kimutatás a 2011-es államháztartási mérlegről, májusban pedig a Bizottság frissíti az előrejelzését. Ha abban már három százalék alatti hiányt lát a következő néhány évre előretekintve, akkor megszűnhet az eljárás Magyarországgal szemben.

Egy negyedéves magyar csoda

A növekedési célkitűzést az utóbbi bő egy évben folyamatosan puhította a kormány. 2010 szeptemberében Matolcsy György gazdasági miniszter a Magyar Rádióban még arról beszélt, hogy 2013-14-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés, novemberben azonban 2011-re 3, 2012-re 3,5, 2013-ra 5, 2014-re 5,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2011 első negyedévében a magyar gazdaság 2,5 százalékkal tudott bővülni az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a Németországba irányuló exportnak köszönhetően. Ez addig a 2006 óta legjobb adat volt, és a kormányzati optimizmust tükrözte, hogy az NGM "fordulatnak" nevezte. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László azonban már akkor jelezte, hogy a magyar gazdaság leszakadóban van a némettől, mivel a magas technológiai színvonalat igénylő német iparnak a magyar beszállítók egyre kevésbé tudnak megfelelni.

A kormány júniusi értékelése szerint mind a kiskereskedelemben, mind a beruházásokban növekedést várt, előbbit az egykulcsos jövedelemadózás, utóbbit a Széchenyi-terv pozitív hatásától. Az NGM közleményében azt írta: "az első negyedéves adatok ismeretében és a pozitív trendfordulók megindulása alapján a konvergenciaprogramban felvázolt növekedési pálya reálisnak és elérhetőnek tűnik".

Hidegzuhany

A hidegzuhany augusztusban érte a kormányt, a második negyedéves adatok szerint ugyanis megállt a magyar gazdaság növekedése. A magyar exportot a német gazdaság növekedésének lelassulása húzta vissza, kétségessé téve, hogy elérhető lesz a növekedési cél. Az NGM első reakcióként a nemzetközi környezet visszaesésére hivatkozott, azt állítva, hogy minden országban meglepetést okozott a második negyedéves GDP-adat.

Orbán Viktor miniszterelnök augusztusban elismerte, hogy nem tartható a növekedési cél - azt mondta, igazodunk a valósághoz. A parlament elé terjesztett büdzséjavaslat októberben idénre már csak 1,9, jövőre 1,5, 2013-15-re 2,9, 3,1, illetve 3 százalékkal számolt, de Matolcsy György azt is hozzátette, hogy a kormány kétszázalékos növekedést szeretne elérni.

Eközben a kormány egyes tagjai igyekeztek konzervatív becsléseket is megfogalmazni. Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára október elején azt mondta, a kormány 1,5 százalékos idei növekedési prognózisa "óvatos". Október végén Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szintén óvatosan fogalmazott, szerinte az 1,5 százalékos növekedés akkor lett volna tartható, ha a külső gazdasági környezet nem romlott volna érdemben. Fellegi kiemelte az európai adósságválságot, de az is mondta, több tényező is van, amely jelentősen befolyásolhatja az előrejelzéseket.

Miért lassul a magyar gazdaság?

A korábban gondoltnál szerényebb növekedésnek külső és belső, a kormány gazdaságpolitikájából független és az által befolyásolt okai is vannak. Európában a gazdasági kilátások a nyáron kezdtek romlani, ez a folyamat pedig most is tart, a feldolgozóipari és szolgáltatóipari mutatók arra utalnak, hogy recesszióba süllyed az eurózóna, ez pedig azt eredményezi, hogy kiveszik a lendület a magyar exportból.

Belső hajtóereje sincs a magyar gazdaságnak, a lakossági kereslet erőtlen, a 2012-es költségvetésben szereplő megszorítás miatt (450 milliárd forint körüli adóemelés, több százmilliárd forintnyi kiadáscsökkentés) a háztartások fogyasztása aligha tud emelkedni. A vállalati beruházások sem kaptak lábra, az egyedüli mentsvár a Mercedes- és az Audi-beruházás befejeződése és a gyártás beindulása lesz.

A végtörlesztés keresztülvitele a bankrendszernek okoz jelentős - a PSZÁF adatai szerint eddig 44 milliárd forintos - veszteséget, a bankok emiatt még jobban visszafogják a hitelezésüket. A formabontó gazdaságpolitika több lépése miatt - és az eurózóna súlyosbodó adósságválsága miatt is - pedig a forint folyamatos gyengülése a devizahitelben maradók számára okoz tehernövekedést.

"A végtörlesztés rontja a leginkább fenyegetettek helyzetét"

Az Európai Bizottság Magyarországról szóló értékelésében külön kitér a végtörlesztésre. Azt írja a "meglepetésszerű" akcióról és a szeptemberben elfogadott törvényről, hogy elsősorban azok a lakosok tudnak majd vele élni, akik viszonylag jobb helyzetben vannak, amúgy is jobban át tudnák vészelni a törlesztőrészletek megemelkedését. A jelentés úgy látja, az egész végtörlesztési program csökkenteni fogja a lakossági fogyasztást, mert azok, akik megtakarításaik felhasználásával végtörlesztenek, azok rövid időn belül újra megpróbálják felépíteni a biztonsági tartalékukat.

Az EB szakértői kiemelik, hogy a legnehezebb helyzetben azok vannak, akik munkahelyüket elveszítették, vagy ez a veszély fenyegeti őket. Az ő helyzetüket rontja a végtörlesztés, mert a forint gyengülése (ami részben a végtörlesztésnek köszönhető) a törlesztőrészletüket tovább növeli. Emellett a bankok is szigorítani fogják a hitelfeltételeket, a vállalatok nehezebben jutnak kölcsönhöz, ha egyáltalán kapnak hitelt, emiatt pedig elbocsátásokra kényszerülhetnek - áll a jelentésben.