Államkötvény jöhet, cukor inkább nem - Befektetési tippek válsághangulatban

Nyugalomra intenek az [origo] által megkérdezett befektetési szakértők, akik szerint nem érkezett el a világvége, az euróövezet nem bomlik fel, a magyar gazdaság helyzete jobb, mint amilyennek a rossz hírek alapján látszik. Államcsőd és bankpánik nem lesz, és most is akadnak jó befektetések. Részvényt, aranyat érdemes venni, lisztet, cukrot viszont nagy mennyiségben nem.

Érdemes fenntartásokkal kezelni a katasztrófa-forgatókönyveket, nem kell pánikba esni, mert valójában nincsen krízis - ezt állították egybehangzóan az [origo] által megkérdezett tőkepiaci elemzők. A Raiffeisen Bank, a KBC Equitas és az Equilor Zrt. szakértőit arról kérdeztük, hogy mit tegyenek, és mit ne a kisbefektetők a forint folyamatos gyengüléséről, illetve a görög, majd az olasz válságról érkező hírek hallatán, valamint azt követően, hogy előbb a Fitch Ratings majd a Standard and Poor's hitelminősítő is rontotta a magyar adósbesorolás kilátásait.

Államcsőd nem lesz

Nyugodtan lehet vásárolni magyar állampapírokat, egyik általunk megkérdezett elemző szerint sincs annak realitása, hogy csődbe menjen a magyar állam, és ne fizesse vissza a kötvények névértékét. "Az eurózóna problémája is meg fog oldódni, az euróövezet nem fog felbomlani, az mindenkinek jóval többe kerülne, mint az adósságválság kezelése, akik pedig kilépnének, azok gazdaságilag megsemmisülnének" - mondta el Herczenik Ákos. A Raiffeisen Bank elemzője szerint ezzel Németország és Franciaország is sokkal rosszabbul járna, hiszen az egész övezet profitál abból, hogy a dél-európai államok miatt gyengébb az euró, mint amilyen nélkülük lenne, a gyengébb euró pedig javítja az eurózóna versenyhelyzetét.

"A magyar gazdaság helyzete is sokkal erősebb annál, mint ahogy azt néhányan láttatni szeretnék" - jegyezte meg Kuti Ákos, az Equilor Zrt. elemzője hozzátéve, ez nem jelenti azt, hogy ne jöhetne még forintgyengülés, jegybanki kamatemelés, az állampapírpiacon pedig további hozamemelkedés (az állampapíroknál a hozamemelkedés az árak esését jelenti, így aki lejárat előtt eladja a papírját, az rosszul jár). Ennél nagyobb drámára viszont egyik általunk megkérdezett elemző sem számít az állampapírok piacán.

Mindez azt jelenti, attól semmiképpen nem kell tartani, hogy a magyar állampapírok vásárlói elbuknák a befektetésüket, az viszont racionális, ha most inkább a rövid futamidejű papírokat (3-6 hónapos diszkont kincstárjegyeket) részesítik előnyben, a hosszabb kötvényeket pedig majd később, a hozamemelkedési "ciklus" elmúltával kezdik vásárolni.

A forintpiacon sincs dráma

Kuti Ákos szerint a forintpiacon sincsen dráma, mivel az euró nem durva ugrásokkal, hanem folyamatosan erősödik. "Majd akkor beszélünk krízisről, ha begyorsul a forint gyengülése" - fogalmazott az elemző, aki szerint azért van abban ráció, ha valaki erre spekulál.

"Meg lehet tenni, hogy 310 forint körüli árfolyamnál az ember euróra váltja a megtakarítása egy részét, és majd 330-nál megpróbálja visszaváltani, de azért nagyon óvatosnak kell lenni" - mondja Kuti, hozzátéve, hogy a devizapiacon lehet a legnagyobbakat a leggyorsabban bukni, mert nagyon nehéz elcsípni egy erősödésnek vagy gyengülésnek a végét. "És persze az sem biztos, hogy elmegyünk 330-ig" - teszi hozzá Kuti Ákos, aki szerint 320 forintos euróárfolyam fölött már erősödésre érdemes játszani.

Herczenik Ákos ennél optimistább, szerinte 320 fölé sem gyengül az árfolyam tartósan, jóllehet ebben a nemzetközi hangulaton túl a magyar kormány kommunikációjának is van szerepe. "Ha a kormány képes és hajlandó piacbarátabb kommunikációt folytatni, akkor a befektetők újra jobban kedvelik majd a forintot" - mondta, felidézve az év elején bemutatott Széll Kálmán-tervre adott kifejezetten pozitív nemzetközi befektetői válaszokat.

Mit nem érdemes csinálni?

- a párnacihában tartani a spórolt pénzt - bármilyen szimpla befektetés jobb ennél, így legalább a pénz reálértékét meg lehet őrizni
- elfordulni a magyar állampapíroktól - államcsőd nem lesz, a kötvényeket a magyar állam vissza fogja fizetni
- megrohamozni a bankokat, és kivenni az ott tartott pénzt - bankcsődnek nincs semmi előjele, a magyar bankrendszer minden problémája ellenére stabil
- mindenáron külföldre rohanni a leköthető pénzekkel - amennyire biztonságos az európai bankok, annyira biztonságosak a magyarok is
- teljesen elfordulni a részvénypiactól - lesznek még áresések, de jó lehetőségek is akadnak
- egyetlen jó befektetési ötletre rátenni a rendelkezésre álló pénz 30-50 százalékát - a bizonytalanság most különösen nagy, érdemes megosztani a portfóliót
- a kockázatok kezelése nélkül beleugrani bármilyen befektetésbe - a hektikus piacokon öngyilkosság a veszteségek behatárolása nélkül kereskedni
- lisztet, cukrot venni nagy mennyiségben - az infláció ugyan emelkedik, de hiperinfláció biztosan nem lesz, és áruhiány sem

Kockázatkezelés nélkül öngyilkosság tőzsdézni

"Nincsenek nagyon drasztikus mozgások a piacon, a részvényeknél legalábbis biztosan nem" - állítja Kuti Ákos, aki szerint ettől még igaz, hogy a piac a shortos szemléletet támogatja, vagyis több lehetőség kínálkozik most az áresésre játszó befektetők számára, mint azoknak, akik az áremelkedésből igyekeznek profitálni.

"Hosszú távú csökkenő trendben vagyunk, amely inkább kínálja magát a shortolásra, miközben ilyenkor is vannak kisebb-nagyobb felpattanások, amelyekből szintén lehet nyerni" - mondta Somi András is. A KBC Equitas vezető elemzője szerint több olyan értékpapírt (származékos, valamilyen mögöttes termékhez kötött papírokat, certifikátokat vagy speciális, tőzsdei befektetési alapokat, ETF-eket) érdemes beépíteni a portfólióba, amelyek értéke az árak esésével nő. A szakember szerint a részvénypiacon most a kockázatkezelésen van a legnagyobb hangsúly, a veszteségek behatárolása (például a még vállalt mínuszt előre meghatározó stop-loss megbízás) nélkül ma "öngyilkosság" kereskedni, és olyan limiteket érdemes beállítani, amelyek mellett legrosszabb esetben is csak a teljes tőke 1-2 százaléka úszhat el.

"Nagyon sokan bukták el az elmúlt fél évben a vagyonuknak akár az ötödét amiatt, hogy egyetlen nyerőnek tűnő ötletre tették fel a pénzük 30-40 százalékát, és nem voltak elég kitartóak a saját maguknak meghúzott veszteség-nyereség elvárások mellett" - mondta el tapasztalatait Kuti Ákos is. A stop-loss megbízást javaslata szerint úgy érdemes beállítani, hogy a potenciális nyereség több legyen, mint a lehetséges veszteség, de ha a befektető már elhatározott valamit, akkor ahhoz tartsa is magát, és a pillanat hevében ne remegjen meg a keze. "Ez a tapasztalatok szerint mindig rossz döntést szül" - mondja Kuti Ákos.

"Bizonytalan időkben is vannak jó sztorik, olyan részvények, amelyeket például a gyenge forint vagy az ország esetleges leminősítése sem húz le, ezeket kell megtalálni a tőzsdén" - tanácsolja Herczenik Ákos. Az elemző a Molt hozza példaként, amelynek ugyan nem volt kiugró a harmadik negyedéves gyorsjelentése, de mivel folyamatosan érkeznek a hírek ígéretes kutatási eredményekről, és a cégnek jelenleg nincsen külső finanszírozási igénye, sőt a tartósan gyenge forinton is nyer, válságálló befektetésnek is jó lehet. A régiós olajcégek Kuti Ákos szerint is jó vételnek számítanak, mint ahogy a Magyar Telekom vagy a Graphisoft Park árfolyama is jó beszállási pontot jelenthet, miközben a bankszektort most mindenképpen érdemes hanyagolni.

Bankpánikra semmi ok

Ez persze nem jelenti azt, hogy banki ügyfélként ne lehetne bízni a bankokban. Épp ellenkezőleg, a hazai bankszektor tőkehelyzetét és stabilitását mindhárom elemző egyformán biztosnak látja, a lekötött bankbetéteket pedig néhány hónapos időtávra befektetési tippnek sem söpri le asztalról. "Ezekkel nem lehet nagyot tévedni, egy-egy bank 2-3 hónapos akciójával évi 7-7,5 százalék körüli kamatot lehet kockázatmentesen zsebre tenni" - fogalmaz Kuti Ákos.

A közeljövőben ráadásul inkább felfelé kúszhatnak a banki kamatok, ami a hiteladósoknak nyilván rossz hír, a betéteseknek viszont annál jobb. "Ha a bankok ismét forrásszűkében lesznek, és a 2009-es időszakhoz hasonló betéti verseny indul el, akkor egyre jobb akciókat láthatunk majd" - mondja Somi András. Rövid távra a bankbetétekhez hasonló hozamot és azoknál még nagyobb rugalmasságot kínáló pénzpiaci befektetési alapok is szóba jöhetnek, mint az elemző mondja, átmenetileg a képzettebb befektetőknek "sem ciki" ilyen alapokba tenniük a megtakarításuk egy részét, nem kell mindent a részvénypiacon kockáztatni.

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e Ausztriában vagy máshol külföldön bankszámlát nyitni, és magyar megtakarítóként ott befektetni a pénzt, az elemzők szerint semmi szükség. Ennek legfeljebb a kockázatmegosztás szempontjából lehet értelme, hasonlóképpen ahhoz, ha a befektető nemcsak forintos, hanem euróalapú vagy dollárbefektetéseket is választ a portfóliójába.

Az aranyat a pszichológia húzza

Érdekes kérdés az arany árfolyama, amelynél az elemzők szerint fundamentálisan már rég nem indokolt az árfolyam további emelkedése. Véleményük szerint csak pszichológiai motivációk, az arany tipikus "menekülő" befektetési jellege miatt drágul a nemesfém, ez viszont azt jelenti, hogy az arany az elkövetkező 1-2 hónapban is jó választás, de nagyon nagy meglódulásra már aligha lehet számítani.

Az aranyat elsősorban nem fizikai valójában javasolják megvásárolni az elemzők. Ékszerek, tömbök formájában jóval drágább ugyanis beszerezni, értékpapírosított formában sokkal inkább megéri. ETF-ek révén vagy akár aranybányarészvények formájában is lehet aranyat venni, ez utóbbira Kuti Ákos egy konkrét tippet ad, a Freeport Mc'MoRan nevű amerikai cég részvényét. A Freeport a világ egyik legnagyobb aranykitermelője és forgalmazója, részvényének árfolyama pedig szorosan együtt mozog az arany világpiaci jegyzésével.

Warren Buffet már komolyan vásárol

A világ egyik leggazdagabb befektetési gurujának befektetési alapja, a Berkshire Hathaway 15 éve nem vásárolt annyi részvényt, mint amennyit az év harmadik negyedében, amikor is 23,9 milliárd dollárt fektetett be a világ tőzsdéin. Buffet a jelek szerint már olcsónak ítéli meg a részvényeket, de tudni kell róla, hogy tipikusan az a befektető, aki igen hosszú távra tervez, befektetéseinek átlagos futamideje 15 év körül van. Mint Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője elmondta, Buffet példáját szívesen követnék a hazai kisbefektetők is, ám a tapasztalatok szerint nem tudnak hozzá hasonlóan hosszú távra "beleülni" a részvényekbe. "Ha valaki két év alatt szeretné azt elérni, amit Buffet 15 év alatt tud, és hajlamos összekeverni a kereskedést (a gyakori ki-, beugrálást) a befektetéssel, az nagy csalódásokhoz vezet" - hívta fel a figyelmet az elemző.