Elvárja a kormány a béremelést, de nem mindig kompenzálja a cégeket

Jövőre a legfeljebb 190 ezer forintos bruttó bérű dolgozók után adna adókedvezményt a kormány az elvárt béremelés teljesítéséért, de 300 ezer forintos bérig megköveteli a bérnövelési ajánlás betartását. Az önkormányzatok 17 ezer forintra emelhetnék a magánszemélyek kommunális adóját.

Havonta 27 helyett csupán 5,5 százaléknyi adót kellene fizetniük azoknak a cégeknek, akik kellően megemelik az alacsony keresetű dolgozóik bérét - ezt mondja ki a jövő évi adócsomaghoz benyújtott egyik módosító indítvány. A javaslatot papíron a parlament költségvetési bizottsága, valójában azonban a kormány, illetve az adótörvényekért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium nyújtotta be, ezért elfogadására jó esély van a menetrend szerint jövő heti első parlamenti szavazáson és a rá következő héten tartandó zárószavazáson. (A szavazások egy-egy héttel történő elcsúsztatása sem kizárt, ennek okáról itt olvashat.)

A szóban forgó indítvány írja le azt, hogy a kormány miként kompenzálja azokat a munkáltatókat, akik hajlandóak a kabinet elvárása szerinti mértékben megemelni a dolgozóik bruttó bérét. Ez szükséges ahhoz, hogy az alacsony keresetűek nettó keresete ne csökkenjen jövőre. Az elvárt bruttó béremelésről nincs még kormánydöntés, de a gazdasági tárca korábban 5 százalékos bérnövelési ajánlást említett.

A szóban forgó indítvány úgy szól, hogy a 27 százalékos tb-járulékot szociális hozzájárulási adóra nevezik át (ez megegyezik Rogán Antal fideszes politikus két héttel ezelőtt benyújtott javaslatával), és ebből az adóból kedvezmény illeti meg az elvárt béremelést teljesítő munkaadókat. A kedvezmény maximuma havi 16 125 forint, ezt akkor kapja a cég, ha a dolgozó bruttó bére a 75 ezer forintot nem haladja meg, afölötti keresetnél az adókedvezmény folyamatosan csökken, és havi bruttó 190 ezer forintnál teljesen megszűnik. Mivel a minimálbért havi 92 ezer forintra vinné fel a kormány, ezért a teljes adókedvezményt csak a részmunkaidőben foglalkoztatottak után vehetnék igénybe a cégek.

Nem lesz olyan nagyvonalú az állam

Több nehezítő feltételt is beépítene azonban a javaslat. Csak akkor kaphatja a fenti kedvezményt a cég, ha minden olyan munkavállalója bérét megemeli, akik havi bruttó 300 ezer forint alatt keresnek, és az emelés révén nettó bérük nem csökken. Vagyis az állam csak a havi 190 ezer forint vagy az alatti bruttó bért keresők után adna kedvezményt, de a cégektől elvárja a 190 és 300 ezer forint közötti keresetűeknél is a bérfejlesztést. Amelyik cég nem teljesíti a nettó bér szinten tartásához szükséges minimális bruttókereset-emelést, azt két évre kizárhatják a közbeszerzésekből, és nem kaphat állami támogatást. Az után a munkavállaló után viszont egy fillér kedvezmény sem jár, akinek két vagy több munkahelye van, bármilyen keveset is keres egyik vagy másik helyen.

Ha egy új cég jönne létre, ott - mivel nincs mihez viszonyítani, nincs értelme béremelési követelményt felállítani - minden 190 ezer forint alatti bruttót kereső munkavállaló után jár az adókedvezmény.

A kormány pedig már most törvénybe iktatná azt is, hogy 2013-ban is jár kedvezmény, de az lényegesen kisebb lesz a mostaninál. Akkor legfeljebb havi 12 ezer forint adókedvezmény illeti meg a céget dolgozónként havi bruttó 75 ezer forintos keresetig, afölötti keresetnél elkezd fogyni a kedvezmény, és 135 ezer forint felett el is fogy.

Két speciális munkavállalói csoportra külön kedvezményt is adna a kabinet. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban alkalmazottak után a minimálbérig 27 helyett 18 százaléknyi adót fizet a cég, a minimálbér feletti rész után pedig az általános 27 százalékot. A közszférából elbocsátottakat alkalmazó cégek pedig a minimálbér duplájáig a normál adómérték felét róhatják le egy éven át.

Adózhat a termőföld, több lehet a kommunális adó

A kompenzációs indítvány mellett szolgálnak még érdekességgel a kormány támogatását élvező legújabb benyújtott módosító indítványok. A magánszemélyeket terhelő kommunális adó maximuma éves szinten a mostani 12 ezer forintról 17 ezer forintra nőne. Az önkormányzatok a termőföldet is adóztathatnák telekadóval. A kormány egy ponton viszont meggondolta magát: eredetileg szabad kezet adtak volna az önkormányzatoknak, hogy a már meglevő helyi adók mellett újakat vessenek ki, és a négyzetméter-alapú építmény- és telekadónak nem lett volna felső határa, most mindkét ügyben visszavonulót fúj a kabinet. A bekalkulált bevételt ehelyett részben azzal teremtenék elő, hogy a közműszolgáltató cégeket is megadóztathatnák az önkormányzatok.

A chipsadónál is kiterjesztenék az adóztatott termékek körét. A szörpök, koncentrátumok után literenként 200 forint népegészségügyi termékadót szedne be az állam, az extrém magas gyümölcstartalmú lekvárok kivételével az összes lekvárt kilónként 500 forint adóval sújtanák, a cukrozott kakaópor után pedig kilónként 70 forintot kellene fizetni.

600 ezer forintig adómentesen lehetne ingó tárgyat eladni

Aki ingó vagyontárgyat értékesít, annak figyelnie kell a várható változásokra. Most a szabály az, hogy az ingó eladásakor kapott bevétel egynegyedét jövedelemnek tekinti az adótörvény, és az után le kell róni a személyi jövedelemadót. Jövőre viszont az lesz a szabály, ha a parlament is elfogadja az erre vonatkozó módosító indítványt, hogy évi 600 ezer forintos bevételig nem keletkezik jövedelem, és csak az afölötti bevétel után kell leróni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A fémhulladékot átvevőhelyen leadó személynek a bevétel után 4 százalékos adót kell megfizetnie.

Az autósokra kivetendő biztosítási adó maximuma évi 30 295 forint lehet egy módosító indítvány szerint. A munkáltató által a munkaadójának, végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő juttatás adómentes lenne 7,5 millió forintig, amennyiben a pénzt közvetlenül ahhoz a bankhoz utalja a cég, amelyiktől a dolgozó felvette a devizahitelt.

A flottaüzemeltető vállalkozásnak is kellene regisztrációs adót fizetnie a belföldi magánszemélynek bérbe adott autó után. Kötelezővé tennék a gazdasági kamarai tagságot, éves díja ötezer forint lesz. A termékdíjtörvény átírását is kezdeményezi a kormány, de már ezzel párhuzamosan három másik verzió is fut a parlament előtt, más-más mértékben emelnék az egyes termékdíjköteles termékek terhét.

A külföldi tehergépjárművek adóját mégsem törölné el a kormány jövőre. Bizonyos állami intézmények autóira nem kellene kötni kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.