"Az INA nem a Mol kirendeltsége" - interjú a horvát miniszterelnök-helyettesi poszt várományosával

Az INA két stratégiai partner vállalata kell, hogy maradjon, és nem lenne szerencsés, ha a Mol többségi tulajdonossá válna, véli Radimir Cacic, a Horvát Néppárt elnöke, aki a most vasárnapi választások után várhatóan miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter lesz Horvátországban. Szerinte a kormánynak nem a korrupciós vádakkal kell foglalkoznia, hanem el kell érni, hogy a Mol és a horvát állam stratégiai szinten tárgyaljon egymással.

- A most vasárnapi horvátországi választásokon jó eséllyel a baloldali pártkoalíció győz, és így várhatóan ön lesz a miniszterelnök-helyettes és a gazdasági miniszter. A Mol mint az INA fő tulajdonosa folyamatos védekezésre kényszerült az elmúlt hónapokban, részben azért, mert többségi tulajdonossá próbált válni a cégben. Közben a horvát nyilvánosságban azt is sokan kritizálták, hogy jelenleg ötven százalék alatti a Mol tulajdonrésze, mégis többségi befolyása van a menedzsmentben. Ön hogy látja, helyes, hogy a Mol egyedül is döntésképes a cégen belül? Engedné, hogy többségi tulajdonossá váljanak?

- A Mol 2003-ban lett először kisebbségi tulajdonosa az INA-nak, és akkor kötött a horvát állammal egy szerződést, amely a mai napig él. Ebben azt áll, hogy az állam és a Mol stratégiai partnerek. A szerződésből egyértelműen következik, hogy az INA egy horvát vállalat, és nem csupán egy zágrábi kirendeltsége a Molnak. Ez alapvető különbség, ami így is kell, hogy maradjon, ez nem képezheti tárgyalások alapját.

Ezzel a felfogással ellentétes események zajlottak azonban az elmúlt pár évben. A 2003-as kezdeti privatizáció után a Mol először 25 százalék plusz egy szavazattal bírt, és volt 25 olyan fontos téma, amelyben tulajdonosi konszenzusra volt szükség, tehát a Molnak is döntő szava volt. Később azonban a Mol 47,2 százalékra tudta növelni a részesedését, a horvát állam pedig 44,75 százalékos tulajdonos lett. A változó részvényesi struktúra után a horvát kormány több mint negyvenszázalékos tulajdonrésze mellett kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik a cégben, mint amennyi a Molnak volt 25 százalékkal. Ez finoman fogalmazva is furcsa, és akkor a lehető legudvariasabban fogalmaztam.

Természetesen elképzelhető olyan helyzet, amikor a menedzsmentjogok túllépik azt a mértéket, ami a tulajdonosi hányadból származik. De ilyen esetben extra díjat kell fizetnie annak, aki pluszjogokat kap. Az INA esetében nem tudni ilyen extra díjról, ezért kételkednek sokan, hogy mi történt a háttérben. Mindez azonban az igazságügyre tartozik.

Az INA részvényesi megállapodásáról, illetve Sanader volt miniszterelnök korrumpálásról szóló per azonban nem a legfontosabb probléma a céggel kapcsolatban, és nem is az én problémám. Ha gazdasági miniszter leszek, az lesz a feladatom, hogy rávegyem a két fő tulajdonost, kommunikáljanak stratégiai szinten egymással, egy mindkét félnek gyümölcsöző együttműködés érdekében. A következő kormánynak erre kell megoldást találnia.

Ebben a környezetben nem hiszem, hogy pozitív üzenete lenne annak, ha változna a cég tulajdonosi szerkezete. A két fő tulajdonos befolyását arra a szintre kell hozni, amit a tulajdonosi részaránya megkövetel.

- Tud arra egy konkrét példát mondani, hogy ez mit jelentene?

- A Molnak és a horvát kormánynak le kell ülnie a menedzsmenttel, össze kell gyűjtenünk, hogy milyen ötletek vannak és melyek voltak eddig az akadályok, félreértések és problémák. Az egyik ilyen valószínűleg az volt, hogy a mostani kormány már nem tudott döntéseket hozni, ami részben érthető. A volt miniszterelnök és a miniszterelnök-helyettes is a vádlottak padján ül, miközben a pártjuk még mindig kormányoz. Ennek a kormánynak ezért már nincs meg a teljes legitimitása ahhoz, hogy döntéseket hozzon. A választások után az új felhatalmazással bíró kabinetnek már meg kell hoznia a szükséges lépéseket. Az INA igazgatósága és menedzsmentje is tisztában van a jelenlegi helyzettel, és meg is értik azt. Én úgy látom, hogy mindenki készen áll arra, hogy leüljön egyeztetni és továbblépjen.

Radimir Cacic

Radimir Cacic a liberális Horvát Néppárt elnöke, a most vasárnapi választások után a horvát gazdasági miniszteri és miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa. A mérnök végzettségű Cacic már 1979-ben saját vállalkozást alapított, és 1989-ben az év menedzserévé választották Jugoszláviában. A jugoszláv időkben is sikeres volt, de vagyonra az 1990-es években tett szert. Politikusi karrierjének első csúcspontja az volt, amikor 2000-ben Ivica Racan kormányában a közmunkákért, újjáépítésért és építésügyért felelős miniszter volt. Mivel vállalkozásai is az építőiparban tevékenykedtek, ebben az időszakban sok támadás érte. 2005-től 2008-ig Varazdin megye kormányzója volt. 2010. január 8-án autóbalesetet okozott Magyarországon, az M7-es autópályán, amelyben két ember meghalt. A baleset miatti per jelenleg is tart.

- Helyes lenne, ha a Mol többségi tulajdonossá válna az INA-ban?

- Nem hiszem, hogy jelenleg ez helyes lépés volna. Sokkal inkább az az első számú feladat, hogy a 2003-as szerződésben foglalt kötelezettségeket mindkét fél betartsa.

Még az INA új vállalati felépítése sem felel meg a horvát törvényeknek. A cég irányítási modellje ugyanis a német és az angolszász vállalatirányítási rendszerek keveréke. Jelenleg egy olyan korcs helyzet van, ami lehetővé teszi, hogy a horvát felet kihagyják a döntéshozatali folyamatból. Használhatja az INA az egyik vagy másik rendszert, de nem keverheti azokat, különösen azért, mert a horvát törvények nagyon szigorúak e téren, és előírják, hogy a két irányítási rendszer nem vegyíthető. A mostani helyzet egyik félnek sem jó, és azt mutatja, hogy a cégben nem uralkodik jó hangulat.

- Találkozott az INA vagy a Mol vezetőivel, hogy egyeztessenek?

- Az INA menedzsmentjével találkoztam, elmondtam, hogyan gondolkozom a probléma megoldásáról.

"Az üzleti stratégiánkról folytatott tárgyalásokra kell koncentrálnunk, és más dolgokat pedig figyelmen kívül kell hagyni."

- Mint november elején kiderült, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója továbbra is gyanúsított Horvátországban, annak ellenére, hogy az állítólagos korrupció magyar szálát Budapesten vizsgálják. Kizárólag kommunikációs szempontból vállalható tárgyalópartnere lehet ő a horvát kormánynak? Ön bánná, ha az újságok címlapján úgy jelenne meg, mint aki kezet fog Hernádival?

- Harminchét éve dolgozom az üzleti életben mint cégvezető, és huszonegy éve politizálok. Évtizedekkel ezelőtt megtanultam, hogy nem kell mások felett ítélkeznem. Az én feladatom, hogy megvédjem az üzleti vállalkozás vagy - ha kormányon vagyok - az állam érdekeit.

Amíg a bíróság nem hoz ítéletet, nem neveznék senkit bűnösnek. Az INA-ban nagyon bonyolult helyzet alakult ki, a megoldásához arra van szükség, hogy mindkét oldal megbízzon a másikban. Az üzleti stratégiánkról folytatott tárgyalásokra kell koncentrálnunk, és más dolgokat pedig figyelmen kívül kell hagyni.

- Nem arra kérem, hogy ítélkezzen, inkább azt kérdezem, hogy mennyire sérült Hernádi horvátországi imázsa a róla megjelentek miatt, lehet-e még tárgyalópartnere a horvát kormánynak.

- Nem mondanám, hogy ez akadály lenne. Bárkiről bárki bármit állíthat, de újsághírek és a közvéleményben kialakult kép nem befolyásolhatja az INA-ról folytatott komoly egyeztetéseket.

- Hogyan lát majd neki az egyeztetéseknek? Milyen tervekkel készül?

- A horvát autópályák beruházásának a modelljét én hoztam létre, és Horvátország meg is valósította azt. Négy év alatt négyszáz kilométer autópályát építettünk úgy, hogy az egy kilométerre eső átlagár ötmillió euró volt. A konzervatív kormány (amelyik 2003 óta van hatalmon, és vasárnap várhatóan elveszti a választásokat - a szerk.) nyolc év alatt 200 kilométert épített fel, úgy, hogy az átlagár tízmillió euróra jött ki. Természetesen ezek után nem is egy, hanem egy egész csokor közülük börtönbe került utána.

De az autópálya-sikereket nem személyesen Radimir Cacic érte el, egy egész "piramis", az államigazgatás és tanácsadók rendszere állt mögöttem.

A Mol komoly vállalat, amelynek komoly mennyiségű pénz áll a rendelkezésére. Ebből következik, hogy a céljaik eléréséhez a legjobb embereket tudják megfizetni. A horvát állam mögött ezzel szemben csak a bürokrácia és a hivatalnokok állnak, éppen ezért én nem rájuk támaszkodva hoztam létre az autópálya-építések modelljét és más projektjeimet. Kizárólag a világ legjobb tanácsadóival dolgoztam. Ez a jövőben is így lesz, nem az én feladatom lesz, hogy kitaláljam, mi a legjobb megoldás számunkra, hanem meg fogunk fizetni nemzetközi tanácsadókat.

Az INA körüli új tárgyalásoknak sokkal átláthatóbbnak, transzparensebbnek kell lenniük, mint eddig voltak, és a közérdeket sokkal szigorúbban kell követnünk.

- A célja tehát az, hogy tanácsadókat fogadjon fel, újratárgyalja az INA-val, illetve a Mollal, hogy milyen módon folyik a vállalatirányítás az INA-n belül. Emellett azt is megfogalmazta, hogy a Mol tartsa meg a jelenlegi jogait, miközben a horvát kormányéi nőnek. Hogyan tudja ezt kivitelezni, ha valóban nem vesz el semmit a Moltól?

- Nem akarunk se többet, se kevesebbet, csak annyit, amennyi a törvény szerint a mienk. Ahogy korábban is jeleztem, a célom, hogy az eredeti privatizációs megállapodás szellemét visszahozzam, amiben az állt, hogy az INA egy horvát vállalat két stratégiai partnerrel, a horvát kormánnyal és a Mollal. Az INA - megerősítem - nem a Mol a helyi kirendeltsége. Mindezt úgy kell végrehajtanunk, hogy az törvényes is legyen, ilyen nagyon egyszerű. A horvát törvények tételesen felsorolják, hogy a különböző szintű tulajdonrészekhez (5, 10, 25 százalék plusz egy szavazat), milyen részvényesi jogok járnak.

- Melyek azok a jogok, amelyek ezek alapján járnának a horvát kormánynak, de most nincsenek meg neki?

- A két stratégiai partnernek először le kell ülnie, átnézni az összes dokumentumot és kitalálnia, hogy mit csináljon. Ez egy túlságosan fontos és stratégiai kérdés ahhoz, hogy először egy újságban beszéljek róla.

- A 2009 elején kötött részvényesi megállapodás szerint a horvát kormány átveszi az INA-tól a gázüzletágat. Ennek azért van jelentősége, mert a gázárak jelenleg a piaci ár alatt vannak Horvátországban, így ez az üzletág veszteséget termel.

- Nem hiszem, hogy a jövőben ez problémát fog jelenteni. Ez akkor volt gond, amikor nagy volt a rés a piaci és a hatósági árak között.

- Az árkülönbség jelenleg is 25 százalék.

- Valójában egy kicsit kevesebb, mint 25 százalék, és folyamatosan csökken. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a koncesszió ára még mindig sokkal alacsonyabb Horvátországban, mint Magyarországon. Ezért van bőven tér arra, hogy forrást találjunk a probléma kezelésére.

Horvátországban vasárnap lesznek választások. A Cacic vezette párt a baloldali "Kukuriku" koalíció tagja.

- Tehát az mondja, hogy az állam át fogja venni a gázüzletágat?

- Hogyha sikerül a két fél együttműködését rendezni, akkor ez lesz a kisebb probléma. Az a célunk, hogy egy átfogó megoldást találjunk, és utána mindegyik részlet, a csomag részeként, a helyére kerülhet majd.

- A volt miniszterelnök Ivo Sanader ellen jelenleg per folyik Horvátországban, amelynek része az a vád is, hogy a részvényesi megállapodást egy 10 millió eurós korrupció kísérte. Ha ez bizonyítást nyerne, a horvát kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy újratárgyalja a szerződést. Élni fognak ezzel?

- Koncentráljunk inkább arra, hogyan tudunk együttműködni. Annak érdekében, hogy elérjük a céljainkat, mindkét stratégiai partnernek jóhiszeműnek kell lennie. Minden konfliktus mindkét félnek csak kárt okoz. A kormány is és a bíróság is végezze a saját munkáját.

- Az új, várhatóan koalíciós kormány pénzügyminiszteri posztjára esélyes Slavko Linic a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Horvátország is hitelszerződést fog kötni a Nemzetközi Valutaalappal. Ön is így látja?

- A jelenlegi gazdasági környezet nagyon kockázatos, és ahogy Magyarország példája is mutatja, soha nem szabad az IMF-re azt mondani, hogy soha. Ettől függetlenül nem kell elsietnünk a kérdést.

- Horvátország több mint két éve recesszióban van. Mi a terve?

- A defenzív megoldások biztos nem vezetnek sikerre. Egyszer két dolgot kell csinálnunk. Be kell fagyasztani a kormányzati kiadásokat és fel kell pörgetni a gazdaságot.

A legnagyobb befektetési terület az energiagazdaság, elsősorban a vízenergia. A beruházásokhoz magán-, állami és EU-forrásokat is fel kell használnunk. Horvátország jelenleg ötven százalékát sem használja vízenergia-kapacitásának. Az egy főre jutó energiaimportban az első helyen állunk Európában, ami egy tragédia. Semmit sem tett az ország egy elmúlt 30-35 évben ezen a területen.

A második nagy terület a turizmus. Horvátország a leginkább szezonális turisztikai célország. Száz vendégágyból átlagosan 50 apartmanokban van, 25 kempingekben, 12,5 hotelekben és azoknak is csak a fele négy- vagy ötcsillagos szállodákban. Így a teljes piac 7-8 százaléka képes csak két hónapnál hosszabb ideig működni az évben. Annak érdekében, hogy ezt helyrehozzuk, változtatnunk kell az adórendszerünkön és a banki hitelezési gyakorlaton is.

A horvát tengerpart legjobb területei közül 21 millió négyzetméter az állam kezében van, leginkább a katonaságnál. Az ilyen szintű telkek négyzetméterára átlagosan sehol sincs 200 euró alatt, azaz megközelítőleg négymilliárd eurós értékről beszélünk. Természetesen nem mind kerül majd eladásra, de a legjobb telkeket fel kell ajánlani négy- és ötcsillagos szállodák építésére. Eddig egyáltalán nem létezett kormányzati stratégia erre vonatkozólag, ami nem jó, de az új kormánynak egy lehetőség. Minden rosszban van valami jó.

- A kampány során sok szó esik az újraiparosításról. De az állami támogatások miatt a horvát ipar egyik legfontosabb pillérét, a hajógyárakat le kell építeni az EU előírásai miatt. Egyik oldalon próbálják a turizmus és a szolgáltató szektorok mellett az ipart erősíteni, a másik oldalon éppen gyengíteniük kell azt. Mi lesz az így keletkezett munkanélküliek tízezrével?

Valóban két ellentétes folyamat játszódik le. Közben koncentrálunk a hagyományos iparágakra, mint amilyen az élelmiszer-, a textil-, a bőr-, a fa- és a vasipar. Plusz a high-tech iparágakat is segítenünk kell.

Horvátországban már most is magas a munkanélküliség, sokszor elmondtam, hogy ennek a megoldása az új kormány egyik legfontosabb feladata. A kormány nem azért van, hogy az adófizetők pénzét költse, hanem hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben a gazdasági szereplők munkahelyeket teremtenek.

"A médiában sokan hamisan vádoltak, őket mind bepereltem, és meg is nyertem a pereket."

- A vasárnap végződő kampány legfontosabb témája a korrupció. Sanader pere jelenleg is zajlik, miközben az ügyészség a jelenlegi kormánypárt egészét vádolja korrupcióval. A mostani kampányban ez nem volt téma, de ön a politikai karrierje előtt építési vállalkozó volt, majd infrastruktúráért és az építésügyekért felelős miniszter lett. Amikor a miniszteri székben ült, az ön által alapított cégek is jutottak állami megrendeléshez. A korrupciós ügyekre ennyire fókuszáló kampány után megfelelő személy ön a gazdasági miniszteri posztra?

- Természetesen teljes mértékben megfelelő személy vagyok rá. A korábbi kormányzásunk idején minden támadás engem ért, mert az üzleti életből jöttem, és könnyebb volt rajtam fogást találni, mint valakin, aki az egyetem után a politikában kezdett. De az összes vizsgálat lezárultával - a parlamenti vizsgálatot én magam kezdeményeztem - az ügyészség és a konzervatív párt igazságügyi minisztere is kijelentette, hogy a legkisebb kétség sem férhet ahhoz, hogy nem tettem semmi törvényelleneset.

Én voltam az egyetlen tagja a parlamentnek, aki nem élt a mentelmi jogával. A képlet nagyon egyszerű: vagy tisztességes valaki, vagy nem az. Az általam alapított cégek semmilyen megrendeléshez nem jutottak az autópálya-építések során.

- Egy parlamenti bizottság később mégis azt állította, hogy 132 millió kuna értékben jutottak állami megrendelésekhez.

- A parlament kérésére az ügyészség kivizsgálta a cégeimet - ahol tulajdonos vagy menedzser voltam a politikai pályafutásom előtt -, és megerősítették, hogy semmilyen bűncselekmény nem történt. A médiában sokan hamisan vádoltak, őket mind bepereltem, és meg is nyertem a pereket.

- Tavaly januárban autóbalesetet okozott Magyarországon az M7-es autópályán. A kocsiban, amelynek hátulról nekiment a ködös időben, négyen utaztak, közülük ketten a kórházban meghaltak. A Kaposvári Bíróságon jelenleg is folyik a per az ügyben. Itt sem fogja használni a mentelmi jogát?

- Természetesen nem.

- Ha hátulról megy neki egy autónak, nagyon nehéz olyan helyzetet elképzelni, amikor nem ön a hibás.

- A baleset körülményeit is fontos ismerni. Az időjárási viszonyok nagyon rosszak voltak, és a sebességhatár alatt vezettem. A bíró feladata, hogy döntsön az ügyről. Én tudom, mi történt, és nem kérdés, hogy egy tragédia, ami nagyon nehéz belső teher számomra, de semmi tisztességtelent nem követtem el.

A személyes felelősség minden kétséget kizáróan az enyém, hiszen nekimentem az előttem lévő kocsinak. Hogy milyen jogi felelősség terhel, azt majd a bíróság eldönti.

- A Somogyi Hírlap beszámolója szerint a baleset után a rendőrségen vállalta a felelősséget a balesetért.

- Az emberi és erkölcsi felelősségem nem kérdéses. Hogy milyen jogi következményei lesznek, arról a bíróság dönt majd.