Járai: Nem értette a devizahitelezés veszélyeit az előző kormány

A 2002 és 2010 között hivatalban lévő kormányok esetleges érdekeltségeik miatt nem akarták érteni a lakosság devizában való eladósodásának problémáját - jelentette ki a jegybank korábbi elnöke. Járai Zsigmond szerint a jegybanknak akkor alig volt eszköze az eladósodás megakadályozására, a pénzügyi felügyelet viszont nem tett semmit ellene. Az ülésen felszólat Simor András jelenlegi jegybankelnök is, aki szerint az MNB többször javasolta a devizahitelezés korlátozását.

A volt jegybankelnök az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának csütörtöki ülésén azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzetközi Valutalap (IMF) és más nemzetközi szervezetek folyamatosan figyelmeztették a hivatalban lévő kormányokat a problémára.

Az előző kormányok és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) viszont semmit nem tett azért, hogy megakadályozzák a lakosság devizaeladósodásának növekedését, a jegybanknak ehhez alig volt eszköze - mondta Járai Zsigmond. Szerinte 2004 körül kezdett a devizában való eladósodás nagyobb mértéket ölteni, ez mára komoly gazdasági és társadalmi problémává vált, és veszélyezteti a magyar gazdaság pénzügyi stabilitását.

A problémához hozzájárult egyebek mellett az Orbán-kormány által elindított kedvezményes lakáshitel-támogatási rendszer megszüntetése, és az, hogy 2002 után Magyarország rossz gazdaságpolitikát folytatott, amely miatt az euró bevezetése egyre kitolódott, de hozzáadódott a bankok nyereségérdekeltsége is - mondta a jegybank volt elnöke. Járai szerint a kormányzati, pénzügyminisztériumi tisztségviselők vagy intellektuálisan nem értették a helyzetet, esetleg érdekeltségük miatt nem akarták érteni. A lakosság devizaadósságának gyors növekedése egy százalékponttal nagyobb GDP-növekedést eredményezett 2005-2006-ban.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Simor András és Járai Zsigmond a bizottsági ülésen

Simor András jelenlegi jegybankelnök az ülésen úgy reagált Járai kijelentéseire, hogy "a magyar jegybanknak nincsenek szabályozási eszközei, ilyenek csak a kormánynak és az Országgyűlésnek vannak". Simor András szerint nem az Orbán-kormánynak köszönhető, hogy 2010 júniusára megszűnt a devizahitelezés Magyarországon.

Simor András beszélt arról is, hogy a kelet-európai országokban pusztán szabályozási eszközökkel nem tudták megállítani, legfeljebb csökkenteni a devizahitelek állományát. Kiemelte, hogy csupán azokban az országokban volt alacsony a devizahitelezés mértéke, ahol az alacsony inflációhoz alacsony kamatok társultak, Magyarországon azonban a költségvetés túlterjeszkedett, emiatt a forintkamatok magasak voltak, és az alacsony kamataik miatt voltak népszerűek a devizakölcsönök.

A parlament lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottsága szeptember 26-án jött létre, elnöke Papcsák Ferenc (Fidesz). A bizottságnak, amely a 2002-2010 közötti eladósodás okait vizsgálja, a parlament honlapján található tájékoztató szerint öt kormánypárti és négy ellenzéki tagja van.