Az euróövezeti válságkezelés kritikus tíz nap előtt áll, a döntéshozóknak arra kell összpontosítaniuk, hogy a válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében meggyőző pénzügyi tűzfalat húzzanak fel, és erősítsék a gazdasági kormányzást - mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, gazdasági és pénzügyi biztosa szerda reggel. Az eurózóna vezetőinek, tagállamainak a december 9-i ülésükig kellene dűlőre jutniuk egymással, pontosan hogyan képzelik a költségvetési szigor erősítését, növelik-e és ha igen, miből a válság továbbterjedését megállítani hivatott mentőcsomag méretét.
Az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszteri és gazdasági miniszteri találkozója (Ecofin) előtt újságíróknak elmondta: "Összességében most kritikus tíz napba lépünk, amikor véglegesíteni és lezárni kell a válságkezelést." "Két főbb irányvonal mentén kell folytatni a munkát, hogy biztosítsuk a piaci turbulencia visszaszorításához szükséges pénzügyi tűzfalat, hogy ezzel egy időben tovább erősítsük a gazdasági kormányzást" - tette hozzá.
Rehn szerint a válság idején jó együttműködés jött létre az euróövezeti államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) "jelentős szerepet" játszott eddig a válságkezelésben.
Olli Rehn nem nevezte meg, hogy melyik ország adósproblémái miatt tartja kritikusnak a következő napokat. A Guardian értesülése azonban arra utal, hogy Olaszországnak lehetnek fizetési gondjai. A brit lap egy bizalmas jelentésre hivatkozva azt írta, az eurózóna pénzügyminisztereit arról tájékoztatták, hogy Olaszország a fizetésképtelenség állapotába kerülhet, ami a nagy gazdaságokat is megingathatja.
A jelentés, amelyet a lap szerint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank készített azt közli, hogy a frissen kinevezett Mario Monti kormányfőnek mélyebb reformokat kell meglépnie, különben a magasban maradhatnak az olasz kötvényhozamok, amely tartósan fennmaradva az olaszok fizetésképtelenségéhez vezet.
Kedd este ülést tartottak az eurózóna pénzügyminiszterei Brüsszelben, és elfogadtak néhány kezdeményezést, amely az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erejét növelné - írta a Businessweek. Az olasz és a spanyol állampapírhozamok emelkedése miatt vált sürgőssé, hogy a 440 milliárd eurós csomagot hatékonyabbá tegyék a válság kezelésében.
Elfogadták azt az ötletet, hogy az EFSF 30 százalékos mértékig garantálhatja a bajba jutott eurózóna-tagállamok új kötvényeit. Az alap nagyobb jogkört kap, hogy közbelépjen az elsődleges és másodlagos kötvénypiacon is.
A kiterjesztett hatáskörrel növekszik a 440 milliárd eurós keret is, de az EFSF vezetője, Klaus Regling szerint nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a válságkezelésre. Korábban 1000 milliárd eurós célról volt szó a Businessweek szerint, de Regling csak annyit ismert el, hogy növekedhet az eszköz kerete. "Szükségünk lesz pénzre, ha az országok igénylik. A piaci feltételek pedig állandóan változnak" - mondta.
Az eurózóna növelné a Nemzetközi Valutaalap forrásait is, amely így szorosabb együttműködésre léphetne az EFSF-fel - erről Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsán elnöklő luxemburgi miniszterelnök beszélt.
Az európai vezető tőzsdék gyengüléssel nyitottak szerdán, ami azt is jelezheti, hogy a piacok elégedetlenek az eurózóna adósságválságának kezelésével. Az Equilor értékelése szerint azonban ez csak "természetes kiábrándulás", mivel az előző két napban már beárazták az EFSF kibővítését. Az euró reggel esett a dollárral szemben, és ez a forintot is gyengülő pályára állította.