Matolcsy: A háborús újjáépítéshez mérhető a sikerünk

A Heti Válaszban megjelent véleménycikkében Matolcsy György arról írt, hogy példátlan siker a kormány gazdasági kormányzásának első 18 hónapja, amely az 1945-47-es újjáépítéshez mérhető. Szerinte az új növekedési terv biztosítására van szükség az IMF-megállapodásra. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szintén komment cikket írt a lapba, ő a gazdasági szabadságharcot értékelte, szerinte könnyebb lesz kilépni a "torz helyzetértékelésből", most, hogy fordulat állt be a kormány gazdaságpolitikájában.

Egyértelmű sikerként értékelte a kormány első másfél évének gazdasági teljesítményét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent írása szerint. A miniszter szerint nincs más példa arra a 2008-as válságban és utána, hogy egy ország ilyen gyors pénzügyiegyensúly-javulást ért volna el, "ráadásul megszorítások nélkül".

Matolcsy kormányzásuk első 18 hónapját az 1945-47-es időszakhoz, a második világháború utáni újjáépítéshez hasonlította. "Akkor a fizikai világot, most a pénzvilágot építettük újjá" - írta.

Véleménycikkében a miniszter sikerként írta le, hogy "már nem zuhan a fogyasztás, már az Európai Unió átlagos növekedésével bővül a gazdaság, több tízezerrel nő a foglalkoztatás az üzleti szektorban, már egyszámjegyű a munkanélküliség, az EU legjobb negyedében van a költségvetési deficit, miközben csökken az államadósság, valamint pozitív a külkereskedelmi és a fizetési mérleg".

Matolcsy szerint 2011-ben többlet lesz a költségvetésben, de ez a nyugdíjrendszer átalakításának következménye, vagyis arra utalt, hogy az államhoz került a magánnyugdíjpénztári vagyon. Ugyanakkor 2012-ben már "igazi" három százalék alatti hiány lesz - fogalmazott.

Az első csatát megnyertük - írta hozzátéve, hogy a pénzügyi egyensúlyhoz gyorsuló növekedésre van szükség, amelyekhez új beruházásokra és erősödő családi vállalkozásokra van szükség. "Még nem tartunk itt, sőt újabb vállalati csődhullám jöhet, stagnálásba fordulhat a gazdaság és jelentősen csökkenhet a hitelkínálat" - írta.

Matolcsy utalt az új növekedési tervre, amely kidolgozásával őt bízta meg Orbán Viktor miniszterelnök. A terv "kijelöli a növekedésre képes térségeket települési mélységben, az ágazatokat termékcsoport-bontásban, továbbá megadja a növekedésbe bevonható vállalatokat és külpiacokat".

Az IMF-megállapodásra szerinte azért van szükség, hogy a "pénz világából" ne érkezhessen támadás. A Valutaalap és az Unió segítsége nem növeli az államadósságot, de biztonságot ad az eurózóna kockázatai ellen - írta.

Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök szintén a Heti Válasz oldalán írt egy kommentárt, amelynek témája a magyar gazdasági szuverenitás, illetve a "gazdasági szabadságharc" volt. Azt írta, hogy a világgazdaságban csak kölcsönös függésről érdemes beszélni, ettől még az Egyesült Államok sem tekinthet el. "Meg kell érteni: gazdasági ügyekben a szuverenitás nem valami olyan, ami vagy megvan, vagy nincs meg" - fogalmazott hozzátéve, hogy "a nemzeti mozgástér bővíthető kemény munkával és ügyes politikával, míg rossz esetben a játéktér valóban roppant mód beszűkülhet".

A közgazdász azt írta, inkább aggasztják azok a hírek, hogy a kormány szabadságharccal akarja csökkenteni az államadósságot. "Nem bukhatott el a szabadságharc, mert nem is álltunk harcban (kik ellen is folyna a háború?)" - írta. Szerinte "az adósságot kemény munkával és ügyes kormányzással vissza kell szorítanunk -, de ne háború keretében tegyük". Bod Péter Ákos szerint a szabadságharc "propagandafogása" rontja a jó kormányzás esélyeit, és félreneveli a társadalmat. "Talán könnyebb lesz kilépni a korszerűtlen világképek és félrevezető szóhasználatok által kreált torz helyzetértékelésből", most, hogy fordulat állt be - utalt az IMF-megállapodásra.