"Két lépés vissza a szakadék széléről" - szakértői vélemények az új uniós megállapodásról

A tervezett félszázalékos költségvetési hiánykorlát gyakorlatilag Európa-szerte megszorításokat jelentene, a piacokat az Európai Központi Bank tartós és szélesebb körű kötvényvásárlása nyugtatná meg, amit azonban a német szigor nem enged, összességében azonban haladás történt csütörtök este az európai adósságválság megoldása ügyében - így értelmezik az [origo] által megkérdezett szakemberek az uniós csúcs eddigi eredményeit.

A péntek hajnalba nyúló európai uniós csúcson ugyan nem sikerült egységes álláspontot kialakítani az Unió alapszerződésének módosításáról, de az [origo] által megkérdezett elemzők szerint az Unió szempontjából mind rövid, mind hosszú távon több fontos kérdésben pozitív eredmény született.

A tárgyalásmaraton legfontosabb eredménye, hogy 23 tagállam megállapodott abban, hogy egy kormányközi szerződésben erősítik költségvetéseik összehangolását, és felhatalmazzák az Európai Bizottságot, hogy ellenőrzést gyakoroljon felette. (A megállapodás óta több ország is visszavonulót fújt, Magyarországon várhatóan az parlament dönt majd az ügyről.) A hosszú távú tervek mellett rövid távon annak van jelentősége, hogy a csúcson elhatározták, hogy 200 milliárd eurós hitelt adnak a Nemzetközi Valutaalapnak, amiből szükség esetén kisegíthet bajba jutott uniós tagállamokat.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint a legfontosabb előrelépés, hogy a megállapodás a válság hosszú távú rendezésének irányába mutat. "Eddig arról szóltak az Unió reakciói, hogy egy-egy országra megszorításokat húztak rá, és finanszírozással támogatták meg, most az egész euróövezet újraépítése zajlik, ha a feltételekhez szigorú szankciókat párosítanak, akkor az övezet stabilitása helyreállhat" - jelentette ki.

Magas István, a Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének vezetője úgy látja, "kicsit olyan a helyzet, hogy egyet lépett előre, kettőt pedig hátra az Európai Unió és az eurózóna". Ha a szakadék szélén állunk, akkor a két lépés hátra nem is rossz - tette hozzá. Szerinte az uniós csúcstalálkozó eredménye alapján várhatóan az euró megmenekül, de "számtalan kérdés tisztázatlan, és egyelőre nem született tartós megoldás a problémákra".

Megszorítások Európa-szerte

Ha valóban bevezetik a félszázalékos költségvetési hiányt kötelezővé tevő szabályt, az gyakorlatilag Európa-szerte megszorításokhoz fog vezetni - jelentette ki Barcza György, arra reagálva, hogy az elfogadott nyilatkozat szerint a csatlakozó országok elsődleges költségvetési hiányukat fél százalék alatt fogják tartani.

A maastrichti kritériumok - a költségvetési hiány maximálása három százalékban - arra épült, hogy az infláció két százalék körül áll, a növekedés pedig három százalék környékén. A tegnap bejelentett félszázalékos költségvetési hiánykorlát valójában nem tesz többet, mint hogy az új inflációs és növekedési várakozásokhoz igazodik.

Nyomás alatt tartják a déli országokat

Az EKB kötvényvásárlási lehetőségeinek szélesítését hiányolja Magas István: "Úgy látom, hogy az eredmény messze kevés lesz ahhoz, hogy az eurózóna visszaszerezze a piacok bizalmát." Szerinte a megoldást az jelentené, ha az uniós döntéshozók létrehoznának egy olyan kötvényvásárlási mechanizmust, amely képes szinte automatikusan felszívni az eladósorba kerülő államkötvényeket. Erre egyelőre az Európai Központi Banknak nincs mandátuma, a stabilitási mechanizmus pedig kevés hozzá.

"Leegyszerűsítve ki kell nyitni egy ablakot, amelybe az államkötvények viszonylag normális áron beáramlanak, ha úgy hozza a piaci helyzet" - tette hozzá az egyetemi tanár. "Erre is félmegoldás látszik csak körvonalazódni, mert a jelenlegi információk szerint az EU az IMF-nek adna pénzt, hogy a szervezet oldja meg a pénzügyi problémákat. Ezzel az EU a felelősséget próbálja lerázni magáról, ami szintén nem jó üzenet. "Összességében marad a bizonytalanság" - fogalmazott Magas István.

Barcza György szerint azért nem születik döntés az EKB szerepének szélesítéséről, mert Németország tanult a görög példából, ahol olcsó hiteleket biztosítottak évekre, de a görög kormány nem hozta meg cserébe a szükséges reformokat. Barcza hozzátette, ezért az EKB most már csak akkor lép be az államkötvények piacára, ha ott már tényleg az összeomlás fenyeget, így a relatíve magasan tartott hozamszintek nyomás alatt tartják a bajba jutott országok kormányait, és azok kénytelenek költségvetési szigort bevezetni.

Tartós megoldás

Magas István szerint a tervezett kormányközi szerződésekkel biztosítják a jövőben a fiskális szigort, de ez még kevés, illetve ez a könnyebbik megoldás. "A problémát tartósan azzal lehetne felszámolni, ha az uniós közös kasszába az államok a mostaninál jóval többet fizetnének be, tehát növelni kell az adószedési volument az EU-ban. Jelenleg ez GDP-arányosan 1 százalék körül lehet. Erről kellene megállapodni, és akkor lesz pénz a kötvényvásárlási mechanizmusra, lesz egy jelentős puffer a piaci bizonytalanságok kezelésére.

"Ebbe azonban vonakodnak belemenni a tagállamok, mert a saját büdzsén belül mindenki szabadon gazdálkodik, ám némelyik hazardíroz, esetleg garázdálkodik", ezzel veszélyeztetve az eurózóna stabilitását, ahelyett, hogy egy nagyobb összeget utalnának, a nagyobb európai biztonság fejében, a közös kasszába" - mondta Magas István. "A gazdasági önállóság azonban értékes portéka, az államok nem adják olcsón" - tette hozzá.

A Cityben kritikusan értékelik a csúcsot

A HSBC londoni elemzőinek értékelése szerint a pénteken véget ért brüsszeli csúcs eredményei "több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak". A nyitva maradt kérdések között említik azt, hogy a tervezett költségvetési csomag összeegyeztethető-e a Lisszaboni Szerződéssel, és a brüsszeli EU-hatóságok elláthatják-e az ellenőrzési és a betartatási teendőket, ha a paktum - a britek kimaradása miatt - a többi 26 ország kormányközi egyezményeként jön létre.

A világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportjának számító az HSBC értékelése szerint a költségvetési szabályok puszta szigorítása helyett olyan terv kellene, amely ténylegesen közelebb hozza a költségvetési integrációt, és a végső célnak a közös kötvénykibocsátásnak kellene lennie. A köztes időben pedig az EKB-nak kellene a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű kötvényvásárlásokra vállalkoznia. (A Reuters által idézett EKB-s források szerint az intézmény nem készül erre.)

A Capital Economics közgazdászai úgy vélik, jó hír, hogy a csúcson az uniós vezetők egyezségre jutottak egy olyan költségvetési csomag alapelveiről, amely csökkentheti a jelenlegihez hasonló adósságválság jövőbeni kialakulásának kockázatát. Ők is hiányolják ugyanakkor az EKB kötvényvásárlásainak jelentős mértékű kiterjesztését. "Messze nem vagyunk meggyőződve azonban arról, hogy az intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait" - fogalmaztak pénteki kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.