Magyarországon a legnagyobb az építőipar visszaesése az EU-ban

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének számításai szerint háromezer milliárd forint értékű építési beruházást halasztottak későbbre vagy mondtak le beruházók. Tolnay Tibor elnök szerint a visszaesés miatt akkora az elvándorlás a magyar építőiparból, hogy az a minőségben is érezhető már.

Az EU-n belül Magyarországon a legnagyobb az építőipar visszaesése, a hat évvel ezelőttihez képest a magyar építőipar teljesítménye 65 százalékra esett 2011-ben, míg a román építőiparé az idén 138, a lengyelé 174, a szlováké 111, a szlovéné pedig 85 százalékon áll, a visszaesés miatt akkora az elvándorlás a magyar építőiparból, hogy az a minőségben is érezhető már - mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.

Még öt évvel ezelőtt, a 2013-ig tartó uniós költségvetési időszakban szereplő 8 ezer milliárd forintos támogatás 30-40 százaléka volt a becsült építési igény, és az ágazat vezetői azt latolgatták, hogy nem lesz elég munkáskéz hozzá. Ehhez képest azóta 70 ezerrel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma - mondta az elnök. Miután a válság miatt szinte megszűnt a privát cégek megrendelése, így az állam lett az, amely ellátja munkával az iparágat. Ezeknek a feladatoknak a zöme pedig uniós támogatású projekt, de összértékük jóval kevesebb az előzetesen kalkuláltnál. Az ÉVOSZ számítása szerint 3 ezer milliárd forint értékű építési beruházást halasztottak későbbre vagy mondott le a beruházó.

Az építőipar idei 1700 milliárd forintos teljesítménye - összehasonlító árakon - 45 százaléka a 2006. évinek. Idénre az ÉVOSZ nyolc-tíz százalék termeléscsökkenést várt, de az 10-12 százalék lett. A piaci lakásépítés gyakorlatilag leállt, csak Budapesten öt-hatezer kész lakás áll eladatlanul. Jövőre talán már a tízezret sem éri el az új lakások száma - vélte Tolnay Tibor.

Az iskolaépítés is áll, kórházépítés folyik ugyan, de amíg nem dönt a kormány a fejlesztendő intézményekről, addig nem lesz folytatás. Az irodaépítés mindig is a privát szféra ügye volt, akár a kereskedelmi létesítményeké. Az előbbi leállt, de a kereskedelmi cégek még adtak munkát az építőiparnak, amit most a "plázastop" törvény szüntetett meg.

A válság rendszerint megrostálja a piaci szereplőket, és az állam is egyszerűsíti a piaci szabályokat. Magyarországon mindkettő elmaradt az építőiparban: a közel 100 ezer cég száma nem csökkent, így maradt a 20 ezer egyszemélyes vállalkozás is, az állam pedig inkább bonyolultabbá tette az ágazat szabályait Tolnay Tibor szerint.