Összevonható az MNB és a PSZÁF

A parlament megszavazta az új jegybanktörvényt, illetve az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő javaslatot is, annak ellenére, hogy ezek visszavonását kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.  

Megszavazta a parlament, hogy a jövőben összevonhatják a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) úgy, hogy az újonnan létrejövő szuperhatóságnak egy új elnöke lenne, miközben a két jelenlegi elnök alelnökké válna. Az összevonási lehetőséget az új alkotmány átmeneti rendelkezéseihez csapta hozzá a kormánytöbbség. A parlament - a Fidesz és a Jobbik támogatásával - elfogadta az új jegybanktörvényt is, ami lehetővé teszi, hogy egy új alelnököt nevezzenek ki Simor András jegybankelnök alá.

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának vezetője a zárószavazás előtt azt mondta, hogy aki igennel szavaz az új jegybanktörvényre, az az MNB függetlenségét erősíti. A fideszes képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB-PSZÁF összevonással a kormány csak akkor kíván élni, ha lejárt Simor András jegybankelnök mandátuma.

Az összevonás lehetőségének és a jegybanktörvénynek azért van nagy jelentősége, mert Rogánnal szemben több uniós vezető és intézmény is úgy látja, hogy azokkal sérül az MNB függetlensége.

Nemzetközi tiltakozások

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek írt és az [origo] birtokába jutott levelében kérte a javaslatok visszavonását.

A két javaslat az Európai Központi Banknak sem tetszett, amire az intézmény közleményben hívta fel a figyelmet. Rogán Antal több ponton módosította ugyan az eredeti törvényjavaslatot, de nem mindenben vette figyelembe az EKB kéréseit.

Az EKB azt is kifogásolta, hogy az összevonást lehetővé tevő jogszabálytervezetet nem nyújtották be az EKB-nak konzultáció céljából. Az EU szabályai szerint minden, az MNB függetlenségét érintő törvényt előzetesen egyezetni kell az EKB-val.

A jegybanki függetlenség csorbítása ellen ráadásul az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is tiltakozott, és részben ezzel indokolta, hogy arra kérte a Nemzetközi Valutaalappal Magyarországon közösen tárgyaló EU-s delegációt, a tervezettnél korábban hagyják el az országot. A héten pedig Christophe Rosenberg, az IMF delegációjának vezetője tett rá utalást, hogy "konstruktív" hozzáállást várnak el a kormánytól.

Orbán Viktor miniszterelnök, még az európai tiltakozások előtt, azt mondta, hogy "nem ördögtől való sem az összevonás, sem a külön tartás, mivel mindkettőre van példa az EU-ban". Péntek reggeli rádióinterjújában pedig úgy fogalmazott , "senki sem létezik a világon, aki megmondhatná, hogy a magyar kormány milyen jogszabályokat alkosson".

Új alelnök jön

Az új jegybanktörvény alapján új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet az MNB-nek, hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Fontos változás, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti.

Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.

A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja azt is, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.

MNB: Pártpolitikai befolyás

Az MNB pénteki közleménye szerint veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit a kormány által beterjesztett és az országgyűlés kormánypárti többsége által pénteken elfogadott új törvény, illetve módosító javaslat.

Az MNB szerint az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét.