Ellenszélben próbálja munkára fogni a rokkantakat a kormány

Tavasszal indítja közel 200 ezer rokkantnyugdíjas ellenőrzését a kormány, aki nem jelentkezik önként a felülvizsgálatra, az májustól elveszítheti az ellátást. Az átalakuló rokkantnyugdíjrendszer kedvez a fiataloknak, akik viszont elveszítik kiemelt státuszukat, azoknak három év alatt kevés pénzből kell talpra állniuk és munkát találniuk egy meglehetősen mostoha munkaerőpiacon.

A mostaninál egyszerűbb, de szigorúbb rokkantnyugdíjazási rendszer lép életbe, ha a parlament elfogadja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által november közepén beterjesztett törvényjavaslatát. Az eddigi öt rokkantsági ellátási forma helyett csupán kettő lesz, megváltozik a juttatások elnevezése, számításuk módja.

Ki marad rokkant?

A rokkantnyugdíjazási rendszer átalakításának lényege, hogy az eddigi öt különböző jogcímen nyújtott rokkantsági kifizetés - a három kategóriában nyújtott korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak, valamint a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék - jövő január 1-jétől megszűnik. Helyükre mindössze kétféle ellátás kerül, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás.

A rokkantsági ellátást a legsúlyosabb egészségkárosodással élők, tehát az eddigi 1. és 2. rokkantsági kategóriába soroltak kapják a jövőben, illetve kategóriától függetlenül azok, akik már betöltötték az 57. életévüket, vagyis a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérik. Velük semmi nem történik, ellátásukat ugyanúgy kapják, mint eddig, csak nem rokkantsági nyugdíjnak, hanem rokkantsági ellátásnak nevezik majd.

Az összeg nem tér majd el az eddig folyósítottól, átlagosan továbbra is havi 70 ezer forint lesz (ennyit kaptak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) statisztikái szerint idén szeptemberben a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok). Aki tud, az emellett dolgozhat is, de csak addig, amíg keresete három hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (ez jelenleg 117 ezer forint).

Aki már 62 éves is elmúlt, vagyis betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és eddig "korbetöltött rokkantsági nyugdíjat" kapott (összesen 393 ezer ilyen ember él Magyarországon), annak a jövőben öregségi nyugdíjat visz a postás. Ennek összege szintén ugyanannyi marad, mint eddig, az ONYF adatai szerint átlagosan havi 80 ezer forint.

Bukja a pénzt, aki nem megy önként ellenőrzésre

A kormány terve a 313 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas kétharmadát érinti, azokat, akik a jelenlegi besorolás szerint a 3. kategóriába tartoznak, vagyis a legkevésbé súlyos károsodással élnek, és 57 évnél fiatalabbak, tehát elvileg még legalább öt évig dolgozhatnának. Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár korábban azt mondta: ők ma 110 ezren vannak, és további 84 ezerre tehető az úgynevezett rendszeres vagy átmeneti járadékban részesülők száma, akiket szintén érintenek a változások.

A kormány ebből a körből próbálja meg kiszűrni az indokolatlanul leszázalékoltakat, illetve azokat, akik még valóban képesek dolgozni. A törvényjavaslat szerint ezek az emberek jövő januárban kapnak egy levelet, amelyben értesítik őket a változásokról és felszólítják őket, hogy március 31-ig kérelmezzék felülvizsgálatukat egy megfelelő formanyomtatvány kitöltésével.

A rokkantsági felülvizsgálatra ("komplex minősítésre") történő jelentkezés a javaslat szerint önkéntes lesz, de a szankciók ismeretében inkább kötelezettségnek tűnik. Aki elmulasztja a jelentkezést, az járandósága azonnali elveszítésére számíthat. A törvénytervezet úgy fogalmaz, hogy aki március végéig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, annak "a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni".

Kit próbálnak meg rehabilitálni?

A felülvizsgálat többféle eredménnyel zárulhat: kimondhatják a rokkantnyugdíjasról, hogy nem rehabilitálható, így rokkantsági ellátásra jogosult (a mostani rendszerben 3. kategóriájú rokkantnak az számít, aki legfeljebb 67 százalékban egészséges, az új rendszerben viszont csak annak jár rokkantsági ellátás, aki legfeljebb 60 százalékban egészséges).

De a vizsgálat megállapíthatja azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkára a rokkantnak. Akik így járnak, azok a jövőben nem rokkantsági nyugdíjat fognak kapni, hanem úgynevezett rehabilitációs ellátást. A rehabilitációs ellátás csak 3 évig járna a kormány terve szerint. A három év alatt mindenkinek meg kell próbálnia elhelyezkedni. Ha ez nem sikerül, akkor indokolt esetben elvileg meghosszabbítható az ellátás -, hogy hányszor és hány évre, azt nem részletezi a törvény.

A felülvizsgálatot azoknál kezdik, akik a legközelebb vannak a védett korhoz, vagyis, akik most 55-56 évesek, és akár hónapokon belül betöltik az 57. évüket - mondta az [origo]-nak egy, az eljárás menetét jól ismerő forrás. A védettséget ugyanis a felülvizsgálatnál állapítják meg, ekkor szűrik ki azokat, akiknek már csak öt évük van a nyugdíjig.

Nem kedvez a széljárás a kormánynak

A kormány célja a még rehabilitálható leszázalékoltak visszaterelése a munkaerőpiacra, illetve a jövőben rokkanttá válók mielőbbi rehabilitálása és újbóli foglalkoztatása (erről bővebben itt olvashat). A kormány azt várja, hogy ettől javul a foglalkoztatottság. A szociális államtitkár korábban azt mondta, "a meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a cél". A terv kivitelezhetősége azonban kérdéses.

A törvényjavaslat iránya jó, de a kormány által kívánatosnak tartott célok teljesülését keresztül húzhatja a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet - mondta az [origo]-nak több, névtelenséget kérve nyilatkozó nyugdíjszakértő, akik a már feloszlatott Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal tagjaként éveken keresztül vizsgálták a nyugdíjrendszer átalakításának lehetőségeit.

"Amikor aktív és egészséges munkaerők tömegeit is kénytelenek leépíteni a cégek, akkor kíváncsi vagyok, mikor fognak alkalmazni egy kicsit sérült, évek óta parkolópályán lévő munkaerőt, vagy hogyan bírnak majd foglalkoztatni egy leszázalékolt operaénekest, aki máshoz nem ért, és ráadásul még Szabolcsban is él".

Nem sikerült egyből spórolni

A kormány szerint az átalakítástól hosszabb távon olcsóbb lesz a rendszer, mint most. A Széll Kálmán-tervben a kormány még úgy számolt, hogy 2012-ben közel 100 milliárd forintot tud megspórolni a rokkantnyugdíjazás átalakításával, erről azonban végül le kellett mondania (erről itt olvashat bővebben). A jövő évi költségvetésben más szerkezetben és más elnevezésekkel ugyan, de többet fordít rokkantnyugdíjakra az állam, mint idén.

Hosszú távon abban egyetértenek az új rendszert az [origo]-nak háttérben értékelő nyugdíjszakértők, hogy a törvényjavaslat jót tehet a foglalkoztatási adatoknak, csökkentheti a költségvetési kiadásokat, miközben javítja az érintettek lelkiállapotát is, ha társadalmilag hasznosnak érzik magukat. Rövidtávon, de akár még néhány éves távlatban viszont súlyosbíthatja a problémákat.

A hatékony rehabilitációhoz szükséges intézményrendszer és szakembergárda nem áll rendelkezésre (a rehabilitációs hivatal a rendes felülvizsgálatok ellátását is alig győzi, honlapján folyamatosan felvételt hirdet), a munkanélküliségi adatok pedig a rokkantnyugdíjasok nélkül is rosszul alakulnak. Az Európai Bizottság novemberben frissített prognózisa szerint például az idei 11,2 százalékos munkanélküliségi ráta után jövőre 11, 2013-ban pedig ismét magasabb, 11,3 százalékos rátával számolhatunk.

"Az ország nem bírja elviselni"

Az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság legfrissebb adatai szerint idén szeptemberben összesen 706 ezer ember kapott rokkantsági nyugdíjat Magyarországon. Közülük 393 ezren már betöltötték a nyugdíjkorhatárt ("korbetöltött öregségi nyugdíjat" kapnak), 313 ezren pedig korhatás alatti rokkantnyugdíjban részesülnek. Ez nemzetközi viszonylatban kiugróan magas szám, Soltész Miklós szociális államtitkár szerint "ezt az ország nem bírja elviselni".

Az ONYF egy tavaly készített nemzetközi elemzéséből kiderül, hogy 24 európai ország közül csak Litvánia, Lengyelország, Észtország, Finnország és Svédország előzi meg Magyarországot a rokkantnyugdíjasok számának a teljes népességhez viszonyított arányában. A legjobb helyen a dél-európai államok és Németország állnak, Magyarországon arányaiban négyszer annyi korhatár alatti rokkantnyugdíjas él, mint például Cipruson vagy Görögországban.

A fiataloknak kedvez az új rendszer

Eddig a rokkantnyugdíj kiszámításának alapja az életkortól, az addig megszerzett szolgálati évek számától, a rokkantság fokától és az átlagkeresettől függött. Vagyis egy idősebb ember jóval magasabb rokkantnyugdíjra volt jogosult, mint az, aki fiatalon veszítette el munkaképességét.

Az új számítás a szolgálati időt nem veszi figyelembe, hanem az átlagjövedelem alapján kalkulál, és a minimálbér 30-150 százaléka közötti sávban határozza meg a rokkantsági ellátás havi összegét attól függően, hogy az illetőnek mennyire súlyos az állapota és képes-e önellátásra vagy sem. A rehabilitációs ellátást ugyanígy számolnák, de összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között mozogna, attól függően, hogy rövidebb vagy tartós rehabilitációra szorul-e az érintett. Ez azt jelenti, hogy aki a fiatalon rokkanttá válik, az gyakorlatilag ugyanannyit kaphat, mint akinek idősebb korban romlik meg az egészsége.

Hogy ez igazságtalan-e vagy sem, arról nyugdíjszakértők sem értenek egyet. Igazságtalannak tűnhet, hogy aki csaknem egész életében dolgozott és fizette a nyugdíjjárulékot, ugyanannyit kap, mint egy fiatal. Viszont az eddigi rendszer a fiatalokat hozta nehezebb helyzetbe, hiszen nekik kevesebb pénzből kellett hosszabb ideig megélniük úgy, hogy nem volt esélyük munkavégzésre. A jövőben tehát a szolgálati évek számától független lehet a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás, de az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve mindenkinek újra kiszámítják a nyugdíját, és akkor már a szolgálati éveket is figyelembe veszik.

"Biztosan lesz olyan, aki az új rendszerrel rosszul jár és olyan is, aki jól, de az átlagos rokkantsági ellátás összege nagyjából ott lesz, mint a mai rokkantnyugdíjaké" - mondta a jogalkotási folyamatot végigkövető nyugdíjszakértő.

Mi lesz a magán-nyugdíjpénztári tagokkal?

A törvénytervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy a magán-nyugdíjpénztárakban maradó, durván 100 ezer embernek jár-e rokkantsági ellátás a jövőben vagy sem. Az [origo] által megkérdezett nyugdíjszakértők értelmezésében inkább igen, de a pénteken délben erről feltett rövid, eldöntendő kérdésre nem kaptunk gyors választ a Nefmitől. A tárca sajtóosztálya pénteken délután néhány napos türelmet kért, és későbbre ígért választ.