2012 első uniós csúcsának napirendjén szerepel az európai gazdasági válság, és döntés születhet két új szerződésről is: az eurózóna tagországait érintő költségvetési paktumról, valamint a pénzügyi stabilitási mechanizmusról, az EU új gazdasági válságkezelő alapjáról. A költségvetési paktum célja az lenne, hogy a már 1993 óta létező célokat, a maastrichti kritériumokat (3 százalék alatti hiány, 60 százalék alatti adósság, infláció leszorítása) szigorúbban ellenőrizhesse az EU, illetve, hogy a tagok hangolják össze a költségvetési politikájukat. Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy szeretne költségvetési szigort elérni az eurózóna tagországaiban, hogy ez közben ne veszélyeztesse a növekedést.
A találkozó előtt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület azt javasolja: a fel nem használt strukturális támogatásokat forgassák át olyan programokba, amelyeknek révén munkahelyeket teremthetnek, illetve fokozhatják a növekedést az EU-ban. Összesen 82 milliárd euró állhat rendelkezésre ilyen forrásból.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti brüsszeli találkozója után José Manuel Barrosóval bejelentette: azt javasolja az országgyűlésnek, hogy Magyarország is csatlakozzon a készülő uniós költségvetési paktumhoz. Korábban Orbán a nemzeti szuverenitásra hivatkozva vitte a parlament elé a kérdést, amivel zavart okozott a december 9-i EU-csúcson.
A decemberi találkozón Nagy-Britannia jelezte, hogy nem írja alá a költségvetési paktumot, Csehország és Svédország azt közölte, hogy a parlament elé viszik az ügyet. Donald Tusk lengyel kormányfő pedig a múlt héten fenyegetőzött azzal, hogy nem írja alá a költségvetési fegyelem szigorítását előíró uniós paktumot, ha Lengyelország nem kap beleszólási jogot a döntési folyamatokba. Írország ugyanakkor adósságrendezést akar a paktumért cserébe.
A paktum tervezetével sem a lengyel miniszterelnök, sem az Európai Parlament elnöke nem elégedett. Donald Tusk és Martin Schulz az uniós csúcs előtt találkozott. A megbeszélés után Tusk elmondta, hogy jelenlegi formájában lengyel részről nem tudják elfogadni a szöveget, mert azt egyfelől nem tartják eléggé ambiciózusnak, másfelől fontosnak tartják, hogy a döntéshozatal megmaradjon uniós keretekben, és ne szűküljön le az euróövezet országainak körére. Tusk mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a szerződés céljaival egyetértenek, beleértve a költségvetési fegyelem kiterjesztését és a gazdasági növekedés további ösztönzését is.
Schulz szerint hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy elkerüljék bármifajta megosztottság kialakulását az unióban, az Európai Parlamentnek ezért is vannak fenntartásai a jelenlegi szövegváltozattal szemben. Az EP emellett azt is fontosnak tartja, hogy a szerződés kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos munkába a képviselőtestületet is bevonják.
A paktum módosítását és kiegészítését szeretnék elérni a Visegrádi Négyek miniszterelnökei is, akik az uniós csúcs előtt találkoztak. Azt szeretnék, az eurózónához később csatlakozó országok vezetői is részt vehessenek az eurózóna csúcstalálkozóin.
A költségvetési paktumot a tervek szerint január végén fogadhatják el a tagállamok, majd márciusban írhatják alá. Németország, amely a szigorú költségvetési politikát a legerősebben képviseli, engedett a szigorból, ugyanakkor összekötötte az eurózóna pénzügyi mentőprogramjának elfogadását a költségvetési szabályokéval, ezzel felgyorsítva a folyamatot.
Görögországnak még több pénz kell
Az uniós csúcsot beárnyékolja Görögország helyzete, egyre valószínűbb ugyanis, hogy az államcsőddel fenyegetett országnak újabb mentőcsomagra lesz szüksége, és kérdéses, hogy az eurózóna kormányai belemennek-e abba, hogy ismét a zsebükbe nyúljanak. Az eurózóna pénzügyminiszterei visszautasították azt a javaslatot, amelyet Görögország magánhitelezői tettek az adósság rendezésére. Ezzel tovább húzódik a görög adósságválság megoldása, amely ha rendezetlenül marad, Görögország csődjéhez vezethet.
Ha nem születik megállapodás, az Európai Unió és az IMF nem adja oda a második görög segélycsomag következő részletét, amely nélkül Görögország nagy valószínűséggel képtelen lenne kifizetni a márciusban lejáró adósságát, vagyis csődbe jutna. Erre figyelmeztetett vasárnap este Lukasz Papademosz görög miniszterelnök is.
A megbeszélés előtt ugyanakkor több nyilatkozó bírálta azt a német felvetést, hogy Görögországot külső gazdasági felügyelet alá kellene helyezni; Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a felvetést.
Optimistán érkezik viszont Brüsszelbe Mario Monti olasz kormányfő, akinek a pozícióját erősíti a januárban Olaszországban bevezetett liberalizációs csomag és az olasz munkatörvénykönyv márciusra tervezett módosítása is. Az olasz újságok szerint az állam- és kormányfők mostani csúcstalálkozója a római kormányfő agendáját követi. Úgy vélik, Monti háttérmunkájának eredménye, hogy az EU-csúcs napirendjén a költségvetési paktum, az egységes európai munkapiac megerősítése, az országmentő alap forrásemelése szerepel.
A hétfői Monti-Merkel-Sarkozy találkozóról az olasz újságok azt írták, tartalmilag talán nem lesz annyira jelentős, jelképes üzenete azonban annál nagyobb. Merkel és Sarkozy már a decemberi EU-csúcson is a közgazdász Monti véleményére adott a legtöbbet.
Az uniós csúcs idején általános sztrájkot tartanak Belgiumban az új kormány takarékossági és reformprogramja miatt. Súlyos fennakadások vannak a közlekedésben és a közintézmények munkájában. A vasúti közlekedés már vasárnap este leállt, nem járnak a nemzetközi vonatok sem. A városi tömegközlekedés szintén összeomlott, Brüsszelben nem közlekednek a buszok, a villamosok, a metrószerelvények. A repülőtereken több járatot töröltek. Belgiumban húsz éve nem sztrájkoltak.