Devizahitelesek tömegét hagyja levegőben a végtörlesztés

Sokan sikertelenül járhatnak azok közül, akik csak decemberben indították el a végtörlesztésüket, mert új hitelkérelemről ma már csak elvétve döntenek a bankok. A közalkalmazottaknak szóló kétszázalékos kamattámogatás vagy nem valósul meg, vagy újra banki egyeztetés nélkül nyúl a témához a kormány. Az új árfolyamrögzítés viszont kifejezetten kedvező megoldás lehet a devizaadósok többségének, de ehhez még hiányoznak a jogszabályok.

A kedvezményes végtörlesztés szeptember végi parlamenti elfogadásától kezdődően a veszteségeik minimalizálása volt a hazai kereskedelmi bankok elemi érdeke, így nem meglepő, hogy a piaci szereplők legtöbbje fékezte a folyamatot, október elején, majd januárban ismét kamatot emelt, és kezdetben számos trükkel is élt, ami viszont felügyeleti beavatkozást és több tízmilliós bírságot is vont maga után.

Január eleje óta az erre a célra alkalmas forintkölcsönök megszüntetése, kivezetése a végtörlesztésre adott tipikus banki válasz. Az [origo] friss körképe alapján január 16-án az egyetlen nagybank OTP-n kívül már csak a Kis-Rába Menti Takarékszövetkezetnél nem volt totális kapuzárás. Ez utóbbi intézmény nagy tömegeket biztosan nem tud felvenni, de az elmúlt napok tapasztalatai alapján az OTP mágnesként vonzza a későn ébredőket vagy azokat, akiket a saját bankjuk elutasított.

"Az OTP meglepően rugalmas" - tapasztalta például Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője, aki szerint bár itt is nagyon iparkodni kell, nem reménytelen az elintézése akár egy teljesen új hitelkérelemnek sem, ha az ügyfél egyébként hitelképes, a szükséges papírokkal és minden információval fel van vértezve, és bevállalja a meglehetősen magas, 15 százalék körüli teljes hiteldíjmutatót.

A többi bank bezárt

A többi banknál most már legfeljebb a korábban beadott hiteligények elbírálása folyik, hiszen hiába február utolsó napja a devizatartozás kifizetésének végső határideje, a pénz meglétét már január végéig igazolniuk kell az érintetteknek, egy új hitelt pedig dömping nélkül, békeidőben is 4-6 hét alatt lehetett nyélbe ütni.

Nehéz dolguk van tehát azoknak, akik az utolsó pillanatban kaptak észbe, és csak december végén jelezték bankjuknak a végtörlesztési szándékukat. A PSZÁF adatai szerint tavaly év végéig 94 ezren zárták le a procedúrát, de csaknem kétszer ennyien voltak azok, akik még csak szóltak, hogy fizetnének.

A felügyelet idén januárban heti gyakorisággal kéri be a bankoktól a végtörlesztési adatokat, de mivel hóközi állapotot nem publikál, még mindig csak becsülni lehet azok számát, akik végül tudnak élni a lehetőséggel. Binder István PSZÁF-szóvivő január elején a devizahitelesek 15-20 százalékát prognosztizálta, ami közel 200 ezer devizaadóst jelentene, de sok múlik azon, hogy a folyamat januári lassulása miatt hányan csúsznak le a végtörlesztésről.

Mi lesz a közszolgákkal?

A hoppon maradók közül külön csoportot képezhet az az 53 ezer köztisztviselő és közalkalmazott (a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium listája szerint ennyien kértek végtörlesztést), akinek Orbán Viktor külön segítséget, államilag támogatott hitelt ígért, és erre alapozva decemberben sietségre is buzdította őket. Az Index információi szerint a kormány a hétfői ülésén tárgyalta volna a nemzetgazdasági tárca javaslatát, amely 2 százalékpontos kamatcsökkentést tartalmaz öt éven keresztül, ám erről hétfőn délután semmilyen döntést nem jelentettek be.

Egy neve elhallgatását kérő bankszövetségi vezető úgy tájékoztatta az [origo]-t, hogy nem tud speciális kamattámogatási ötletről, amivel a közszolgákat kellene segíteni a végtörlesztésben, és határozottan kijelentette azt is, hogy erről nem történt semmilyen egyeztetés a bankszövetséggel. Véleménye szerint egy ilyen konstrukció kidolgozására már idő sincs, de ha a kormány mégis dönt erről, akkor ő "leesik a székről". A javaslat tehát vagy nem létezik, vagy nem lép majd életbe, vagy a kormány újra a bankokkal való egyeztetés nélkül változtat a végtörlesztés feltételein, annak ellenére, hogy korábban többször folyamatos egyeztetést ígért.

Százezreknek marad az árfolyamrögzítés

A felügyelet becslését alapul véve a végtörlesztési mérleg végül azt mutathatja, hogy a devizaadósok zöme - durván 800 ezer ember - továbbra is ugyanott tart, mint előtte, csak míg a Fidesz kormányra kerülésekor 180 forinton, most 260 forinton nyögi frankhitelét. A bankok és a kormány decemberben aláírt megállapodása szerint áprilisban életbe lépő legújabb árfolyamrögzítés épp emiatt sokaknak vonzó lehet, Gyuris Dániel bankszövetségi alelnök januári becslése szerint akár az adósok fele is élhet a lehetőséggel.

Ennek előfeltétele, hogy a felek továbbra is tartsák magukat a csomaghoz, és a szükséges jogszabályokat meghozza a parlament. Gyuris az [origo] kérdésére elmondta, hogy a bankok technikailag alapvetően fel vannak készülve az új árfolyamrögzítés kezelésére, hiszen csak módosítani kell a tavaly nyáron már elindított - homályosabb és rosszabb feltételekkel működő, de a végtörlesztés miatt sem népszerű - gyűjtőszámlás rendszert.

Hozzátette azt is, hogy véleménye szerint nem jár rosszul az, aki a hajrában lemarad a forinthitelből történő végtörlesztésről, mert a magas forintkamatok miatt hosszú távon többet kellene visszafizetnie, mint annak, aki áprilistól az árfolyamrögzítést kérné. "A világ egyik leginkább túlértékelt devizája a svájci frank, ezért hosszabb távon arra lehet számítani, hogy gyengülni fog és nem tovább erősödni a forinttal szemben" - jegyezte meg Gyuris.

Ha az árfolyamrögzítés valóban úgy valósul meg, mint ahogy arról a bankszövetség és a kormány megegyezett, akkor valóban az lesz inkább a kérdés, hogy miért ne érné meg belépni a programba. Majdnem öt évig stabil és a mainál jóval alacsonyabb havi törlesztést jelenthet az adósoknak, ráadásul valamekkora adósságelengedést is biztosít arra az esetre, ha az árfolyamok öt év múlva sem rendeződnének és a gyűjtőszámlán plusztartozás keletkezne (az így felmerülő kamatot a bankok és az állam közösen nyelnék le a közös megállapodás szerint).

Egy dologra kell csak odafigyelniük majd az adósoknak: a felszabaduló pénzek legalább egy részéből érdemes lesz tartalékot képezni, hogy akkor se jöjjenek zavarba, ha a frank-forint árfolyam 2016 után is a maihoz hasonló szinten áll.