A K&H Banknak a hazai kis- és középvállalkozások várakozásait jelző bizalmi indexe 18 pontot csökkent tavaly a negyedik negyedévben, s ezzel mínusz 44 pontra süllyedt. Ez a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték, a hazai vállalkozások bizalma - a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken.
A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei "megtépázták" a hazai vállalkozások bizalmát, az országosan reprezentatív, 700 cégvezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb esését szenvedte el. Az elmúlt év negyedik negyedévében csupán az uniós pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.
A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magában foglalja a kormányzat elmúlt három hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő egy évben. Jelenleg a vezetők csupán négy százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik leginkább negatívan, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.
Nem bíznak a jövőben a kkv szektor cégvezetői
Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe szerint is tovább csökkent a hazai kkv-szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. A 2011. második és harmadik negyedévi stagnálás után már a negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza, majd 2012 első negyedévében 39,8 százalékra, azaz több mint 2 százalékponttal csökkent az index.
Minden tíz cégvezető közül hét negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél évben. A válaszadók 37 százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít. A cégvezetők mindössze tíz százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).
A vállalatvezetők 38 százaléka látja úgy, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz. További 12 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. Összesen minden második kkv-vezető számít a kereslet csökkenésére a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest.
A kis- és közepes vállalkozások 73 százalékának nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során - vélekedtek vezetőik. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza. A bizonytalan jövő a vállalatvezetők bő egynegyede szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 34 százalék szerint is nagy mértékben korlátozza azt.
Vállalata gazdálkodási területén a cégek hattizede számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét. A vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Ez megelőzte a még szintén erős visszafogó erővel bíró belföldi kereslethiányt is. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg egyharmaduk vállalata hitelt venne fel valamely pénzintézettől.