A kormány eredményeit bizonygatja az EKB elnökének írt levelében Matolcsy

A miniszter azt bizonygatja, hogy a jegybanktörvény mindenben megfelel az uniós jognak, és a költségvetési kilátásainkkal sincs probléma.

Matolcsy György levelet küldött Olli Rehnnek, az Európai Bizottság pénzügyi biztosának és Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének. A nemzetgazdasági miniszter azt bizonygatja a szaktárca által nyilvánosságra hozott levelében, hogy a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és az elfogadott új jegybanktörvény tiszteletben tartja az EKB által megkövetelt jegybanki függetlenséget, teljes mértékben megfelel az uniós jognak.

Matolcsy hosszasan sorolja, hogy mi mindent épített be a kormány az EKB észrevételeiből a jegybanktörvénybe, amelyet december 30-án fogadott el a parlament. Emlékezetes: a Bizottság a jegybanktörvény visszavonását kérte a kormánytól, ám mivel erre nem adott garanciát a kormány, a hiteltárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket Brüsszel megszakította december közepén.

A kormány az EKB 15 észrevételéből 14-et beépített a jegybanktörvénybe. Arról az egyről, amelyben hajthatatlannak bizonyult a kormány, nevezetesen hogy egy harmadik alelnököt nevezhetnek ki az MNB-be és a monetáris tanács tagjainak száma kettővel emelkedhet, azt írja Matolcsy, hogy ez "nagyobb rugalmasságot" biztosít a jegybanknak, amire szükség is lehet, mert az MNB új feladatokat, jogosítványokat kapott.

A költségvetésünk jobb már nem is lehetne Matolcsy szerint

Matolcsy György második levelét Olli Rehnnek, az Európai Bizottság pénzügyi biztosának címezte. Olli Rehn volt az, aki személyesen döntött az IMF-EU-tárgyalás előkészítése miatt Budapestre látogató delegáció hazarendeléséről december közepén.

A levélben a miniszter azt kéri a biztostól, hogy a Bizottság vegye figyelembe a magyar költségvetés fejleményeit a folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás során. Matolcsy úgy fogalmazott, hogy a "költségvetés fejleményei és kilátásai fontosak lehetnek" az eljárás során.

Az NGM vezetője úgy érvel, hogy az előzetesen vártnál több bevétel folyt be áfából, társasági adóból, a nyugdíjkiadásokon is sikerül spórolni, mindezek pedig megteremtették a lehetőséget arra - mint arról az [origo] hírt adott -, hogy év végén az állami és egészségügyi intézmények elkezdjék kifizetni a szállítóiknak a tartozásokat. Ez utóbbi lépés némi könnyebbséget hoz az idei költségvetési esztendőnek, írja Matolcsy.

A levél arra hívja fel Olli Rehn figyelmét, hogy a változások (mint például a felsőoktatási és közoktatási törvény elfogadása, az önkormányzati rendszer rendbetétele, az egészségügyi rendszerben tett takarékossági lépések) strukturális jellegűek, azaz nem csak a tavalyi évre vonatkoznak, hanem pozitívan hatnak a 2012-es és 2013-as költségvetésre is.

Matolcsy megemlíti a Bankszövetséggel kötött megállapodást is, amelytől a kis- és középvállalkozások hitelezésének bővítését, ezáltal a gazdaság felpörgetését várják. "Úgy tűnik, a Bizottság elemzői beszámították költségvetési előrejelzésükbe a megállapodás deficitnövelő hatását, miközben nem tették ugyanezt a közvetlen makrogazdasági hatásokkal" - vetette a Bizottság szemére a miniszter.

A magyar kormány ma üzeneteket küldött

Matolcsy azért írhatta és küldhette ki a leveleket, mert hírek szerint Brüsszel akár már holnapra elkészülhet a jegybanktörvényről alkotott vizsgálatával, jövő héten szerdán pedig Brüsszelben a jegybanktörvényről és a túlzottdeficit-eljárás esetleges feloldásáról vagy folytatásáról tárgyalnak az uniós biztosok.

A magyar kormány ma először adta jelét a békülékenységnek. Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter jelezte, hogy a magyar kormány kész akár a szigorú gazdaságpolitikai felügyelettel járó készenléti vagy elővigyázatossági készenléti hitelről is tárgyalni az EU-val és az IMF-fel. A piacokat a bejelentés megnyugtatta, a sajtótájékoztató előtt még a 324 forintos szintet is átlépő euró a Fellegi-beszéd után 320 forint alá süllyedt.