Alkotmánybíróságon bukhat el a cégek új terhe

Házszabályellenesen fogadták el, és nem is közteher - ezekkel érvelt egy ügyvéd, korábbi államtitkár, aki az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg a szinte minden vállalkozásra vonatkozó, 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást. Ha igazat kap, a cégeknek nem kell majd fizetniük a díjat.

Alkotmánybíróságon támadta meg a kötelező kamarai regisztrációhoz fűződő hozzájárulást Tordai Csaba ügyvéd, a Haza és Haladás Alapítvány kurátora, aki a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején államtitkár volt - a beadvány szövegét elküldte az [origo]-nak is. Az évi 5000 forintos hozzájárulást a vállalkozásoknak januártól kell befizetniük, de az ügyvéd szerint a szabály több szempontból alkotmányellenes, például házszabályellenesen fogadták el, nem közteher, pedig annak hívják, és még megtámadni sem lehet a törvényeket betartva.

Az ügyvéd azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a vonatkozó részt semmisítse meg a kamarai törvényből, vagyis ha igazat kapna, akkor a cégeknek nem kéne megfizetniük az 5000 forintos éves díjat. Az alkotmánybírósági procedúra azonban hónapokat vehet igénybe, és a hozzájárulást elvileg március végéig kell befizetni a területileg illetékes kamarához.

Az egyik érve az volt, hogy a szabályok alapján eleve csak úgy tehetne valaki alkotmányjogi panaszt, ha törvénysértést követ el, és nem fizeti be a hozzájárulást. Ha ugyanis befizeti, akkor panaszt már csak az adózás rendjéről szóló törvény szerint tehet, de abban csak az adóhatósági eljárás hibára hivatkozhat, a hozzájárulás-fizetés ellen nem érvelhet.

A benyújtó szerint a kötelező regisztrációról szóló törvényjavaslat benyújtása házszabályellenes is volt. Ezt többek közt azzal magyarázta, hogy a módosító indítványt a részletes vita után, közvetlenül a zárószavazás előtt nyújtották be, így a parlament nem is tárgyalhatott róla, csak szavazott a ház. Enélkül nem volt demokratikus a törvényalkotás - hivatkozott a tavaly decemberben hozott alkotmánybírósági döntésre, amelynél ugyanezen probléma miatt az Ab elkaszálta az egyházügyi törvényt.

Az ügyvéd érvelése szerint a tulajdon alkotmányos védelme sérül azáltal, hogy a parlament nem megfelelő formában fogadta el a törvényt. Azt is kifogásolta a panasztevő, hogy a kamarai hozzájárulás közteher lenne, pedig az Alkotmánybíróság már kimondta egyszer, hogy köztehernek elsősorban az államháztartás javára teljesítendő befizetés számít, és hogy a kamara bevétele nem minősül szoros értelemben véve az állam által közcélokra felhasználható bevételnek.

Tordai azt állítja, hogy bár köztestületek a kamarák, de nincs közhatalmi hatáskörük. A tanácsadás, partnerkeresés, pályázatfigyelés - vagyis azok a szolgáltatások, amelyeket a törvény ír elő számukra - nem közhatalmi jellegűek - érvelt a benyújtó.

Azt is hozzátette, hogy a kamara szolgáltatásaihoz nem fűződik közérdek, ezek nem olyan tevékenységek, amelyeket közérdekből szervez meg az állam, korlátozva a tulajdonhoz való jogot (például szociális juttatások, szemétszállítás). Ugyanis a cégeknek fizetniük kell a hozzájárulást, függetlenül attól, hogy igénybe veszik-e a szolgáltatásokat, vagy sem.

Arra az esetre is volt válasza a panasztevőnek, hogy ha a kamarai hozzájárulás mégiscsak köztehernek minősülne. Az alkotmányra hivatkozva azt állítja, hogy ez esetben az arányos közteherviselési kötelezettség követelménye vonatkozna rá. Jelenleg 5000 forintot kell fizetnie minden vállalkozásnak függetlenül attól, hogy mekkora az árbevétele, vagy hogy hány embert foglalkoztat.