Lassabban jutnak pénzükhöz a cégek

Az Európai Bíróság áfadöntése után a cégek egy kis része jobban járt, de a többség most mégis lassabban jut a pénzéhez. Az új szabályozás február 1-jétől érvényes.

Az Európai Bíróság tavaly júliusi ítélete nyomán törölték az áfatörvényből azt a korábbi korlátozást, amely szerint a vállalkozások nem igényelhetik vissza a fizetendő és a levonható áfa pozitív különbözetének azt a részét, amely a ki nem fizetett beszerzéseikre vonatkozik. A döntés után több mint 200 milliárd forintot igényelhettek vissza cégek az államtól, és a jövőben nem kell előre fizetniük, de a vállalkozások tömege mégis rosszabbul járt - derül ki a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda közleményéből.

Az új szabályozás most általánossá tette azt a mindenki számára egyformán kedvezőtlen szabályt, miszerint hetvenöt napot kell várni arra, hogy az adóhatóság a visszaigényelt áfát kiutalja. Ennél rövidebb határidőn belül csak azok juthatnak a pénzükhöz, akik valamennyi levonható áfát tartalmazó számlát időben kiegyenlítették a beszállítóik felé. A szigorítás jelentősen érinti a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét.

A február 1-jétől érvényes módosítások előtt az általános szabály szerint az adóhatóság harminc (ötszázezer forintot meghaladó összeg esetén negyvenöt) napon belül köteles volt kifizetni a visszaigényelt áfa teljes összegét. Az új hetvenöt napos szabály mindenki számára egyaránt kedvezőtlen, hiszen főszabállyá teszi a közel három hónapos kiutalási határidőt.

"Az uniós tagállamok gyakorlatában nem ritka, hogy az Európai Bíróság jogellenességet vagy diszkriminációt megállapító határozata után a korábban kivételes szabályt teszik általánossá, és ezzel az adózók nagyobb csoportjára hátrányos rendelkezéseket fogadnak el. Ez történt például Németország esetében is, ahol az Európai Bíróság ítélete után az alultőkésítés szabályait úgy módosították, hogy a korábban csak a külföldieket sújtó rendelkezéseket a belföldiekre is kiterjesztették. Nem meglepő tehát, hogy a magyar jogalkotó is ehhez az eszközhöz folyamodott" - mondta el dr. Békés Balázs, az ügyvédi iroda adópartnere.

A közlemény szerint az áfakiutalás eljárási szabályainak módosítását az is indokolta, hogy az uniós bírósági ítélet miatt az államnak több mint 250 milliárd forint jogosulatlanul visszatartott áfát kellett visszautalnia a vállalkozásoknak, ami jelentős többletterhet jelentett a magyar költségvetés számára. Az állam ezt a kiesést próbálja most más forrásból pótolni, és az adózás rendjéről szóló szabályok módosítása lehetőséget nyújt az adóhatóságnak arra, hogy az áfaösszegeket meghatározott ideig visszatartsa.

Békés Balázs szerint érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a hetvenöt napos határidő csak arra az esetre vonatkozik, amikor az adóhatóság nem rendel el mélyreható ellenőrzést, hiszen ha igen, akkor a kiutalás határideje jóval hosszabban kitolódhat.

Az új szabályok értelmében az adóhatóságnak általánosságban az adóbevallás benyújtásától, illetve az esedékességtől számítva hetvenöt napja van a visszaigényelt áfa visszatérítésére. Ez alól csak néhány esetben van kivétel, így például, ha az adóbevallás benyújtásáig az adózó a rá áthárított, levonásba helyezett áfát tartalmazó összes számláját teljes mértékben kifizette, vagy az ilyen számlatartozása más módon teljes egészében megszűnt. Ilyenkor, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem haladja meg, 30 napon belül juthat a vállalkozás a pénzéhez, míg 1 millió forintot meghaladó visszaigénylés esetén 45 napot kell várnia a kifizetésre.

A vállalkozóknak az áfabevallásban kell nyilatkozniuk arról, hogy valamennyi érintett számlájukat kiegyenlítették, ha a rövidített határidőn belül szeretnének hozzájutni a visszaigényelt összeghez. Ha akár egyetlen érintett számla vonatkozásában nem történt meg a tényleges kifizetés, akkor a hetvenöt napos határidőt kell alkalmazni. Ráadásul, ha az adózó vonatkozó nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, akkor a visszaigényelt összeg 5 százalékáig terjedő, de legalább 500 000 forintos bírságra számíthat a vállalkozás.

"Az áfa-visszaigénylés eljárási feltételeinek szigorítása jelentősen érintheti a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a korábbihoz képest jóval többet kell várni a kiutalásra. Másrészt az új szabályozás arra ösztönözheti a visszaigénylő pozícióban lévő vállalkozásokat, hogy mielőbb kiegyenlítsék fennálló tartozásaikat, ha rövidíteni kívánják az általános törvényi határidőt. Ez utóbbi az esetleges visszaélések kiküszöbölését is célozza" - tette hozzá Békés Balázs.