"Simor András célja, hogy a jegybanki döntéshozók javadalmazását érintő, a kormány és az Európai Unió közötti jogvita - amely akadálya lehet a nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodásnak - minél hamarabb lezáruljon" - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A pénteken délután kiadott közlemény szerint a jegybank elnöke a jogsértő állapot helyreállítását követően visszamenőleg is kész egyetlen forintért végezni munkáját. Minderről levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt.
Alkut ajánl
Simor nem feltételek nélkül mond le a havi 2 milliós fizetéséről. Abban az esetben teszi ezt meg, ha - mint a közlemény fogalmaz - az Országgyűlés helyreállítja a jegybanki döntéshozók fizetésére vonatkozó jogszerű állapotot.
"A Magyar Nemzeti Bank döntéshozói fizetésének európai jogrenddel összeegyeztethetetlen módosítása 2010 szeptemberében lépett hatályba. A jogsértő állapot megszüntetése érdekében Simor András már korábban jelezte a kormánynak tárgyalási szándékát, de választ azóta sem kapott. A jegybank elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy a nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodás egyik alapfeltétele a jogsértő állapot megszüntetése" - olvasható a közleményben.
2010 szeptemberében azáltal állt be a jogsértő állapot, hogy Simor fizetését a korábbi közel havi 8 millió forintos szintről 2 millió forintra csökkentették a közszféra dolgozóira vonatkozó egységes korlát bevezetésével. Simor ettől az időponttól kezdve - visszamenőlegesen - mondana le a fizetéséről, ha módosítják a törvényt, és mandátumának 2013. március 3-i lejáratáig ennyiért dolgozna. A pénzt hátrányos helyzetű, tehetséges közgazdászhallgatók tanulmányainak támogatására ajánlja fel.
Az IMF-tárgyalások egyik témája
Simor András úgy véli, hogy az IMF-tárgyalások egyik alapfeltétele a jogsértő állapot megszüntetése. A jegybankelnöki fizetés kérdése az EU/IMF-tárgyalásokkal összefüggésben többször előkerült, de a magyar kormány ebben a kérdésben mereven tartotta magát korábbi álláspontjához. A jegybanktörvény bizonyos pontjain hajlandó változtatni, továbbá eltekint a pénzügyi felügyelet és a központi bank összevonásától is, Simor fizetésének csorbításától azonban nem - ez állt a Brüsszelnek legutóbb küldött 100 oldalas kormányzati levélben is.
Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke, aki az IMF-tárgyalásokat előkészítő delegáció tagja, viszont nemrégiben úgy fogalmazott, hogy nem az elnök eskütétele és fizetése a leginkább kifogásolt kérdés, hanem a jegybank függetlensége, illetve az, hogy a jegybanki vezetők mandátuma időközben ne változzon.
Fordulatos viszony
Simor és a kormány kapcsolatát éles fordulatok tarkítják a választások óta. Januárban Orbán Viktor azt mondta, Simor András számíthat a személyes támogatására, ami szöges ellentétben állt azzal, hogy a választások óta a kormány folyamatos nyomás alatt tartotta a jegybank vezetőjét.
2010 júliusában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője parlamenti felszólalásában például azt mondta, "mi nem a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét akarjuk csökkenteni, hanem a jegybank elnökének a fizetését". Hozzátette, hogy az MNB-elnök fizetése - a mennyiséget tekintve - nem pártpolitikai kérdés. "A jegybankelnök úrnak el kell fogadnia, hogy maximum kétmillió forintot kereshet, és hogy ha ezt nem sikerül lelkileg feldolgoznia, akkor van néhány millió ember, aki részletes, személyes tanácsadással, életviteli tanácsadással látja el" - fogalmazott.
Simort fizetése mellett offshore ügyei miatt is folyamatosan támadták, maga Orbán Viktor is kijelentette rögtön a választási győzelem után, hogy offshore lovagok nem ülhetnek az MNB-ben. Az idén év elején azonban a két fél már többször is tárgyalóasztalhoz ült, az utóbbi idők jegybanki lépései (a várt kamatemelés elmaradása, valamint a gazdaság élénkítését célzó jegybanki intézkedések terve) pedig egyértelműen az együttműködés irányába mutattak.
Levél Orbán Viktorhoz A jegybanki függetlenség megsértése ellentéte az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, amely Magyarországon közvetlen hatállyal bír, tehát a magyar jog része. Ráadásul, mivel Magyarország az EU csatlakozásróé népszavazással döntött, az Országgyűlés a magyar választópolgárok által közvetlenül támogatott uniós szerződést sértette meg. Ahogy azt többször is kifejtettem, számomra a jegybanki döntéshozók fizetésének ügye soha nem a pénzről, hanem a jegybanki függetlenség megvédéséről, a jogszerűség maradéktalan betartásáról es helyreállításáról szólt. Ugyanakkor hiszem azt is, hogy hazánk érdeke az, hogy mielőbb hozzáférhessen az ország biztonságát garantáló nemzetközi pénzügyi védőhálóhoz." |